194345. lajstromszámú szabadalom • Készülék nedves falak kiszárítására
1 194.345 2 A találmány tárgya készülék nedves falak kiszárítására. amelynek kondenzátorai és feltekercselt villamos vezetékei vannak, és valamennyi kondenzátor mindkét pólusa egy feltekercselt villamos vezeték egy-egy végéhez van kapcsolva, Az épületek falaiban felszálló, például talajvízből, duzzasztásból szűrendő vízből vagy talajszint alatt folyó víz.érből származó nedvesség jelentős károkat okozhat. Mivel minden építőanyag többé-kevésbé porózus kapillaritása révén szívóhatást gyakorol, és lehetővé teszi a víz felszállását a falakban. A víz a nedves falakban az ozmózisnyomás által megszabott ütemben alulról felfelé áramlik és itt párolgás révén lép ki a környezetbe. A vízáram villamos teret hoz létre, amelynek az iránya megfelel a víz áramlási irányának; a villamos térnek szivattyúhatása van. A falnedvesedés nemcsak épületkárokhoz (például részleges , bomlás, kristálykivirágzás, kéregképződés stb.) vezet, hanem a nedves épületekben lakó emberek egészségét és veszélyezteti, így például reuma, asztma vagy fertőző betegségek fellépését is lehetővé teszi, és a nedves épületekben elviselhetetlen légkört teremt. Ismert, hogy a nedvesség áramlása a falakban szigetelőlapok beépítésével megakadályozható. Ezen kívól a falnedvesség eltávolítására különféle elektroozmozikus eljárásokat is kidolgozta, ezek azonban nem alkalmazhatók minden esetben esetenként komoly munkával (példaául falfúrással) járnak, és az elért eredmény gyakran nincs arányban a befektetett munkával. Ismert, hogy két különböző anyagú, egymáshoz súrlódó anyag összedörzsölésekor a határfelületek elektromosan feltöltődnek. A határfelületeken egymással ellentétes előjelű elektromos töltés halmozódik fel; a jobb elektromos vezetőképességű anyag töltése pozitív, míg a rosszabb elektromos vezetőképességű anyag töltése negatív lesz. A falak kapillárisaiban áramló víz töltése a fentieknek megfelelően a fal töltésével ellentétes előjelű lesz, és a határfelületen villamos feszültség (ún. zeta potenciál) lép fel. Az ellentétes elektromos töltés hatására a víz a hajszálcsövekben magasra emelkedik, és nagy falfelületeket átnedvesít. A falak nedvesedésében azonban egyéb tényezők (például a vízben oldott sók mennyisége és minősége, a légköri ionizációs stb.) is közrehatnak. Szakemberek számára általánosan elfogadott, hogy a felsorolt tényezőket a talaj vízviszonyai nagymértékben befolyásolják, ismert ugyanis, hogy az áramló talajvíz villamos és mágneses teret hoz létre, amelyçk intenzitása nagymértékben ingadozik, és ezzel együtt a víz vezetőképessége is változik. A falnedvesedés további okai tehát ezek a természetes geijesztőmezők, amelyek hatását az úgynevezett civilizációs gerjesztőmezők (például talajba fektetett nagyfeszültségű kábelek és más műszaki berendezések) tovább fokozzák. A gerjesztőmezők a geofizikai körülményeknek megfelelően széles területekre, illetve gerjesztőtértartományokra terjedhetnek ki. Ha egy gerjesztőmező területén épület feszik, az épület területén a gerjesztőmező erősen inhomogénné válik. A villamosán szigetelő falban a térerősség nagyobb, mint az általa bezárt térben, így az erősen dielektromos vízmolekulák mozgása megindul, és a víz a falak kapillárisaiban felfelé áramlik, vagy diffúzió révén a levegőből a falba jut. Ez az oka a falak nedvesedésének. A legújabb kutatási eredmények alapján a gerjesztőmezők olyan tartományoknak tekinthetők, amelyekben gyakoriak a csendes elektromos kisülések. E kisülések töltés-fluktuációjának jellegét, illetve dipoláris feszültség-viszonyait a kvantumfizika írja le. A jelenségek mechanizmusa hasonló a villámcsapások szüneteiben lezajló elektromos jelenségekéhez. Korábban már ismertettek kondenzátorokból és tekercsekből kialakított, nedves falak kiszárítására alkalmas készülékeket. A 4 418 481 sz. US szabadalmi leírásban ismertetett készülék egy vagy két kondenzátort, és azokhoz kapcsolódó egy vagy két tekercset tartalmaz, ahol tekercsek tengelyiránya eltér egymástól. Ezek a készülékek csak a föld villamos terét befolyásolják. A gyakorlati tapasztalat azt igazolta, hogy ezekkel a készülékekkel valóban megakadályozható a nedvesség tovaterjedése a falakban. A jelenség elméleti magyarázatát nem ismerjük, feltehető azonban, hogy ezek a készülékek a föld elektromos vagy mágneses terének egyes sajátosságaira, illetve megváltozására reagálnak, és a falban szivárgó talajvíz áramlását fékező tényezőként hatnak. Ezeket az ismert készülékeket kizárólag a föld mágneses terének enerigája működteti, és semmiféle járulékos energiaforrásra nem szorulnak. Komoly hátrányt jelent azonban, hogy a készülékek működése nagymértékben függ a helyi körülményektől, és általában vagy csak a föld mágneses terének, vagy csak a föld villamos terének hatását képesek befolyásolni. Ennek megfelelően sok esetben csak részeredmények érhetők el, vagy a kívánt hatás egyáltalán nem lép fel. A találmány nedves falak kiszárítására alkalmas készülékekre vonatkozik, amelyek mentesek az ismert készülékek hátrányaitól, és a megfelelő feltételek fennállása esetén bármely helyen kifogástalanul működnek. A találmány által elérhető legjelentősebb előny, az, hogy a készülék működése teljes mértékben független a készükékeknek és a zavarótér maximumának egymáshoz viszonyított helyzetétől. Tapasztalataink szerint a találmány szerinti készülék olyan helyeken is kifogástalanul működik és jó eredménnyel alkalmazható, ahol az ismert készülékek hatástalanok. Így a találmány szerinti készüléket a zavartér jellegétől (mágneses tér, elektromágneses tér, elektromos tér vagy ezek kölcsönhatása) függetlenül minden helyen alkalmazhatjuk, ahol felfelé szivárgó nedvesség kiküszöbölése a cél. A találmányt a továbbiakban több kiviteli alak kapcsán, rajzok alapján részletesebben ismertetjük. A találmány szerinti készülék egyik lehetséges kiviteli alakját az 1. és 2. ábrán szemléltetjük. Az l.ábra a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak I-I vonalmenti metszete; a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak IMI vonalmenti metszete. A 3. ábra egy további, háromtekercses kiviteli alakot mutat be a 2. ábrának megfelelő metszetben. A 4. ábra egy újabb kiviteli alakot szemléltet az 1. ábrának megfelelő metszetben; ennél a kiviteli alaknál a tekercsek nyomtatott áramkörökkel vannak ellátva. Az 1. és 2. ábrán bemutatott készüléknek elektromosan nem vezető (szigetelő) anyagból készült 1 burkolata van. Az 1 burkolatba első 2 kondenzátor és második 3 kondenzátor van beépítve. A készülék egyik pólusával a 4 tekercs egyik, másik pólusával a 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
