194335. lajstromszámú szabadalom • Zajvédő fal
1 194.335 2 A találmány tárgya zajvédő fal vonal- vagy pontszerű zajforrások, főleg utak, vasutak, repülőterek, üzemek által kibocsátott zaj csökkentéséfe a zajvédő fal mögötti árnyékolt területeken, amely vázszerkezetet és a vázszerkezetben elhelyezett hangelnyelő anyagot tartalmaz. Az utóbbi évtizedekben a környezetünkbek észlelt zajszintek jelentősen növekedtek és ez a tendencia jelenleg is tart. A környezeti zajforrások közül meghatározó szerepe van a közlekedésnek. A különböző környezetvédelmi előírások értelmében a közlekedés, így pl. autópályák, forgalmas utak, vasutak, repülőterek és egyes ipari üzemek környezetében csökkenteni kell a környezet zajterhelését. Ezen feladat megoldására hozták létre a zajvédő falak különféle típusait, amelyek alkalmazásával a védendő területen pl. lakóépületekben a zajterhelés a megengedett maximális érték alá csökkenthető. A zajvédő falaknak több alaptípusa ismeretes. Az egyik alaptípus, amelyre a 178.268 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás mutat példát, síkban kialakított tartószerkezetből (oszlopokból és merevítő elemekből) van, amelyek anyaga rendszerint acél, vasbeton vagy fa. A tartószerkezetre hanggátló lemezek vannak felszerelve, amelyek acélból, vasbetonból fából, eternitből, műanyagból, üvegből stb. készülhetnek. Ezek a felületek legtöbbször hangvisszaverő tulajdonságúak, amely a fal hatékonyságát lerontja. Ezért a felületre porózus hangelnyelő anyag, pl. ásványi gyapot van erősítve, amelyet a mechanikai hatások és az időjárás ellen pl. perforált acél vagy alumínium lemez véd. Hasonló megoldású a 2,843.595 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás szerinti zajvédő fal, amely kettős sajtolt lemezszerkezetből készül, egyik oldalán lyukasztva, így hangelnyelő tulajdonságú. A 2,721.408 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás porózus könnyűbetonból készült szerkezetet mutat, amely így kisebb mértékben hangelnyelő. A 2,819.894 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás kettős, párhuzamos betonlemezekből álló szerkezetet ismertet, amely ezért hangvisszaverő, így alacsonabb hatásfokú. Hasonlóak a 3,131.725 és a 3,244.618 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírások szerint zajvédő falak, amelyek lényegében betonból készült kerítésszerű szerkezete, részben hangelnyelő anyagot tartalmaznak. Érdekes megoldást szemléltet a 3,145.269 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás, amely üregekből kialakított bonyolult szerkezet, az üregekben a hang többszörös visszaverődést szenved, és eközben energiájának jelentős része felemésztődik. Az ismertetett megoldások előnye, hogy kicsi a helyszükségletük, de több jelentős hátrányuk van. Anyaguknál fogva általában hangvisszaverőek, és ez erősen korlátozza alkalmazhatóságukat. Ezért külön elnyelő anyagokat kell alkalmazni, ami többletköltséget jelent, és az időjárás ellen is védeni kell. Anyaguk jelentős részben fém, ami ugyancsak korrózióvédelemre szorul. Problémát okozhat nagyobb magasság esetén a szélnyomás elleni merevítés, kikötés. A felső felületük hangvisszaverő, így nincs többlet csillapítás. Az ilyen típusú zajvédő falak esetén — előállításuk is költséges. A zajvédő falak másik típusa a földet megtartó, edényszerű szerkezetek. Az ide sorolható falak földdel megtölthető edények rendszerint lépcső egymásrahelyezéssel vannak kialakítva. Az edényekbe kerülő föld vízszintes felületű, ahová általában növényzet van telepítve. A függőleges felületek túlnyomórészt vagy teljesen betonból készülnek, ezért hangvisszaverő tulajdonságúak. Fenti megoldásokra mutat példát a 2,701.673 Isz-ú NSZK szabadalmi leírás, amely téglatest alakú, peremes nyílással ellátott üres dobozokat ismertet, vagy a 2,744.473 Isz-ú NSZK szabadalmi leírás, amely szerint a zajvédő fal állványokba helyezett, földdel feltöltött ferde betonlemezekből van, és a 3.209.012 Isz-ú NSZK szabadalmi leírás, amely függőleges gyűrűkből lévő, ballonszerű föld tartókkal ellátott szerkezetet szemléltet. A megoldások közös jellemzője, hogy szinte kizárólag hangvisszaverő felületek, ezért alkalmazásuk korlátozott. További hátrányuk, hogy csak kisebb magassági méretben építhetők meg, felső felületük pedig szintén visszaverő tulajdonságú, ezért többletcsillapításuk sincs. Hátrányos a speciális betonelem igény is, amely csak nagyobb sorozatok esetén gazdaságos. További, ugyancsak gyakran alkalmazott megoldás a különféle töltések, zajvédő dombok kialakítása. Hátránya a nagy helyigény, a korlátozott magasság és a szükséges nagy földmennyiség. A fejlettebb zajvédő falak valamilyen térbeli vasveton szerkezetet tartalmaznak, amely rendszerint földdel van feltöltve. Speciális megoldású a 2,643.734 és a 2.808.486 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett szerkezet, amely szeméttel és szennyvíziszappal van feltöltve. Hátránya a különleges betonelem igénye, és az alkalmazott hangelnyelő anyag környezetszennyező hatása, amely elleni védelem a költségek növekedését okozza. A találmány célja olyan zajvédő fal létrehozása, amely alkalmas a szükséges mértékű zajcsillapításra, akusztikai tulajdonságai kedvezőek, amellett csekély költséggel előállítható és esztétikailag elfogadható. A célkitűzéshez tartozik az is, hogy a zajvédő fal forgalomban lévő előregyártott elemekből egyszerűen nagyfokú gépesítéssel felépíthető, magassága pedig tág határok között változtatható legyen. A találmányi gondolat alapja az a a felismerés, hogy ha a lakó- és ipari épületek céljára előregyártott ben tone temekből felépített, legalább kétsoros falat középen összefüggő, függőleges réteget alkotó földdel töltjük fel, a falakat kívülről adott esetben földfeltöltéssel látjuk el, a földfelületeket pedig növényzettel borítjuk, akkor az így kialakított zajvédő fal a célkitűzésnek megfelelően kedvező akusztikai tulajdonságú, széles mérethatárok között változtatható és viszonylag olcsó. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti zajvédő fal vonal- vagy pontszerű zajforrások, főleg utak, vasutak, repülőterek, üzemek által kibocsátott zaj csökkentésére a zajvédő fal mögötti árnyékolt területeken — amely vázszerkezetet és a vázszerkezetben elhelyezett hangelnyelő anyagot tartalmaz — oly módon van kialakítva, hogy talajban készített alapozásra legalább két sorban tartóidomokból összeállított tartóoszlopok vannak ráépítve, a két sorban egymással szemben lévő tartóoszlopok a tartóidomok csatlakozásánál kereszttartókkal vannak összekötve, a kereszttartókra az azonos sorban elhelyezkedő tartóoszlopok közé mindkét sorban a két sor távolsága felénél keskenyebb födém elemek vannak elhelyezve, a vázszerkezet a födémelemek közötti réseken keresztül 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
