194332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapju szőrme, kelme és sertésvelur bőr hőtranszfer nyomásos mintázó tarkázására

1 194,332 2 tin az Ismert eljárásnál használttal azonos minőségű transzferpapír alkalmazásával és azonos körülmények között elvégeztük a transzfemyomást. Ezután az összehasonlítás céljára szinmérést végez­tünk a transzfemyomott mintákon és a transzfemyo­­más után mosott mintákon. (A transzfernyomás után ugyanis az üzemi technológia szerint mindig kimossák a kelmét.) A A E“^ színeltéréseket vizsgáltuk. A transzfernyomás után mért, majd a mosás után mért értékekből jó felvilágosítást kaphatunk a kelme mo­sás ^orán való szín megőrzéséről. Minél kisebb a A E ajj átnyomott — A E mosás után megmaradt érték, annál jobb a nyomás, annál több szüiezék ma­rad meg a kelmén. A színeltérés méréseket (A E* l) MOMCOLOR A tristimulusos színmérő készülékkel végeztük CIELAB színtérben. A mérési eredményeket az I. táblázatban ismertetjük. 1. táblázat Különböző módszerekkel transzfemyomott kötött gyapjú kelmék nyomás utáni és mosást követő A Eór^ értékei A minták megnevezése A E^jjátnyomott A E*ak mosás után A E*ak csökkenés A E1*^ csökkenés%-a Az ismert eljárás (Magyar Textiltechnika...) szerint előkezelt kelmék 3-as fürdő 23,2 11,2 12,0 fii,7 7-es fürdő 24,5 12,7 11,8 48,1 9-es fürdő 24,1 11,9 12,2 50,6 11-es fürdő 24,7 13,1 11,6 46,8 A találmány szerint előkezelt kelmék 2. példa 24,6 21,5 3,1 12,6 4. példa 25,3 23,9 2,4 . 9,1 6. példa 26,8 25,2 2,6 9,3 8. példa 27,4 24,4 3,0 10,9 T A táblázatban közölt eredményekből látható, hogy az ismert eljárással előkezelt kelmén a színezékek ke­vésbé rögzítődnek, mint a találmány szerinti eljárással kezelten. Bár a felvitt színezékmennyiség a két eljárás esetén közel azonos, a mosás során az ismert eljárás­sal előkezelt kelme A értéke ~ 50%-kal csök­ken, míg a találmány szerinti eljárással előkezelt kel­méé csak ~ 10%-kal. Megjegyezzük, hogy a szokásosan alkalmazott szín­tartósági vizsgálatok (a vizsgáló laboratóriumok a már kész, mosott kelmét veszik kiindulási alapul) nem elegendőek a transzfernyomott minták értékelésére, mert figyelmen kívül hagyják a mosásnál bekövetke­ző színezékveszteséget, ezen kívül jobbnak tüntetik fel a tulajdonképpen gyengébben kötő színezés! eljá­rást, mert az azzal kezelt kelméről a lazán kötött szí­nezék már a vizsgálatsorozat megkezdése előtt lemo­sódott. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás gyapjú szőrme, kelme és sertés velúr bőr mintázó tarkazására, azzal jellemezve, hogy a kezelendő anyagot 20-60 térf.% 36-38 tömeg/térf­­%os formaldehidet vagy 20-25 térf.% formaldehidet és 1-5 tömeg/térf.% 2—7 szénatomos bifunkciós al­dehidet, és protonsav vagy Lewis-sav térhálósltó kata­lizátort, előnyösen 3—6 térf.% 85 tömeg/térf.%-os 40 hangyasavat vagy 0,5-1,5 tömeg'/térf.%-os magné­­zium-klorid-hexahidrátot és/vagy 0,1-0,8 tömeg/­­térf.% borkősavat vagy 0,4—1,2 tömeg/térf.% cink­­-nitrátot és adott esetben a színezék behatolását gyor­sító adalékot és/vagy hidrotróp anyagot vagy adott . _ esetben kerrier hatású és a színezék behatolását gyor­­sító adalékanyagot vagy adott esetben színezékbeha­tolást elősegítő adalékot és komplexképző kationként réz(II)- vagy nikkelül)- vagy króm(III>-sót tartalmazó vizes oldattal 50—100 tömeg%, előnyösen 100 tö­megé oldatfelvételig kenjük vagy permetezzük, majd. cg a kezelt anyagot 150—220 °C hőmérsékleten 0,5—2 percen át kontakt vagy konvektiv módon hőkezelve részlegesen térhálósítjuk, majd lehűtjük, és az így elő­kezelt anyagot diszperziós színezéket tartalmazó transzfemyomó papírral 20—60 másodpercig 210-230 °C-on kontakt módon hőkezeljük. 55 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jel­lemezve , hogy 1,0—2,0 tömeg/térf.% glioxált vagy 2,4—5,0 tömeg/térf.% gjutáraldehidet alkalma­zunk. 3. Az 1. vagy 2. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kenő, illetve permetező ol- 60 dathoz duzzasztó hidrotróp anyagként 0,5-4 tömeg/-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom