194330. lajstromszámú szabadalom • Nagyrugalmasságú, háromdimenziós szövet

1 194.330 2 A találmány olyan háromdimenziós szövetre vo­natkozik, amely kát lánc- ét két vetülékfonal rend­szerből áll, mlntaelemében párosszámú — megközelí­tőleg rugalmatlan — láncfonalakat és forgó láncfona­lakat tartalmaz. Külső megjelenésében a kötött textí­liákhoz hasonlatos, sokféleképpen mintázható, sokfé­le alapanyagból készíthető, nagyrugalmasságú, köny­­nyű, mérettartó, rendkívül jó hőszigetelő, így több­célúan alkalmazható. Előnyösen készíthetők belőle divatcikkel, vagy akár különleges rendeltetésű textí­liák (pl. búvár vagy pilótaöltönyök, rugalmas pólyák lakástextíliák, ipari textíliák stb.) A szövetek fonalrendszerekből (lánc- és vetülék­fonalakból) álló, lapszerű testek, amelyekben a lánc- és vetülékfonalak egymára merőlegesek és — legtöbb­ször szabályszerűen — keresztezik egymást. Általában egy vetülék — és egy láncfonal-rendszerből állnak, de ismertek olyan szövetek is — az ún. többrétegű szöve­tek, amelyeknek egymás felett elrendezett több vetü­lék- vagy láncfonal-rendszere van. Ismeretesek olyan szövetek is, melyeknél a lánc­fonalak különféle rendszer szerint vannak forgatva, és a vetülékfonalak a forgatott láncfonalak között, ill. alatt vagy felett vannak átvezetve. A szövéssel készített textíliák általában arra szol­gálnak, hogy valamit beburkoljanak velük, ill. hogy esztétikai élményt is nyújtsanak, A burkoláskor (pl. a ruházati iparban) rendkívül fontos, hogy az anyag jó hőszigetelő, alaktartó, ugyanakkor rugalmas is legyen. A hőszigetelőképesség fokozására vastagabb és légré­teget tartalmazó textíliákat szokás készíteni, erre szol­gálnak a többrétegű szövetek is. Az ilyen anyagok ál­talában nem anyagtarékosak, nehezek és nagyon ru­galmatlanok. Rugalmas textíliát kötési eljárásokkal tudnak inkább előállítani. Ezek hátránya, hogy me­chanikai sérüléskor a kelmeszerkezet könnyen meg­szűnik "lefut a szem", valamint, hogy ha az ilyen ter­méket megnyújtják (pl. egy pulóver könyökrészénél) a légréteg kiszorul, a kelme egyrétegűvé válik, holott az emberi test pl. az ilyen helyeken (könyöknél, térd­nél, kiálló testrészeknél) fokozottan érzékeny a lehű­lésre, az ún. csúcshatás és a kisebb hőtehetetlenség miatt. A többrétegű szövetek rugalmassá tételére dolgoz­tak ki eljárást. Ilyen javasol a Farmitalia Carlo Erba S.p.A. (Olaszország) a 3013972 DE-OS ill. a 2045821 GB számú szabadalmi leírásaiban a kétféle megoldás nagyon hasonlít egymáshoz: lényegük, hogy két vetü­lék- és egy láncfonal-rendszerük van, a láncfonal-rend­­szerük gumi-, vagy elasztomer-szálakból és nem nyújt­ható fonalakból áll. A két vetülékfonal-rendszert kötő láncfonalak (OE-OS) illetve forgó láncfonalak (GB­PS) kötik össze. A gumi- vagy elasztomer-szálak a két vetülékfonal-rendszer között helyezkednek el. A két vetülékfonal-rendszer fonalai váltakozva helyezked­nek el. Az ilyen többrétegű szövetek valóban rendkí­vül rugalmasak, de előállításuk bonyolult, drága alap­anyagból készíthetők, nem annyira tartósak, mint a homogén szerkezetű szövetek és csak speciális célok­ra alkalmazhatók, pl. rugalmas pólyaként. A találmányunk elé kitűzött cél tehát az volt, hogy olyan szövetet hozzunk létre, amely homogén szerkezetű, rendelkezik a többrétegű szövetek ked­vező tulajdonságaival, ugyanakkor olyan rugalmas mint a hurkolt kelmék, sokféleképpen mintázható, mimellstt olcsón, a hagyományos szövőgépeken lehet előállítani. A kitűzött feladat megoldásához az vezetett ben­nünket, felismertük, hogy létrejön a célkitűzésnek megfelelő szövet, ha a normálisan kereszteződő, kát rétegben vezetett láncfonalak között szakaszosan for­gófonalas láncfonalpárokat iktatunk be, és ugyancsak, két rétegben kereszteződő vetülékfonalakat helye­zünk el. A találmányunk elé kitűzött feladatot tehát olyan nagyrugalmasságú, háromdimenziós szövet létrehozá­sával oldottuk meg ruházati termékek és különleges textíliák készítésére, amely két lánc- és két vetülék­fonal rendszerből áll, mlntaelemében párosszámú — megközelítőleg rugalmatlan — láncfonalat és forgó láncfonalakat tartalmaz. A szövetre az jellemző, hogy mintaeleme két, azo­nos számú láncfonalat tartalmazó részből áll, mindkét rész első alsó és felső láncfonala, valamint az utolsó alsó és felső láncfonala forgó láncfonalpárt képez, a második rész forgófonal párjai az első rész forgó­fonal párjaihoz képest láncirányban negyed perió­dushosszal el vannak tolva, a szövet felső vetülékfona­lai először a mintaelem első részében a forgó láncfo­nalak ívei között, a második részében a forgó láncfo­nalak forgatási pontjai fölött, majd a mintaelem első részében a forgó láncfonalak forgatási pontjai fölött, a második részében a forgó láncfonalak ívei között helyezkednek el, a szövet alsó vetülékfonalai elő­ször a mintaelem első részében a forgó láncfonalak forgatási pontjai alatt, a második részében a forgó láncfonalak ívei között, majd a mintaelem első részé­ben a forgó láncfonalak ívei között, a második ré­szében a forgó láncfonalak forgatási pontjai alatt he­lyezkednek el, a felső lánc- a felső vetülékfonallal, valamint az alsó lánc- az alsó vetülékfonallal ismert kötés szerint kereszteződik. Előnyös a szövetnek olyan kivitele, amikor a felső vetülékfonalak az egy mintaelemben lévő felső lánc­fonalak legalább fele alatt és legfeljebb fele felett, míg az alsó vetülékfonalak az egy mintaelemben lévő alsó láncfonalak legalább fele felett és legfeljebb fele alatt vannak átvezetve. Célszerű a szövet olyan Kivitele, amikor a minta­elem két szélén az egymás felett lévő láncfonalak ellenkező irányban forgatottak, mint a mintaelem kö­zepén. A találmány szerinti szövetet részletesen kiviteli példán rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábrán egy mintaelem láncfonalainak elrendezése, a 2. ábrán egy lánc- mintaelem lánc és vetülékfonalainak elrendezése látható távlati képen. Az ábrákon a mintaelemet határoló téglatestet vékony vonallal, a téglatest középmagassága felett el­rendezett fonalakat vastag folyamatos vonallal, még a téglatest középmagassága alatt elrendezett fonalakat vastag szaggatott vonallal jelöltük. A fonalak egymást takaró elrendezését a fonalakat jelző vonalak megszakításán kívül a megszakított vo­nalra húzott rövid szakaszokkal láttuk el, így a meg­szakított, jellel ellátott vonal takarásban elrendezett fonalat jelöl. Egy mintaelem két, azonos számú láncfonalat tar­talmazó 1 és 2 részre osztható térben helyezkedik el. Az 1 és 2 részek láncirányú oldalaihoz legközelebb eső láncfonalak 3 és 4 forgatott láncfonalak. Az 1 és 2 részekben 5 felső-láncfonalak és 7 felső vetülékfo­nalak, illetve 6 alsó-láncfonalak és 8 felső-vetülékfo­nalak vannak elrendezve. A 2 rész az 1 részhez képest a 3 és 4 forgatott láncfonalak forgatásból származó periódushosszának 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom