194323. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok hőkezelésére elsősorban félautomatikus, vagy automatikus gyártó, és/vagy kezelősorokon
1 194.323 2 salve, mégis úgy, hogy a rét teljes átéramlási keresztmetszete feltétlenül kisebb legyen, mint a cső (hasznos! keresztmetszete, mégpedig legalább 2,5-3,0 — sorosan. Ez esetben, ha a cső végét lezárjuk, vagy ott egy erősen szűkítő torlóelemet helyezünk el, az égéstermék nyomása gyakorlatilag a cső teljes hosszában egyenletes marad, és így a ventilátor által szállított hideg levegő, és a csőből kiáramló égéstermék aránya a cső teljes hossza mentén egyenlete’s, Ez esetben a 15 ventilátor előtti 14 hőátadó vagy elhagyható, vagy - torlóelem alkalmazása után, a. leírt módon kapcsolható, de úgy, hogy abban is (végén zárt) felréseit cső foglaljon heíyet. A 9alagútszektor készülhet szigetelt falazattal, de készülhet kettős falazattal, de ez esetben a levegő áramlását megakadályozó elemeket kell benne elhelyezni (légszigetelés). Az 5. sz. ábrán feltüntetett változatnál — közvetett fűtés esetén — a 12 és 14 hőátadók hőcserélőjén átvezetett égésterméket a 18 csővel a 20 hőcserélőre kapcsoljuk, és ebből a 21 csövön keresztül távozik az égéstermék. A 20 hőcserélő a 19 beszívott levegővel van érintkezésben, és a távozó égéstermék még hasznosítható hulladékhőjével annak előmelegítését szolgálja. A 6. sz. ábrán feltüntetett kiviteli alak esetén a 21 csövön távozó égésterméket a 23 légbevezetőn keresztül a 22 légkeverőbe vezetjük, amely a 9 alagútszektor belső léterével is össze van kapcsolva. így a távozó égéstermék kinetikus energiája és maradék hőtartalma egyaránt felhasználható a 9 alagútszektor besejében lévő levegő elvezetésének előmozdítására. A 7. sz. ábrán ábrázolt változat esetén a beszívott, és a 20 hőcserélővel előmelegített friss levegőt a 24 légkeverőbe vezetjük, ahol azt a 9 alagútszektor légteréből visszaszívott levegővel keverve vezetjük a 14 hőátadón keresztül a 15 ventilátorba. Ugyanakkor a 9 alagútszektor légteréből a levegő egy részét a 6. sz, ábra kapcsán elmondottak szerint kialakított alkatrészekkel el is vezetjük, A 8. sz. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál két ventilátort alkalmazunk. A 26 (második) ventilátor is célszerűen keresztáramlású, a 15 ventilátorral azonos kiképzésű, és a 15 ventilátor 17 meghajtásáról van meghajtva. Itt megjegyezzük, hogy a szakirodalom szerint a keresztáramlású ventilátor eleve kétfokozatú gépnek tekinthető, mert az átáramló levegő két alkalommal érintkezik a rotor lapátjaival. A 8. sz. ábra szerinti kialakítás ezek szerint már négyfokozatú gépként jelenik meg. A 9. sz. ábrán olyan berendezést mutatunk be, amelynél a cél az, hogy a munkadarab ugyanazzal a gázzal (levegővel) érintkezzék ismételten, és ennek érdekében a feladat a gáz (levegő) intenzív áramoltatása a keresztmetszeten belül, anélkül, hogy annak fizikai jellemzőit (pl. hőmérsékletét, páratartamát, stb) bármilyen mértékben változtatnánk. Ez vagy akkor válik szükségessé ha a munkadarabon ill. annak felületén az anyag és a gáz (levegő) között kémiai reakció megy végbe, vagy akkor, ha a hőkezeléshez szükséges hőt más úton (pl. sugárzó berendezések alkalmazásával) biztosítjuk. Ilyen célra korábban a reakciótérben (villanymotorjával együtt) elhelyezett ventilátorokat alkalmaztak, ami különösen melegüzemben azok üzemeltetését rendkívül megnehezítette. A találmány szerint a hőszigetelt 27 falazat úgy van kialakítva, hogy annak sarkát a 9 alagútszektorok csatlakozási pontjainál legömbölyítjük, (9/1. sz. ábra) és a belsejében légbeszívó 30 nyílással, 31 ventilátorral, 33 légterelő lemezzel ellátott, 28 légterelőt helyezzük el. Alkalmazhatjuk egyedül a 31 ventilátort (9/a. sz. ábra) vegy beépíthetjük a 32 (második ventilátort is (9/b. *z. ábra). A ventilátorok rotorjai a 9 alagútszektor hosszának legnagyobb részén belül, a légcsatornában haladnak, a 9 alagútszektorok összeerősítési helyén azonban a 34 csapágyazással megtámasztva 35 tengelyük a külső térbe kerül, így a meghajtásukat végző 36 villanymotor a külső térbe kerül, ahol nincs kitéve a reakciótér káros fizikai hatásainak. Amennyiben csak a 31 ventilátort építjük be, annak meghajtása a 9sz. ábra d, szerint, ha a 32 ventilátort is beépítjük, annaj hajtása a 9. sz. ábra szerint a 38 belső téren kívül történik. Ha az ilyen berendezésben a gáz (levegő) hőmérsékletének befolyásolása mégis szükségessé válik, arra a 27 falazat és 28 légterelő között, pl. a 37 helyen van egy önmagában ismert hőcserélő alkalmazásával lehetőség (9d. sz. ábra). Az alagúttá összeszerelt 9 alagútszektorokhoz csatlakozó berendezések között a legkülönfélébb kapcsolatokat kell tudni létrehozni ahhoz, hogy a berendezés működőképes egésszé váljon. A 2—6 sz. ábrákon feltüntetett szerkezeti elemek hossza a lehető legkisebb távolsággal rövidebb, mint a 8 alagútszektor 48 szerkezeti hossza (12. sz. ábra). Ennek a különbségnek kell lehetővé tennie az egyes kapcsolatok kialakítását. Amennyiben a két hossz különböségét B-vel jelöljük, a csatlakozóelemek kialakítását ezen 8 távolság által meghatározottnak kell tekintenünk. Ilyen kapcsolat lehet a 12 és 14 hőátadókban elhelyezett hőcserélők, vagy kiömlőcsövek sorbakapcsolása. Erre a célra a 40 hőszigeteléssel ellátott 39 cső (10a. sz. ábra) szolgál. Az ábrán a cső menetes végkiképzését tüntettük fel, de ez lehet bármely önmagában ismert csőkötés, mint karmantyús, karimás, holland-anyás kötés stb. A 15 és 26 ventilátorok rotor-szektorai tengelyeinek összekapcsolására is alkalmazható bármely önmagában ismert üzem közben nem oldható tengelykapcsolat, a 10,b. sz. ábrán Hardy tárcsát tüntettünk fel példaképpen. A 15 és 26 ventilátorok meghajtását is célszerű összekötni az összekapcsolással. Erre mutat fel egy lehetséges példát a 10.c. sz. ábra rajza, ahol ékszíjtárcsát tüntettünk fel, a zajtalan üzem biztosítására ugyanis az ékszíjhajtás látszik a legcélszerűbbnek. A 11 égő égésterméket a 12 hőátadó hőcserélőjébe, vagy felréseit kiömlőcsövébe bevezetni a 0,4 B méretű, a lOd. sz. ábrán ábrázolt csődarab alkalmas, amelynek kötésére a korábban a csőkötésekre vonatkozólag a 10a. sz. ábra kapcsán elmondottak irányadók, de ugyanez a 47 csődarab szolgál a 12 és 14 hőátadók egymással történő összekapcsolására is. A 10b. sz. ábra rajzán feltüntetett tengely kötésnél a 41 tengelyvégre a 42 csatlakozóelem illeszkedik. A kettő közötti elfordulásmentes rögzítés önmagában ismert megoldású, ékkötés, reteszkötés, féltengelyillesztés stb. lehet, azért ezt az ábrán nem tüntettük fel. A 42 csatlakozó elem a 43 hajtóelemet viseli magán, amely a 44 erőátviteli elemet hordozza, mely utóbbi célszerűen rugalmas anyagból készül. A két 44 erőátviteli elemet a 45 kötőelemek kapcsolják egymáshoz. A 10c. sz. ábra rajzán feltüntetett 41 tengelyvégek és 42 csatlakozó elemek egymás közötti kapcsolatá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
