194320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy hőmérsékletű olvasztott fém, főként vas előállítására

1 194 320 2 A találmány eljárásra vonatkozik nagy hőmérsék­letű olvasztott fém, főleg vas előállítására. Tárgya továbbá a találmánynak a találmány szerinti el­járás foganatosítására alkalmas berendezés, ámely olyan aknás fémolvasztó kemence, amellyel koksz felhasználása nélkül nagy hőmérsékletű olvasztott Fém, főleg öntödei vas állítható elő. Az aknás fémolvasztó kemencéket kiterjedten al­kalmazzák fémek olvasztására. A jelenleg használatos kemencék minden típusa megismerhető Dr. Kelemen - Dr. Vörös: Vasöntödék olvasztóberendezései (Műszaki Könyvkiadó - Budapest 1978) című könyvéből. A legáltalánosabban elterjedt megoldás ezek közül az olyan kemence, ahol az akna felső részén feldarabolt fémet és kokszot adagolunk be. A koksz elégésekor keletkező hő megolvasztja a fémet, amely az akna alján olvadt állapotban gyűlik össze. Az ilyen kemencék hátránya, hogy működésük külön­leges minőségű öntödei kokszot igényel, amelynek kéntartalmát alacsony szinten kell tartani. Az olvasztókemencék más típusánál felhasznált koksz mennyiségét az aknába befújt levegő előme­legítésével igyekeznek csökkenteni. Az égési levegő aknagázokkal való előmelegítése útján a koksz fo­gyasztás valóban csökken, de a kemence működése ilyen esetben is legalább az olvasztott fém súlyának 8%-át kitevő kokszot igényel. Az olvasztókemencék harmadik típusánál a koksz mennyiségét gáz- vagy olaj - póttüzeléssel igyekez­nek csökkenteni. Az olaj- vagy gáztüzelésű égőket az akna alsó részén az égési levegő befúvására szolgáló fúvókák fölött helyezik el. A megoldás előnye, hogy a felhasznált koksz mennyisége hideg levegővel való üzemeltetés esetén 13%-ról 9%-ra csökkenthető, hátránya, hogy a termelt folyékony fém hőmérsék­lete alacsonyabb, ezért minőségi öntvények készíté­séhez nem használható fel. Az ismert olvasztókemencék negyedik csoportjá­nál az akna mellé fémgyűjtő medencét építenek, amelyek gyűjtőterébe gáz- vagy olaj - póttüzelést vezetnek be. Az ilyen kemencék alsó részén a meg­olvasztott fémet tartó rácsot, vagy tűzálló anyagból készült golyókat helyeznek el, amely lehetővé teszi, hoy a kemence koksz — fogyasztását lényegesen csökkentsék vagy koksz nélküli üzemmódot tartsa­nak fenn. E megoldások hátránya, hogy a kemencé­ben termelt folyékony fém hőmérséklete kicsi, ami öntödei felhasználását csak egyes célokra teszi lehe­tővé. A fém hőmérséklete a gyűjtőmedence terébe vízszintes tengellyel tüzelő égőkkel növelhető, mivel a hőátadási viszonyok miatt a salakréteggel fedett olvadt fém hőmérséklete a tüzelésre fordított gáz, vagy olaj mennyiségének növelésével sem emelhető a minőségi öntvénygyártásnál megkívánt hőmérsék­letre. A találmány célja olyan aknás fémolvasztó ke­mence kialakítása és üzemeltetési eljárása, amellyel a fém koksz felhasználása nélkül, kizárólag olaj vagy gáz elégetésével megfelelő hőmérsékletre he­víthető. Ez úgy valósítható meg, hogy három fűtési fázist hoznak létre, amelyből az utolsó a túlhevítés, amely az aknához csatlakozó medencében megfele­lően elhelyezett égőkkel valósítható meg. A találmány egyrészt tehát eljárás nagy hőmér­sékletű olvasztott fém — főként öntödei vas - elő­állításához aknás fémolvasztó kemencében, amelynek során a kemence aknájába beadagolt vasdarabokat indító égővel és olvasztó égővel megolvasztjuk, majd az indító égőt elzárjuk és ezzel egyidejűleg túlhevítő égő(ke)t kapcsolunk be, amellyel (amelyekkel) mini-* málisan 90 m/sec sebességű égő gázsugarat bocsátunk az olvadék felszíne irányában, és a túlhevítő éső(k) égési levegőjét adott esetben minimálisan 3(XTC-ra előmelegítjük. A találmány továbbá aknás fémolvasztó kemen­ce is nagy hőmérsékletű olvasztott fém — főként öntödei vas — előállításához, előnyösen a találmány szerinti eljárással a kemence aknájának aljához csat­lakozó túlhevítő medencével és gáz - vagy olajtü­zelésű égőkkel olymódon kialakítva, hogy a túlheví­tő medence oldalfalába indító égő és olvasztó égő(k), a túlhevítő medence boltozatába túlhevítő égő(k) van(nak) építve. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a túlhevítő égő(k) tengelye közel függőleges. A találmány részletesebben egy kiviteli példa se­gítségével a csatolt rajzok alapján Ismerhető meg, ahol az , 1. ábra a találmány szerinti kemence függőleges metszete, a 3. ábra a kemence túlhevítő medencéjén átmenő Vízszintes síkkal felvett metszet. Mint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti ke­mence két fő részből áll. A 3 fallal határolt 1 akna hagyományos kialakítá­sú. Az 1 akna aljához csatlakozik a 4 túlhevítő me­dence. A 4 túlhevítő medencébe az átvezetést az 1 akna 2 ferde aknafeneke biztosítja. A 4 túlhevítő medencébe csatlakoznak a külön­böző gáz- vagy olajtüzelésű égők, mégpedig a 14 homlokfalba a 8 indító égő, a 15 oldalfalakba a 7 olvasztó égők, a 16 boltozatokba a 9 túlhevítő égők. Az általunk kialakított kemence gáztüzelésű, az égők a részben jelzett 10 gázvezetéken keresztül földgázzal vannak táplálva, az égési levegő a 11 leve­gővezetéken át van hozzávezetve az égőkhöz. A 8 indító égő és a 7 olvasztó égők a kohászati Gyár­építő Vállalat által gyártott BR jelű földgázégők, a 9 túlhevítő égők pedig a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet IP típusú impulzuségői. A 4 túlhevítő medence alja közelében a 15 oldal­falban van kialakítva az 5 csapoló nyílás, a 15 oldalfal felső részében és a 16 boltozatban a 12 és 13 salak eltávolító nyílás található. A találmány szerinti berendezés a kitűzött feladatot úgy oldja meg, hogy az 1 aknához csatla­kozó 4 túlhevítő medence hármas égőrendszerét felhasználva az olvadt fém felületén kiemelkedően nagy hőáramot biztosít anélkül, hogy a 9 túlhevítő égők a 7 olvasztó égők munkáját károsan befolyásol­nák. Ezt a kemence három fűtési fázisának célszerű különválasztása biztosítja. Az 1 aknába az olvasztandó fémdarabokat felül­ről adagolják be. A kemence üzemének beindításakor a 8 indító égők és 7 olvasztó égők teljes kapacitással üzemelnek. A beadagolt fémdarabok a felfelé emel­kedő magas hőmérsékletű gázokkal ellenáramban folyamatosan megolvadnak, és a 2 ferde aknafené­ken lefolyva a 4 túlhevítő medencébe jutnak. Az üzem indításakor a 9 túlhevítő égők nincsenek be­gyújtva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom