194312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új policiklusos éter antibiotikumok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására
1 A találmány tárgya eljárás új savas policíklusos-éter antibiotikumok előállítására, amelyeket az jellemez, hogy a mltokondrlum kation transzportjára fejtenek Id biológiai hatást. Ebben a kationos családba tartozrak olyan jól ismert antibiotikumok, mint a monensln, a nigericin, a grlsorixln, a dlanemycin, a salinomycin, a mutalomycin, az ionomycin és a leuseramycin. Részletes tárgyalásukat találhatjuk Westley „Polyether Antibiotics, Adv. Appl. Microbiol. 22, 177, 1977. közleményében. A fent felsorolt pollciklusos-éter típusú antibiotikumok Gram poritív baktériumokkal, gombákkal és protozoákkal (véglényekkel) szemben hatásosak. Ezek az antibiotikumok különösképpen coccidium ellenes hatásúak lehetnek. Ennélfogva különféle állati fertőzések kezelésében változó hatékonysággal alkalmazhatóak. A coccidiosis, amely protozoa által okozott jól Ismert betegség továbbra is komoly probléma, és ennek gyógyítása nagy gazdasági jelentőségű az állatgyógyászatban, különösképpen a baromfitenyésztő ipar vonatkozásában. A coccidiosist az Eimeria vagy Isospora egy vagy több faja által okozott fertőzés okozza (összefoglalj szakirodalom Lund és Farr „Diseases of Poultry 5th ed., Biester and Schwarte, Eds., Iowa State University Press, Ames, ia., 1965. pp. 1056-1096., munkája). Az érzékeny baromfi észrevehető megbetegedését hat coccidia faj okozza. Az Eimeria teneűa, E. necatrix, E. brunetti, E. acervulina, E. maxima és az E. mivati vagy az emésztő szervek hámsejtjeinek elpusztításával közvetlenül vagy mérgek termelése révén közvetve okoznak károsodást. Három további protozoa faj viszonylag ártalmatlanoknak tekinthetők: azonban az E. mitis, az E. hagani és az E. praecox a súlygyarapodás csökkenését, a táplálék felhasználás hatékonyságának csökkenését és a tojáshozam csökkenését okozhatják. A coccidiosis által okozott nagy gazdasági kár és a már kidolgozott coccidiosis-ellenes szerek előnytelen tulajdonságai miatt az újabb coccidiois-ellenes szerek kutatása folytatódik. Az entretins a másik betegség, amely nagy veszteségeket okoz a lábasjószág termelőknek. Az entretitis a csirkék, sertések, szatvasmarhák és juhok körében előforduló betegség, amelyet főleg anaerob baktérium, a Clostridium perfringens, és vírusok okoznak. A kérődzőknél előforduló enterotoxikózis, amelynek egy példája a „túletetési betegség” a iuhoknál, C-perfringens fertőzés következtében alakul ki. A sertés dizentéria az Amerikai Egyesült Államokban az egyik legelterjedtebb sertés megbetegedés. Ez a betegség más országokban is igen gyakori és világszerte nagy állomány-veszteséget okoz a sertéstenyésztőknek. A közelmúltban felfedezték, hogy a betegséget egy nagy spiroetna okozza. Ezt a mikroorganizmust, a Treponema hyodysenteriae-t izolálták, és kimutatták, hogy képes a betegség kiváltására (Harris D. L. és munkatársai: „Swine Dysentery-1, Inoculation of Pigs with Treponema hyodysenteri^ç (New Species) and Reproduction of the Disaese , Vet. Med/SAC, 67, 61-64. (1972). Az ott megadott vizsgálati adatok az ezzel a mikroorganizmussal végrehajtott kísérletek eredményei. Megjegyzendő, hogy az nem ismeretes, vajon a T. hyody*enteriae-e az egyedüli mikroorganizmus, amely a jertés dizentériát kiváltja. A rendelkezésre álló adatokból azonban arra következtethetünk, hogy ez az 2 2 elsődleges kiváltó oka a betegségnek. Az állatorvostudomány másik célja, hogy kérődzők, mint például szarvasmarhák és az egy-gyomrú állatok, mint például a sertések tenyésztési hozamát (megnövekedett súlygyarapodási sebességet és/vagy a takarmány felhasználás hatékonyság növekedést érjen el) megnövelje. A tenyésztési eredményesség növelésének során kiilönösen érdeklődésre számottartó a tápanyag felhasználás hatékonyságának javítása. A kérődzők tápanyagának nagy része ismert mechanizmus szerint épül be a szervezetbe. Az állat emésztőszervében található mikroorganizmusok a szénhidrátokat monoszaharidokká bontják le, majd a monoszaharidokat piruvátokká alakítják. A piruvátok mikrobiológiai folyamatokban acetátokká, butirátokká vagy propionátokká alakulnak, amelyeket együttes néven illékony zsírsavaknak nevezünk. Részletes leírás található erről a folyamatról Leng, „Physiology of Digestion and Metanolism in the Ruminant , Phillipson et al., Eds., Oriel Press, Newcastle-upon- Tyne, England, 1970, pp. 408-410, munkájában. Az illékony zsírsavak viszonylagos hatékonyságával foglalkoznak közleményeikben: McCullogh ,,ceedstuffs’, June 19, 1971, p. 19.: Eskeland és munkatársai: J. An. Sd„ 33, 282, 1971 és Church é$ munkatársai; „Digestive Physiology and Nutrition of Ruminants , Vol, 2., 1971, pp. 622 és 625. Bár a szervezet az acetátokat és a butirátokat is hasznosítja, a propionátok hasznosításának hatásfoka magasabb. Ezen túlmenően amennyiben túl kis mennyiségű propionát áll rendelkezésre, az állatoknál ketózis kép fel. Előnyös vegyület ennélfogva az, amely stimulálja az állatok magasabb p'opionát termelését a monoszaharidokból és így javítja a szénhidrát felhasználást, valamint csökkenti a ketózis kialakulásának veszélyét. A lábasjószág tenyésztők számára gazdasági veszteséget okozó további betegség az, amelyet a Thefleria parva protozoa (véglény) parazita okoz. Ezt a betegséget, a theileriosist, „Keleti parti betegség’, „Partmenti betegség’ vagy „Rhodésisai atka betegség néven ismerik. A Thefleria parazita megtámadja de nem pusztítja el a vörös vértesteket, és akut vagy krónikus lázas fertőzést okoz. A szarvasmarha esetében a betegség magas láz, a nyirokcsomók megduzzadása, glrhesség és nagy elhullás jellemez. Ez a betegség igen súlyos Kelet- és Közép-A^frikában. Lásd még: „The Mérek Veterinary Manual , Sigmund és munkatársai, Eds., Merck Co., Rahway, N. J. 5th Ed.,pp. 431-433 (1979). A találmány tárgya eljárás UK-58,852 elnevezésű, új, savas policiklusos-éter típusú antibiotikum előállítására, Japán talajból izolált Actinomadura sp. ATCC 39697 mikroorganizmus elárasztott, aerob, vizes táptalajon létrehozott tenyészet segítségével. A. találmány szerinti eljárással előállított antibiotikum és kationokkal képzett sói a mikroorganizmusok széles körével szemben mutatnak aktivitást és hatékonyan alkalmazhatók coccidiosis, enteritis, sertés dizentéria és theilcriosis kezelésére, valamint sertések és kérődzők esetében a tápanyag felhasználását és a növekedést segítő anyagként. A találmány tárgya, továbbá két a fermentáció során kisebb mennyiségben keletkező (CP-70,228 és CP-70.828 elnevezésű) tennék előállítási eljárása, amelyek ugyancsak hatékony antibiotikumok a coccidiosis gyógyításához. A CP-70,228 sertések és 194 312 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
