194293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilikon elasztomer alapú - madarak károsításának ellenálló - anyagból idomok előállítására

1 1. példa 49,9 t7-nyi 7xl04 mPäs dinamikai viszkozitású vi­­nilfunkdós polisziloxán, 49,9 t%-nyi 7x10s mPas di­namikai viszkozitású hidrogénfunkciós polisziloxán­­naf valamint 0,2 t%-nyi hexametii-ciklo-trisziloxán és metil-ciklo-tetrasziloxán 1:1 keverékében eloszlatott 50 t%-nyi ultramarint statikus keverőben, zárt rend­szerben, szobahőmérsékleten összekeverünk. Ennek a keveréknek 1x10s mPas viszkozitása van. Ezt a keveréket 120°C hőmérsékletre fűtött formá­ba vezetjük, majd a formában 5 bar nyomás alatt tér­­hálósítjuk. A kész szigetelőt a formából 15 perc tér­­hálósítási idő múltán kivesszük. 400 kV-os üreges testű kültéri szigetelő előállítása: A 3,6 m hosszú és 0,4 m átmérőjű üvegszálas (vagy porcelán) cső maganyag egyik felét a 120°C hőmér­sékletre fűtött formába illesztjük, majd a formát zár­juk. Az előzőekben leírt módon elkészült kb. 25 kg keveréket a fűtött formába vezetjük, majd a formá­ban 5 bar nyomás alatt térháiósítjuk. 25 perc tárháló­­sítási idő múltán bontjuk a formát, majd miután a fel­öntött idomot lefelé vagy felfelé menesztettük hason­lóképpen elkészítjük a szietelő másik felét is. A kész üreges testű szigetelőt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a két Öntési lépcső között nincs semmilyen elvá­lás, a második lépcsőben felöntött szilikon elasztomer jól köt a korábban térhálósított szigetelő testhez. Az ezzel az eljárással előállított szigetelőtestek há­rom éves szabadtéri felhasználást követően madár kár­tételre vissszavezethető károsodást nem szenvedtek. 2. példa Az 1. példában ismertetett körülmények között olyan keveréket állítottunk elő, amely 50 t%-nyi 7xl04 mPas dinamikai vizskozitású vinilfunkciós poli­sziloxánt, 50 t%-nyi, lxlO5 mPas dinamikai viszkozi­tású hidrogénfunkciós polisziloxánt tartalmazott. En­nek a keveréknek a dinamikai viszkozitása szintén 1x10s mPas. Azt tapsztatltuk, hogy ez a földpátszerű adalékot nem tartalmazó szigetelőtest néhány hónap múltán meghibásodott és a részletes vizsgálat azt mu­tatta, hogy ezeknek a szigetelőtesteknek a kúszóáram szilárdsága erősen szennyezett ipari környezetben, el­sősorban varjú kártétel következtében romlott le. 3. példa 41 t%-nyi lxlO6 mPas dinamikai viszkozitású vi­­nilfunkdós polisziloxánhoz először 1 t%-nyi nosze­­ant keverünk, majd ehhez 40 t'/o-nyi 2xl06 mPas di­namikai viszkozitású, Hidrogénfúnkciós polisziloxánt, valamint 18 t%-nyi h netil-ciklo-trisziloxán és me­­tildl o-tetraszkoxán 1:1 arányú keverékében eloszla­tott 507-nyi ultramarint adagolunk. Ennek a keverék­nek a dinamikai viszkozitása 8x104 mPas. A viszkozitásnak ilyen jelentős megnövekedése a 18 t% mennyiségben adagolt uitramarinnak tudható be, s azt tapasztaltuk, hogy még 10 bar nyomás ese­tén sem sikerült légzárványmentes szigetelőket előál­lítani. Ilyen mennyiségben az ultramarin tehát már nem adagolható. 2 4. példa 38 t?knyi 7x104 mPas dinamikai viszkozitású vi­­nilfunkdós polisziloxánhoz előzetesen 0,5 t%-nyi kankrinitet és 0,5 t%-nyi noszeant keverünk, majd ehhez 38 t%-nyi 1x10s mPas dinamikai viszkozitású hidrogénfunkciós polisziloxánt adagolunk. További adalékanyagként 23 t%-nyi alumínium-trihidrátot ke­verünk. Az így kapott keveréknek a dinamikai viszko­zitása 3x10s mPas.Az így előállított szigeteiőtest sza­badtéri vizsgálatával kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy töltőanyagként alumínium-trihidrátot alkalmaz­va a szigetelők villamos erózióállósága és égésáilosága számottevően javult, valamint ezen túlmenően a szige­telőtestek három éves szabadtéri felhasználást köwtő­­en madár kártételre visszavezethető károsodást nem szenvedtek 5. példa 40 t^nyi 1x10s mPas dinamikai viszkozitású és már 25 t%-nyi kalciumkarbonátot tartalmazó vinil­­funkdós polisziloxánhoz 40 t%-nyi lxlO5 mPas dina­mikai viszkozitású és már 25 t^ban kalciumkarboná­tot tartalmazó hidrogénfunkciós polisziloxánhoz 10 t%-nyi hexametii-ciklo-trisziloxán és metildklotetra­­sziloxán 1:1 arányú keverékében eloszlatott 50 %-nyi ultramarint, továbbá adalékanyagként 5 t%-nyi kolio­­idkovasavat és 5 t%-nyi kvarclisztet adagolunk. Az így kapott keverék dinamikai viszkozitása 2,5xl05 mPas. Látható, hogy a 10 t%-nyi ultramarin adagolása még kedvező viszkozitást eredményez, ezért ezzel a keve­rékkel jól önthető szigetelőanyagot kapunk, amely a madarak kártételével szemben jól ellenálló, viszont villamos erózióállósága, ill. éghetősége elmarad a 4. példában említett összetételétől. 6. példa 20 tT^nyi 7xl04 mPas dinamikai viszkozitású vi­­nilfunkdós polisziloxánhoz 10 t%-nyi kankrinitet hozzákeverünk, majd ehhez a keverékhez 20 t%-nyi 1x10s mPas dinamikai viszkozitású hidrogén funkciós polizsiloxánt, továbbá töltőanyagként 50 t%-nyi kvarclisztet adagolunk. Ennek a kveréknek a dinami­kai viszkozitása 2xl06 mPas. Látható, hogy a dinami­kai viszkozitás a magas kvarcliszt tartalom következ­tében jelentősen megnőtt, ezért ebből az anyagból szigetelőt már nem tudtunk önteni, próbatesteket is csak igen nehezen készítettünk. Az 1-6. példákban ismertetett szigetelőanyagok villamos és mechanikai tulajdonságait az 1. táblázat tartalmazza. A táblázat adataiból megállapítható, hogy az 1. és 4. példa szerinti szigetelőanyagok felelnek meg mind mechanikai, mind villamos szempontokból ugyanak­kor a szabadtéri felhasználás alkalmával ezek a szige­telők jól ellenállnak a madarak kártevéseivel szemben. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárást foga­natosító berendezést a mellékelt rajzokon is bemuta­tott kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben. 194.293 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom