194292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízáteresztő lignincellulóz rostlemezek összetapasztására amingyanták polikondenzálásával
1 2 194.292 3. táblázat folytatása Minta száma 1. 2. 3. A--------------------B A-----------------------B A----------------------B Idegen anyaggal helyettesített szilárd gyantaanyag mennyisége (tömegrész) 6,5 13,0 13,0 26,0 Idegen anyaggal helyettesített szilárd gyantaanyag összmennyisége (A+B) (tömegrész) __ 19,5 39,0 Idegen anyaggal helyettesített szilárd gyantaanyag százalékos összmennyisége (A+B) , 10 _ 20 A beadagolt idegen anyag és az elhagyott szilárd gyanta-anyag aránya . 1 : 1 1 :2 Sűrűség (kg,'ni3) 645 630 625 Vastagság (ram) 16,1 16,5 16,2 Rugalmassági moduhisz (L) 24,0-10* Pa 24,5-10* Pa 23,3-10s Pa Szakítószilárdság (kp/cm2) 4,4-10* Pa 4,9-10* Pa 4,7-10* Pa Hajlítószíiárdság (kp/cm2) 230-10* Pa 219-10* Pa 235-10* Pa Vízabszorpció 24 órás áztatás után (%) 45 50 53 Duzzadás %-os fokozódása 24 órás áztatás után 14 17 16 4. példa A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy abban az esetben, ha nagyobb mennyiségű gyantát kívánunk pótolni anélkül, hogy a rostlemez-gyártásba további műveleti lépéseket iktatnánk be, a pótanyagként magát az újtípusú aktivátor-adalékot használhatjuk fel. Ha a nátrium-kloridot önmagában (tehát karbanid és formaldehid nélkül) adjuk a gyantához, csak viszonylag kis préselési sebességet biztosíthatunk (lásd az előző példák adatait). További hátrányt jelent, hogy ebben az esetben a faforgácsot külön műveletben kell a nátrium-kloridot tartalmazó oldattal bepermetezni, és a gyantaoldat csak előzetes szárítás után vihető fel a kezelt faforgácsra. Ennek megfelelően további gyártóberendezések beiktatására van szükség, ami növeli a gyártás költségeit és csökkenti a termelékenységet. , A fent ismertetett további műveleti lépések beiktatását egyrészt az teszi szükségessé, hogy a nátriumklorid csak viszonylag kis mértékben oldódik vízben, másrészt pedig az, hogy ebben az esetben az elhagyott gyantamennyiséggel azonos mennyiségű nátrium-kloridot kell felhasználni pótanyagként. Abban az esetben tehát, lia nagyobb mennyiségű gyantát kívánunk nátriuni-klóriddal pótolni, a rendszerhez olyan nagy mennyiségű vizet kell adnunk, amely a préselés során nem távolítható el üzemileg elfogadható idő alatt. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásban az új típusú aktivátor-adalékot kiváló eredménnyel alkalmazhatjuk nagyobb gyantamennyiség pótlására is anélkül, hogy az elegyhez túl nagy mennyiségű vizet kellene adnunk. Ezért az újtípusú aktivátor-adalékot tartalmazó elvegye] kezelt jfosIos nyersanyagot egyetlen lépesben préselhetjük, azaz a farostlemez-gyártás technológiáját nem kell módosítanunk. Ez. a kedvező jelenség egyrészt arra vezethető vissza, hogy az aktivátor-adalék jó vízoldékonysága következtében kisebb mennyiségű vizet kell az. elegyhez adnunk, másrészt pedig arra, hogy a helyettesíteni kívánt gyantameny- 30 nyiséget (szárazanyagként számítva) feleannyi aktivátor-adalékka! pótolhatjuk. A felsorolt megállapítások alátámasztására végzett kísérleteket és azok eredményeit a 4. táblázatban foglaljuk össze. A 4. táblázat „A”-val jelölt oszlopaiban 35 a farostlemezek külső felületét képező finom faliszt, a „B"-vel jelölt oszlopokban pedig a farostlemezek belső magját képező faforgács kezeléséhez felhasznált gyantaoldatok összetételét adjuk meg. Az 1. sz. minta összehasonlító anyagként szolgál; 40 ebben az esetben a gyantát nem pótoljuk idegen anyaggal. A 2. sz. minta esetén a gyantához pótanyagként nátrium-kloridot adunk, míg a 3. sz. minta esetén pótanyagként az újtípusú, nátrium-klorid mellett karbamidot és formaldehidet is tartalmazó aktivátor- 4j- adalékot használjuk fel. A két utóbbi esetben a gyanta 35%-át pótoljuk idegen anyaggal. A 3. sz. minta esetén a gyantához 37,5 tömegrész reakcióképes aktivátor-adalékot adunk, és ezzel 68,5 tömegrész szilárd gyanta-anyagot pótolunk, míg a 2. sz. minta esetén 68,5 tömegrész szilárd gyanta-anyag pótlására azonos u mennyiségű (tehát 68,5 tömegrész) nátrium-kloridot használunk fel. Az elhagyott szilárd gyanta-anyag és a beadagolt találmány szerinti aktivátor és térhálósitó aránya tehát az első esetben 1,8 :1, a másodikban pedig 1:1. 55 A 3. sz. minta e lő állítás áll oz az 1. sz. minta előállításakor felhasználttal azonos összmennyiségű gyantaoldatot használunk fel. A 2. sz. minta esetén ezzel szemben — a nagyarányú pótlás és a nátrium-klorid csekély ví/oldckonysága miatt - a gyantaoldat víztar- 60 iáimét és ezzel együtt a gyantaoldat - összmennyiséget 7
