194281. lajstromszámú szabadalom • Kémiai eljárás az L 17392 antibiotikum (deglukoteikoplamin) és savaddíciós sói előállítására
1 nos módon kezeljük, mint ahogyan a 18. példában leírtuk. A nyers terméket, amely a dietil-étex hozzáadása után csapódott ki, a 4. példa utolsó része szerint tisztítjuk, 900 mg lényegileg tiszta deglükoteikoplanint nyerve, 20. példa Deglükoteikoplanin teikoplanin komplexből 10 g teikoplanin komplexet (azaz olyan antibiotikum komplexeket amely teichomicin Aj, Aj és A3 alkotórészeket tartalmaz, és amelyet az ATCC 31221 törzs fermentációjával nyertek a 4,329,751 lajstromszámú amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírás szerint és amelynek víztartalma Karl-Fischer módszerrel mérve 10,5 tömeg%) szuszpendálunk 100 ml, 1,1,1,3,3,3-hexafluor-2-propnaolban, amely 0,5n koncentrációban sósavat tartalmaz és a szuszpenziót 70 C hőmérsékleten keverés mellett melegítjük 20 órán át, miközben folyamatosan vízmentes sósavgázt buborékolta tunk át a reakciókeveréken. Ezután a reakciókeveréket all. példa szerint dolgozzuk fel, 3,8 g lényegileg tiszta deglükoteikoplanint nyerve. Ennek az anyagnak 0,8 g-jából 0,5 g kristályos tiszta deglükoteikoplanint nyerünk az 1. példa utolsó részében leírt eljárást alkalmazva. 21. példa Deglükoteikoplanin a teikoplanin A2 alkotórész 2. komponensből 1,5 g teikoplanin Aj alkotórész 2. komponenst (amelyet a 2,121,401 számú brit szabadalmi bejelentés szerint állítottak elő, ahol azt teichomicin Aj 2. alkotórészként azonosították), amely Karl-Fischer módszerrel'mérve 10% vizet tartalmaz, a 20. példa első részével azonos eljárásnak vetjük alá, a megfelelő arányban alkalmazva az oldószereket és reagenseket. 550 mg lényegileg tiszta, deglükoteikoplanint nyerünk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás egy teikoplanin vegyület, azaz teikoplanin komplexből kiválasztott vegyület, ennek bármilyen továbbtíszított származéka, teikoplanin Aj alkotórész, teikoplanin A3 alkotórész, a teikoplanin Aj alkotórész fő komponenseinek bármelyike, vagy egy teikoplanin jellegű vegyület, azaz az I általános képletnek megfelelő vegyület, ahol a képletben R jelentése hi 'rogénatom, R* jelentése hidrogénatom, vagy N- acetil-D-glükózamin gyök, R2 jelentése hidrogénatom vagy D mannóz gyök, azzal a kikötéssel, hogy R, R1 és R1 jelentése egyidejűleg nem lehet hidrogénatom, valamint a fenti vegyületek bármelyikéből álló egy vagy több vegyület bármilyen arányú keveréke átalakítására deglükoteikoplaninná és savakkal képzett sóivá, azzal jeli cmezve, hogy egy, a tárgyi körbeh megadott teikoplanin- vagy teikoplanin jellegű vegyületet szabályozott erős savas hidrolízisnek vetünk alá, kívánt esetben a kapott sót szabad vegyületté, vagy a kapott szabad vegyületet sóvá alakítjuk. (Elsőbbsége: 1983. 12. 16.) 2 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szabályozott erős savas hidrolízist a. ) a reakció hőmérsékleten folyadék halmazállapotú alifás savakat vagy alfa-helyzetben halogénezett alifás savakat, a reakció hőmérsékletén folyadék halmazállapotú, vízzel gyengén elegyedő alifás vagy cikloalifás alkanolokat, a reakció hőmérsékletén folyadék halmazállapotú vízzel, gyengén elegyedő fenil-csoporttal szubsztituált kis szénatomszámú alkanolok, ahol a fenil-rész adott esetben 1—4szénatomos alkil-csoportot, 1—4 szénatomos alkoxi-csoportot vagy halogénatomot hordoz, vagy a reakció hőmérsékletén folyadék halmazállapotú, béta-helyzetben polihalogénezett kis szénatomszámú alkanolokat alkalmazunk protikus oldószerként, valamint b. ) egy, az oldószerrel összeférhető erős ásványi savat vagy erős szerves savat vagy egy hidrogén formájú erősen savas kationcserélő gyantát alkalmazunk erős savként, és c. ) a reakciót 20°C és 100°C közti hőmérsékleten végezzük. (Elsőbbsége: 1984.06.13.) 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jeli e - m e z v e, hogy protikus szerves oldószerként egy alifás savat vagy alfa-helyzetben halogénezett alifás savat alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1984. 06.13.) 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez ve, hogy protikus szerves oldószerként egy 1—5 szénatoniszámű alifás savat és erős savként egy koncentrált vizes ásványi savat vagy egy hidrogén formájú erős kationcserélő gyantát alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1984. 06.13.) 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy protikus szerves oldószerként e ce tsavas, míg erős savként sósavat, brómhidrogénsavat, kénsavat vagy hidogén-formájú erősen savas kationcserélő gyantát alkalmazunk, a reakciót 65°C és 85°C közötti hőmérsékleten végezve. (Elsőbbsége: 1984. 06. 13.) 6. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy protikus szerves oldószerként és a hidrolizises reakciót elősegítő erős savként egyaránt, egy az alfa-helyzetben halogénezett, 2-5 szénatomos alifás savat alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1983.12. 16.) 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alfa-helyzetben halogénezett 2—5 szénatomos alifás savként trifluor-ecetsavat alkalmazunk 75% és 90% közötti koncentrációban és 60°C és 90°C közötti hőmérsékleten. (Elsőbbsége: 1983. 12. 16.) 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a trifluor-ecetsavat 907c-os koncentrációban alkalmazzuk 80°C hőmérsékleten. (Elsőbbsége: 1983.12. 16.) 9. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy protikus szerves oldószerként, egy, a reakció hőmérsékletén folyékony halmazállapotú, vízzel gyengén elegyedő, legalább 5 szénatomszámú alifás alkanolt vagy cikloalkanolt alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1984. 06. 13.) 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy protikus szerves oldószerként, egy, 5-10 szénatomos primer vagy szekunder alkanolt vagy szekunder cikloalkanolt, erős savként e©f koncentrált vizes ásványi savat alkalmazunk és a reakciót 35°Ç és 100°C közötti hőmérsékleten végezzük. (Elsőbbsége: 1984.06. 13.) 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal j e 11 e -194.281 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 15
