194262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új n-glikozilezett karbonsavamid származékok és azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 194.262 2 acetatot vagy piridint, vagy átok egymással és/vagy vízzel alkotott elegyeit. A vízmentes oldószereket előnyben részesítjük. A glikozilaminra vonatkoztatva az acilezőszert 1—10 egyenérték, előnyösen 1-3 egyenérték mennyi­ségben alkalmazzuk. Az acilezést - különösen savhalogenidek vagy -an­­hidridek alkalmazásakor - bázis jelenlétében végez­hetjük. A szerves szintézisek területén szokásos bázi­sok bármelyikét alkalmazhatjuk, például az alábbia­kat: tercier alifás vagy aromás aminok vagy alkáli­illetve alkáliföldfém-hidroxidok és karbonátok, így nátronlúg, nátrium-karbonát vagy kalcium-karbonát. Az acilezést -30 és +80 °C közötti, előnyösen -10 és +20 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A kapott amidokat önmagában ismçrt módon kris­tályos vagy amorf halmazállapotú anyagok alakjában, vagy sűrű gyanta alakjában izoláljuk és szükség ese­tén átkristályosítással, kromatográfiás módszerrel, extrahálással stb. tisztítjuk. Amennyiben a vegyület glikozilrésze védett amino­­ű*oportokat tartalmaz, a védőcsoportokat önmagában ismert módon lehasítjuk. Az A/ reakcióvázlat segítségével az (I) általános képletű vegyületek előállításának egy előnyös kiviteli módját szemléltetjük. Első lépésként az (a) glükózt a (b) oktadecilaminnal (c) N-oktadecil-(3-D-glükopiranozilaminná reagál­­tatjuk, amelyet a második lépésben olajsavkloriddal N-oktadecil-N-oleil-0-D-glükopiranozilaminná acile­­zünk. (d képletű vegyület) Az Rj helyén hidrogénatomot tartalmazó (i) álta­lános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy elő­ször a Z-OH általános képletű cukrot vagy az amino­­csoportjábarí védett aminocukrot ammóniával reagál­­tatjuk, amikoris a Z-NHj általános képletű glikozll­­amin vagy annak védett származéka keletkezik. A reagáltatást önmagában ismert módon folyékony ammóniában vagy alkalmas oldószerekkel készített ammónia-oldatban végezzük (HODGE és MOY: J. Org. Chem. 28, 2784 /1963/), előnyösen omagas ammónia-koncentráció, valamint -70 és +10 °C kö­zötti hőmérséklet mellett. Oldószerként szerves oldó­szert vagy szerves-vizes rendszereket, az alkanolokat, különösen metanolt és etanolt előnyben részesítünk. Ribózt a fenti módon 0 °C-on metanolban ammó­niával reagáltatva a B/ reakcióvázlat szerint kristályos 0-D-ribopiranozilamint kapunk. Az Z-NHj általános képletű glikozilamint, illetve c aminocsoportjában védett származékát R.-GO-X áltat lános képletű karbonsavszármazékkal (a képletben Rj jelentése a fenti) acilezzük. A karbonsavszárma­zék lehet anhidrid, savhalogenid vagy aktivált észter. A savklorídokat előnyben részesítjük. Az acilezőszert előnyösen olyan oldószer jelenlétében reagáitatunk 10 az adott esetben védett glikozilaminnal, amelyben a reakciókomponensek részben vagy teljesen oldód­nak, Alkalmas-oldószerek a fent említettek. Az Rj .helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános kép­letű vegyületeket a fenti módon magas hozammal kapjuk. lb Az R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I)álta­lános képletű vegyületeket az olyan glikozilaminok acilezése útján is előállíthatjuk, amelyekben Z jelenté­se kémiailag módosított, minden hídroxilcsoporton könnyen lehasítható védőcsoportot hordozó cukor­ár csoport. Könnyen lehasítható védőcsoportok a pep­­tid- és cukorkémiából ismertek. A módszert a C reakcióvázlat szemlélteti: tetra-0-acetil-ß-D-giükopira­­nozilamint tetrahidrofuránban nátrium-karbonát je­lenlétében olajsavkloriddal acilezünk. Az N-acde­­zett terméket vizes metanolban trietilamjnnal O-deza-25 cilezzük. Az (I) általános képletű vegyületekből sók képez­hetők. A találmány szerint előállítható vegyületek ér­tékes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, főleg a test védekezőképességét fokozzák. Azt talál­tuk, hogy a vegyületek egyrészt az immunrendszer 30 antitest-termelését: fokozzák, másrészt a nem-spe­cifikus védekezőképességet is felerősítik. Ezt az aláb­bi kísérletekkel igazoljuk. Juh-eritrociták elleni Immorális immunitás fokozása Kísérletileg lehetséges, hogy az antitest-képződés 35 egész folyamatát in vitro folytatjuk le. Ehhez az egér­lép sejttenyészetét juh-eritrocitákkal (SE) immuni­záljuk. 5 nap elteltével megszámoljuk az SE ellen antitesteket képező sejteket. Az 1. táblázat mutatja, hogy az (I) általános képletű vegyületek — a dózistól 4Q függően - képesek az antitesteket gyártó sejtek szá­mának a növelésére. 1. táblázat Néhány (I) általános képletű vegyület in vitro hatása a juh-eritrociták elleni antitestek szintézisére A vegyület elő Antitesteket gyártó sejtek száma (db) tenyészet állítási pél- ,0 1 3 10 30 da száma fJg/ml koncentráció esetén IS 2620 2840 4040 6760 12330 18 2030 2350 3660 7580 10300 20 1390 2090 2550 8760 12680 36 2700 3680 4850 5200 8160 24 2760 4000 5740 6920 10600 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom