194258. lajstromszámú szabadalom • Akaricid, inszekticid, fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagként alkalmazott új N-alkil(én)-N-(O,O-diszubsztituált- tiofoszforil)- N',N' diszubsztituált glicin-amidok előállítására
1 32. példa A 17. s sz. vegyidet fitotoxikus hatásának vizsgálata dísznövényeken A növényvédő szerek fitotoxidtásának vizsgálata különös jelentőségű a dísznövénytermesztésben. Ennek oka egyrészt abból adódik,hogy a dísznövény - termesztés számos növényfajjal, fajtával dolgozik, amelyek vegyszerérzékenysége eltérő. A másik ok, hogy a növényházi termesztés a károsító állatok számára is kedvező ökológiai feltételeket teremt, így több kártevő (pl. a közönséges takácsatka) gyors elszaporodása, a szabadföldi termesztésben soha nem tapasztalható kártétel kialakulását eredményezheti. Ennek megakadályozására a növényvédőszeres kezelések számát a szabadföldi termesztéshez képest jelentősen növelik. Ismertek olyan dísznövény fajok, mint pl. a gerbera és a szegfű, ahol nem ritka a heti két inszektiddes, ill. akariddes kezelés sem. A dísznövénykultúrák rendszerint nagy értéket jelentenek és ennek megóvása érdekében az üzemek a terület nagyságához viszonyítva aránytalanul sok növényvédő szert használnak. A vegyszeres kezelések nyomán a növények károsodhatnak, ezért célszerűnek láttuk a találmány 7. példája szerinti készítmény (17. sz. vegyidet) fitotoxikus hatását megvizsgálni. Vizsgálatainkat az ELTE Botanikus Kertjében és a Fővárosi Kertészeti Vállalat Rákosvölgyi Termesztő Telepén végeztük. Az ELTE Botanikus Kertben két nagylégterű, árnyékolóval ellátott üvegházban, 90 növényfajon, ill fajtán vizsgáltuk a 17. ssz. vegyületet tartalmazó készítmény fitotoxidtását,kétszeri kezelés után. Az első kezelést május 31-én végeztük; amikor a kijelölt növényeknek egy megjelölt levelét kezeltük a 17. ssz. vegyületet tartalmazó 50EC 0,3%-os emulziójával. A kezelést kézi virágpermetezővel nagy lémennyiséggel végeztük el. A növényeknek azt a részét, melyet nem akartunk permetezni, letakartuk. A kezeléskor az üvegház léghőmérséklete 23 °C és a relatív páratartalom 80% volt, a permetezésre használt víz hőmérséklete 20ß °Cvolt. A kezelés hatását két nap elteltével, majd naponta értékeltük úgy, hogy a kezelt leveleket hasonlítottuk a növény többi részéhez, valamint az azonos fajú kezeletlen növényekhez. A második kezelést június 5-én végeztük el, amikor is a kijelölt növényeket D-2 háti permetezővel, nagy 18 2 lémennyiséggel kezeltük. A kezelés során a kezelt egyedek körüli növényeket takarással védtük a permedétől. A permetezéskor a növényház léghőmérséklete 29 °C, a relatív páratartalom 63% volt. A kezelés hatását a növényállomány kétnaponként! ellenőrzésével figyeltük és az észlelt tüneteket rögzítettük. A vizsgált növényfajokat és a fitotoxidtásra vonatkozó adatokat a XX. sz. táblázatban foglaltuk össze. A Fővárosi Kertészed Vállalat termesztő telepének növényházaiban végzett vizsgálatokat a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) által szinte állandóan veszélyeztetett növényeken, így amerikai szegfűn, gerberán és kálán (Zantadechia etiopica), valamint a ciklámenatka (Tarsonemus pallidus által gyakran károsított dklámenen végeztük el. Közülük az amerikai szegfű és a gerbera állomány a kezelés idején virágzott. Az amerikai szegfűben három fajta — Scania (piros virágú), Vanessa (lila), Pallas (sárga) — külön•külön 5 mJ-es területen, mintegy 200 db növénnyel részesült kezelésben. A kezeléseket 30 °C-on, árnyékoló nélküli üvegházban , napsütésben végeztük el. A gerbera fajták közül négyet - B-6, Elegáns (sárga virágú), E—10 (piros virágú), Symphonü (fehér virágú) - kezeltünk. A kezeléseket tetőámyékolóval felszerelt növényházban, fajtánként 4 nr1 területen 80 növényen, amelyeken bimbó, fiatal, alig nyílt virág és idősebb, szedésre érett virág egyaránt volt, végeztük el. o A permetezés idején a léghőmérséklet 31 °C, a relatív páratartalom 52% volt. A dklámen és kála állományokból a kezelés céljára 1 —1 m2 -es területet jelöltünk ki. A hőmérséklet és a páratartalom a gerberaházéval azonos volt. A kijelölt növények kezelését június 4-én a 17. s. sz. vegyületet tartalmazó 50EC 0,3%-os oldatával végeztük. A permetezésre használt víz hőmérsddete 17 °C volt. A kezelés hatását a kezelést követő egy héten ke resztül, napon ta vizsgáltuk úgy, hogy a kezelt növényeket a szomszédos kezdetien parcellákhoz viszonyítottuk. A virágzó növényeken a vizsgálat ideje alatt a virágszedést szüneteltettük, hogy az esetleges fitotoxikus tüneteket a virágszirmokon is érzékelhessük. A vizsgált növényfajokat és a fitotoxidtásra vonatkozó adatokat a XX. sz. táblázatban foglaltuk össze, amelyben negatív jellel jelöltük azokat a növényeket, amelyeken tünetet nem észleltünk és pozitív jellel a fitotoxikus tünetet mutató fajokat. 194258 5 10 15 20 25 30 35 40 45
