194256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(foszfono-metil)-glicin előállítására

1 194.256 2 A találmány tárgya új eljárás a gyomirtószerként és növényi növekedést szabályozó szerként ismert N-(foszfono-metil)-glicin előállítására. A gyomirtószereket a földművelők, mezőgazdasági vállalatok és egyéb, ipari létesítmények széleskörűen használják például a kukorica, szójabab, rizs és hason­lók terméshozamának növelésére, autóutak, vasút­vonalak menti és egyéb területek gyomtalanítására. A gyomirtószerek hatásosak a nemkívánt — a haszon­­növények elöl a talaj tápanyagait elszívó - gyomnö­vények irtásában vagy növekedése szabályozásában és annak következtében, hogy a gyomokat kiirtják, ja­vítják az autó és vasúti pályák esztétikai megjelenését. Egy sor különböző, jelenleg kereskedelmi forgalom­ban levő gyomirtószer ismeretes, amelyek két általá­nos csoportba sorolhatók, nevezetesen a sarjadás előt­ti és utáni gyomirtószereket normális körülmények között azelőtt keverik a talajba, mielőtt a gyomok ab­ból kikelnének, a sarjadás utáni gyomirtószereket ez­zel szemben a gyomok vagy nemkívánt növények ta­lajból történő kisarjadása után viszik fel azok felüle­tére. A sarjadás utáni gyomirtószerek egyik, iparilag legkorábban használt típusa a 2,4-D(2,4-diklór-fenoxi­­-acetsav) volt. E vegyületnek és a hasonló vegyületek - ne, mint a 2,4,5-T(2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsavnak) né­hány éves használata után azt találták, hogy e gyomir­tószerek bizonyos bomlástermékeinek hatása hosszan­tartó, és biológiailag nem lebontható. Miután némi vita volt a kormányzati szervek és kereskedelmi érde­keltségek között a 2,4-D, 2,4,5-T és hasonló vegyüle­­tek bomlástermékei hatását illetően, a kormányszer­vek néhány évvel ezelőtt korlátozták használatukat az Amerikai Egyesült Államokban. Azóta erőfeszíté­sek történtek olyan gyomirtószerek kifejlesztésére, amelyek alkalmazásuk után aránylag rövid idő alatt veszélytelen termékekké bomlanak le biológiailag. Ilyen, biodegrabdábilis, de kisebb mennyiségben gyomirtószerként és növényi növekedést szabályozó szerként hatásos vegyületnek találták az N-(foszfono­­-metilVglicint és különböző sóit. Az N-(foszfono­­-metil)-glicint és mezőgazdaságilag hatásos sóit az Egyesült Államok kormányzata engedélyezte, követ­kezésképpen éz a gyomirtószer kereskedelmi szem­pontból rendkívül sikeres lett. Az N-(foszfono-metil)-glícin és annak bizonyos sói az egyetlen hatásos és engedélyezett sarjadás utáni gyomirtószerek. A jelenleg kereskedelmi forgalomban levő vegyületek az N-(foszfono-metii)-glicin, izopro­­pilamin sója és származékai. A termőföldeken e vegyületeket általában 11,34- -22.680 g/ha mennyiségben, előnyösen 2.268-6.804 g/ha mennyiségben alkalmazzák. Az N-(foszfono-metil)-glicinnek és azok bizonyos sói egy sor különféle módon állíthatók elő. Az egyik ilyen módszer (lásd a 3,160.632 sz. Amerikai Egye­sült Államok-beli szabadalmi leírás abban áll, hogy N-(foszfono-metil)-glicint (glicin-inetilén-foszfinsavat) vizes oldószerben reflux hőmérsékleten merkuri-klo­­riddal reagáltatnak, majd ezt követően a reakcióter­mékeket elválasztják. Egy másik módszer a glicin­­-foszfono-metilezését és az etil-glicinát formaldehid­del és dietil-foszfittal végzett reakcióját foglalja magá­ban. Ez utóbbi módszert a 3.779.758 sz. Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírás írja le. Ezen túlmenően egy egész sor, N-(foszfono-metil)-glicí­­nekre, sóikra és származékaikra vonatkozó szabadalmi leírás ismeretes, melyek e vegyületeket hatásos gyom­irtó- és növényi növekedést szabályozó szereknek ír­ják le. Ilyen, az N-(foszfono metil)-glicinekre, alkal­mazási módszereikre, előállítási módszereikre, sóikra és származékaikra vonatkozó szabadalmi leírások töb­bek között a 3.853.530, 3,868.407, 4,197.254 és 4,199.354 sz. Amerikai Egyesült Allamok-beli szaba­dalmi leírások. Az N-(fiszfono-metil)-glicinek és bizonyos sóik­­mint gyomirtószerek jelentősége miatt e vegyületek további előállítási lehetőségeit állandóan keresik, hogy javított és alternatív gyártási módszereket talál­janak. A jelen találmány tárgya új, gazdaságos és környe­zetet nem szennyező eljárás N-(foszfono-metil)-gli­­cm előállítására. A találmány tárgya eljárás N-(foszfono-metil)­­-glicin formaldehidből és fonnamidból mint kundu­­lási anyagokból történő előállítására, mely eljárás összességében négy lépésből áll. E lépések közül egye­sek bizonyos vegyületekre specifikusak, a többiek ál­talános érvényűek. Ezért a találmányt mint egészet először a specifikus vegyületekre vonatkozóan írjuk le, majd a lépések mindegyikét külön-külön alapvető részleteiben tárgyaljuk, és az általános érvényű lépé­seket íijuk le ott, ahol azok végrehajthatók. A találmány szerinti eljárás ily módon a követke­ző lépéseket foglalja magában: 1) a formaldehid addiciós reakcióját formamiddal N-(hidroxi-metil)-formamid előállítására, miközben a reakcíóoldat pH-ját 9 és 10 között tartjuk, 2) az N-(hidroxi-metil)-formamid exotemi reakció­ját trietil-foszfittal dietil-N-(formil)-amino-metil-fosz­­fonát előállítására, 3) a dietil-N-(firmil)amino-rnetil-foszfonát reakció­ját metil-klrór-acetáttal oldószer jelenlétében N­­-(dietil-foszfonil-metil)-N-formil)-glicin-metil-észter előállítására, és 4) az N-(díetil-foszfono-rnetil)-N-(formil)-glicin­­-metil-észter reakcióját savas hidrolizálószerrel N­­-(i'oszfono-metil)-glicin előállítására. A találmány szerinti eljárás egyes lépéseit ezek­­után egyenként tárgyaljuk. A korábbi szakirodalmi adatok szerint az N-(hid­­roxi-metil)-formamid egyszerűen formamid és form­aldehid melegítésével állítható elő. Ha ezt a reakciót laboratóriumban hajtjuk végre, akkor a kapott ter­mék az N-biszhidroxi-metil-formamid, melynek szer­kezetét az (I) képlet szemlélteti. Ezt a szerkezetet igazolja a l3C magmágneses rezonancia-vizsgálat. Ez azDnban nem az a közbenső (érmék, amely a talál­mány szerinti eljárásban kívánatos ' 1. lépés Azt találtuk, hogy a kívánt N-(hidroxi-metil)­­-formamid közbenső termék úgy állítható elő, hogy fordítva, a formaldehidet adjuk a formamidhoz, szo­bahőmérsékleten, miközben a reakcióoldat pH-ját 9 és 10 között tartjuk. A reakció az 1. egyenlettel szemléltethető és a találmány szerinti eljárás első lé­pését jelenti. A fenti, 1. lépés szerinti reakcióban minden két ekvivalensnyi mennyiségű formamidra egy ekvivalens­­nyt formaldehidet használunk. A reakcióoldat pH-ja kritikus, és azt kb. 9 és 10 között kell tartanunk. A pH bármilyen alkalmas módon beállítható, előnyö­sen azonban e célra kálium-karbonátot, nátrium­­-karbonátot, nátriumbikarbonátot, nátrium-hidroxi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom