194237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9-helyettesített purin-származékok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 194.237 2 lendó beteg állapota, és végfil is a kezelőorvos meg­ítélésére Van bízva. A mennyiség általában 0,1-250 mg/testsülykilogramm naponta, előnyösen 1—100 ntg/kg, még előnyösebben 5—20 mg/kg. Az optimális mennyiség 10 mg/kg naponta. A kívánt mennyiséget előnyösen két — három - négy vagy több részre oszt­va, megfelelő időközökben adagoljuk. Ezeket a kisebb dózisokat egység-dózisok, például 10—1000 mg, elő­nyösen 20- 500 mg, még előnyösebben 100—400 mg hatóanyagtartalmű dózisok formájában adagoljuk. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanya­got előnyösen készítmény formájában adagoljuk. Ezfek a humán- és állatgyógyászatilag használatos ké­szítmények egyaránt, legalább egy aktív hatóanyagot és egy vagy több gyógyszerészetileg elfogadható hor­dozóanyagot és más segédanyagot tartalmazhatnak. Az „elfogadható” kifejezés alatt azt értjük, hogy az anyag kompatibilis legyen a készítmény egyéb alko­tóival és ne legyen káros a kezelendő betegre nézve. A találmány szerinti készítmények lehetnek orális, rektális, nazális, helyi, (bukkális vagy szublinguális) vaginális vagy parenterális (szubkután, intramuszku­­láris, intravénás, intradermáüs, intratektális vagy epi­­durális) adagolásra alkalmas készítmények. Előállítá­sú kát ismert eljárások szerint végezzük, úgy, hogy az aktív hatóanyagot a folyékony vagy szilárd hordozó­­anyaggal és/vagy segédanyaggal jól elkeverjük és kívánt formára alakítjuk. A találmány szerinti orális adagolásra alkalmas ké­szítmények lehetnek például kapszulák, ostyakészít­mények, tabletták, amelyek meghatározott mennyi­ségű aktív hatóanyagot tartalmaznak, továbbá por- és granulátum-készítmények, vizes- vagy nem-vizes olda­tok vagy szuszpenziók vagy olaj-a-vízben vagy víz-az - olajban típusú emulziók. A tabletta-készítményeket sajtolással vagy öntéssel állítjuk elő, adott esetben egy vagy több egyéb segéd­anyagot is tartalmazó keverékből. A sajtolt tablettá­kat általában a hatóanyagot, adott esetben kötőanya­got, csúsztatóanyagot, inert hígítót, konzerválószert, felületaktív- és diszeprgálószert tartalmazó por- vagy granulátumkeverékből sajtoljuk. Az öntött tablettá­kat a porkeverék megfelelő inert folyékony hígítóval való nedvesítés utáni öntéssel nyeljük. A tablettákat adott esetben bevonattal is elláthatjuk és olyan for­mában is elkészíthetjük, hogy a hatóanyag lassú vagy szabályozott felszabadulású legyen. A helyi alkalmazásra alkalmas készítmények lehet­nek például szemcseppek, amelyek az aktív hatóanya­got megfelelő inert hígítóanyagban, különösen vízben oldva vagy szuszpendálva tartalmazzák. E készítmé­nyekben a hatóanyag mennyisége előnyösen 0,5—20% még előnyösebben 0,5-10%, különösen 1,5t%. A helyi alkalmazású készítmények lehetnek továb­bá nyelvalatti tabletták, ezek az aktív hatóanyagon kí­vül még különböző ízanyagokat, így például szacha­rózt, akác- vagy tragantmézgát is tartalmaznak: pasz­tillák, ezek a hatóanyag mellett még zselatint, glicerint szacharózt vagy akácmézgát tartalmazhatnak, szájvi­zek, ezek az aktív hatóanyagot alkalmas hordozó­­anyagban oldva tartalmazzák. A rektális adagolásra alkalmas készítmények példá­ul a kúpok, amelyek általában kakaó-vaj vagy szalici­lét bázisúak. A nazális adagolásra alkalmas készítményekben a hordozóanyag általában finomra őrölt (például 20- 500 mikronos) szilárd anyag és adagolását általában a készítmény gyors, az onjáraton keresztüli beszippan­tásával végezzük. Előnyös ha a hordozóanyag folyé­kony, ezek az orrcseppek vagy orr-sprayk lehetnek vizes vagy olajos bázisúak egyaránt. A vaginális alkalmazáshoz a készítményeket előál­líthatjuk pesszáriumok, tamponok, krémek, zselék, paszták, habok vagy sprayk formájában, az erre a cél­ra ismert segédanyagok felhasználásával. A parenterális adagolásra alkalmas készítmények lehetnek például vizes vagy nem-vizes steril injekció­oldatok, amelyek még tartalmazhatnak antioxidánso­­kat, puffereket, bakteriosztatikumokat, adalékanya­gokat, amelyek az oldatokat a vérrel izotoniássá te­szik, vizes- vagy nem-vizes steril szuszpenziók, ame­lyek még tartalmazhatnak szuszpendáló vagy sűrítő anyagokat is. A készítményeket kiszerelhetjük egy vagy több dózist tartalmazó egységekké, így például zárt ampul­lákká vagy fiolákká, de előállíthatjuk liofilizált for­mában is, amelyeket általában közvetlen a felhaszná­lás előtt, steril folyadékkal, például vízzel felhígítva alakítunk injekciókészítménnyé. Dyen injekciókat előállíthatunk az előzőekben leírt steril por-, granulá­tum, vagy tabletta-készítményekből is. Előnyösek azok a készítmények, amelyek egy napi hatóanyag-adagot vagy annak meghatározott törtrészét tartalmazzák. A fentiekben említett egyéb segédanyagok mellett a találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak más, ilyen célra ismert bármilyen egyéb segédanyagot is a készítmény fajtájától függően. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanya­got alkalmazhatjuk az állatgyógyászatban használatos készítmények formájában is. E készítmények hordozóanyagai lehetnek szilárdak folyékonyak vagy gázalakúak, de állatgyógyászatilag elfogadhatónak és az aktív hatóanyaggal kompatibilis­nek kell lennie. A készítmények lehetnek orális, pa­renterális vagy más adagolásra alkalmasak. Orális adagolás esetén a készítmények lehetnek tabletták, granulátumok, oldatok, paszták, ostyák, kapszulák vagy takarmányba keverendő készítmé­nyek. A granulátumot ismert eljárások szerint, példá­ul elő tömörítéssel állíthatjuk elő és inert folyadékban oldva vagy szuszpendálva itathatjuk meg az állatok­kal Ezek a készítmények tartalmazhatnak még disz­­pergálószereket is, és a hatóanyagtartalom általában 15-85%. A pasztakészítményeket előállíthatjuk az aktív anyag folyékony hígítószerben való szuszpendálásá­­val. A sűrítőszert adagolhatjuk a nedvesítőszerrel vagy az oldószerrel egyidejűleg, ha a hígítószer víz. Ameny­­nyiben emulziót kívánunk előállítani, felületaktív anyagot is adagolunk. A pasztakészítmények ható­anyagtartalma általában 25—80%. A takarmányadalékokban az aktív hatóanyag mennyisége általában nagyobb mint az adalékok mennyisége és az anyagokat közvetlenül vagy előze­tes összekeverés után egyaránt adagolhatjuk. E készít­ményekhez alkalmazható adalékok lehetnek például különböző ehető anyagok, így például búza-félék, szójabab-liszt, kukoricaliszt, szójaőrlemény, ehető nö­vényi anyagok és fermentációs maradékok. Hatóanyagot általában egy vagy több ilyen adalék­kal jól elkeverjük, őrléssel,-keveréssel homogenizáljuk. A készítmény általában 1—90 t% hatóanyagot tartal­maz. Lovak esetében pédául a herpes-virus-fertőzés ke­zelésére orális vagy parenterális adagolás esetén a ha­tóanyag mennyisége általában 0,1—250 mg, előnyö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom