194236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spartein származékok és vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 194.236 2 A B lábld/at az Irodalomból ismert savas pentil­­spaitein L(*)-tartarát (0025069—A1 sz. európai sza­badalmi bejelentés) megfelelő adatait is tartalmazza. Az eredményekből kitűnik, hogy az (I) általános kép­­letű új vegyületek terápiás szélessége (a szívfrekven­­dacsökkentő hatás vonatkozásában) messze felülmúl­ja az ismert vegyületét. A találmányunk szerinti eljárással előállítható új vcgyületek többiethatását az oxigén megtakarító, szív­ritmusszabály ózó és szívfrekvenciabefolyásoló hatá­sok kombinációja jellemzi. A fenti hatásprofil révén az (I) általános képletű vegyitleteket iskémiás szívbetegségek (pl. Angina pec­toris és miokardiális infarktus) továbbá életveszélyes arritmia kezelésére alkalmazhatjuk. Az (I) általános képletű vegyuletek dózisa termé­szetesen a hatóanyag aktivitásától, az alkalmazás módjától és a beteg állapotától függ; állatkísérletek­ben 0,01-100 mg/kg testsúly dózisokat alkalmazva általában kielégítő eredményeket kaptunk. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példák­ra korlátoznánk. Az új vegyületek szerkezetét spektroszkópiai mé­résekkel — elsősorban NMR—, tömeg-, IR- és/vagy UV-spektrum segítségével - igazoljuk. A 17-hidroxi-sparteint a 2 825 117sz. Német Szö­vetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratban leírt módon sparteinből állítjuk elő. A 17-dehidro-spartein-perklorátot Rink M. és Gra­­bowski K. módszerével (Arch.Pharm. 289,695 (1956) 17-hidroxi-sparteinből állítjuk elő. A példákban és a táblázatokban az alábbi rövidíté­seket alkalmazzuk: (01d= oldószer; THF = tetrahidrofurán; Et = dietil-éter; T = hőmérséklet (C°); Kát = katalizátor; P = 17-dehid­­ro-spartein-perklorát; H = 17-hidoxi-spartein; DBE = 1,2-dibróm-etán; WS = borkősavas só; HFu= fumársa­­vas só. 1. példa (III) illetve (IV) általános képletű kiindulási anyagok előállítása la) (III) általános képletű Grignard-vegyületek elő­állítása (VII) általános képletű halogenid-vegyü­­letekből 2-metoxi-fenil-magnézium-bromid (102. sz. vegyület) előállítása 0,1 mól magnéziumforgácsot 50 ml vízmentes di­­etil-éterbe (oldószer) előre bemérünk. Adott esetben jódot (katalizátor) adunk hozzá. Ezután 0,1 mól 2- metoxi-fenil-bromid /(VII) általános képletű vegyület/ 50 ml dietil-éterrel (oldószer) képezett oldatát csepeg­tetjük hozzá, majd a reakcióelegyet a magnézium fel­oldódásáig visszafolyató hűtő alkalmazása mellett for­raljuk. A 2-metoxi-fenil-magnézium-bromidot tartal­mazó reakcióelegyet a 2. példa szerinti reakcióban közvetlenül felhasználjuk. lb) (IV) általános képletű szerves litium-vegyületek előállítása (VII) általános képletű halogenid-ve­­gyületekből 2-pi ri dil-litiu m (150. sz. vegyület) előállítása 4,4 millimól n-butil-litiumot (15%-os hexános ol­dat) 30 ml vízmentes tetrahidrofurán ban (oldószer) -78°C-on oldunk. Ezután 4,5 millimól 2-piridii-bro­­mid /(VII) általános képletű vegyület/ 30 ml tetrahid rofuránnal (oldószer) képezett oldatát lassan hozzá­­csepegtetjük4 majd a reakcióelegyet további 30 per­cen át —78°C-on keverjük. A kapott, 2-piridil-litiu­­mot tartalmazó reakcióelegyet a 3. példa szerinti el­járásban közvetlenül felhasználjuk. 1 c) (IV) általános képletű szerves litium-vegyületek előállítása (VIII) általános képletű vegyületek­­bői) 4-piridil-litium (170. sz. vegyület) előállítása 0,1 mól litium-diizopropil-amid (diizopropil-amin és n-butil-litium reakciójával in situ állítjuk elő) és 100 ml vízmnetes tetrahidrofurán (oldószer) oldatá­hoz —78°C-os hőmérsékleten 0,1 mól 4-metil-piridint /(VIII) általános képletű vegyület/ csepegtetünk. A reakcióelegyet továbbkeveijük, majd 200 ml tetrahid­­rofuránnal (oldószer) hígítjük és a kapott, 4-piridil-li­­tiumot tartalmazó reakcióelegyet a 3. példa szerinti eljáráshoz felhasználjuk. 1 d) (IV) általános képletű szerves litium-vegyületek előállítása (IX) általános képletű vegyületekből 2-furil-litium(190. sz. vegyület) előállítása 0,1 mól 2-furán /(IX) általános képletű vegyület/ és 50 írd tetrahidrofurán (oldószer) oldatához—25°C-on (TI) hűtés közben 62,5 ml 1,6 mólos hexános n-butil- Htium-oldatot csepegtetünk. A deprotonálás teljessé­­válása után a reakcióelegyet magasabb hőmérsékleten (T2) továbbkeverjük. A kapott, 2-furil-litiumot tartal­mazó reakcióelegyet T3 hőmérsékletre való beállítás után a 3. példa szerinti reakcióhoz felhasználjuk. A további kiindulási anyagok előállításának adatait az la)—ld) táblázatokban foglaljuk össze. 2. példa (I) általános képletű végtermékek előállítása /a) eljá­rás/ 17-(2-metoxi-fenil-spartein (202. sz. vegyület) előállí­tása az la) példa szerint előállított, 2-metoxi-fenil-mag­­nézium-bromidot tartalmazó reakcióelegyhez 0,05 mól 17-hidroxi-spartein illetve 17-dehidro-spartein­­perklorát 100 ml dietil-éterrel (oldószer) képezett ol­datát adjuk és a reakció teljesséválásáig visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A 17-(2-metoxi­­fenil)-sparteint /(I) általános képletű vegyület/ szabad bázis alakjában tartalmazó reakcióelegyet vizes sósav­val megsavanyítjuk, ekkor az (I) általános képletű ve­gyület hi droÚorid alakjában a vizes fázisba megy át. A vizes fázist elválasztjuk és vizes nátrium-hidro­­xid-oldattal meglúgosítjuk. A felszabaduló (I) általá­nos képletű bázist éterrel extraháljuk. Az éteres ex­­traktumot semleges alumíriium-oxidon végzett kroma­­tografálással és éter-hexán eleggyel történő eluálással tisztítjuk és a bázist izoláljuk. A fenti 17-(2-metoxi­­feiűl)-sparteint vizes sósavval történő kezeléssel hid­ra kloridjává alakítjuk. A 17-(2-metoxi-fenil)-spartein­­diliidroklorid 220 C-on olvad. Kitermelés: 62%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom