194210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új diaril-dihidropiridin-vegyületek előállítására

1 194210 2 jûk. A táblázatban megadott vérnyomás csökkentés­­-értékek a kontroll-csoport adataihoz viszonyított százalékok. A hatóanyagokat orálisan adtuk be, a dózisértékek a szabad bázisra vonatkoznak. I.táblázat Vérnyomáscsökkentés átlagértéke Hatóanyag Dózis a beadás után (%) (a példa 2 érával 6 órával 24 órával száma) pmóljkg mgfkg (1 .,4 jiap) (1 -4 jiap) (1 „3 nap) 1. 5 3,05-47-30- 7 10 6,09-50-37- 9 25 15,24-48-45-25 2. ■ 25 14,89-51-36- 2 3. 25 14,74-48-41-19 4. 25 15,60-51-44-25 5. 10 6,24-51-41-20 6. 25 17,02-21-21-10 8. 25 15,99-44-33 0 9. 25 16,34-48-28- 5 10. 10 6,70-53-45-14 11. 10 6,24-40-18- 2 12. 5 3,12-54-33-15 13. 5 3,22-15- 8- 3 16. 25 16,12-41-29- 6 17. 25 15,84-49-43-30 18. 25 15,17-49-41-16 19. 25 14,57-46-38- 7 20. 25 1532-44-30-17 21. 25 15,09-37-25- 1 22. 25 1498-43-28- 2 Miként a felsorolt kísérleti adatokból megállapít­ható, az (I) általános képletű vegyületek és sóik érté­kes biológiai hatással rendelkeznek. Ezek a vegyületek igen hatásos koszorúér-tágítók, ugyanakkor toxicitá­­suk csekély. A hatóanyagok lassan fellépő, jelentős és hosszantartó vémyomáscsökkenést idéznek elő. Ezen túlmenően az (I) általános képletű vegyületek perifériás, koronám-, agyi és renális értágító hatással, továbbá szaluretikus aktivitással is rendelkeznek. A találmány szerint előállítható vegyületek ki­tűnő hatásuk, csekély toxicitásuk és zavaró mellék­hatás-mentességük miatt lényegesen kedvezőbben használhatók fel az ismert vegyieteknél. Az új ve­gyületek különösen kedvező tulajdonságai közül példaként a következőket soroljuk fel: a vérnyomás­­csökkenés hosszantartó, a vémyomáscsökkenés mér­téke jól szabályozható, a sz ívfre kven ci a -n öveke d és csak kismértékű, és ismételt adagolás hatására meg­szűnik, a hatóanyagok terápiás felhasználhatósági tartománya széles, a hatóanyagok nem fejtenek ld központi idegrendszeri mellékhatásokat, a vegyüle­tek más hatóanyagokkal nem lépnek kinetikus köl­csönhatásba, a hatóanyagok hozzászokás veszélye nélkül adagolhatók, a hatóanyagok fizikai tulajdon­ságai kedvezőek, a hatóanyagok igen stabilok. A találmány szerint előállítható (I) általános kép­­letfl vegyieteket és azok sóit a humán gyógyászat­ban elsősorban a primer (esszenciális) és szekunder magas vérnyomás, a koszorúér-megbetegedések (ko­szorúér-elégtelenség, angina pectoris, myokardiáUs infarktus stb.), az and és perifériális vérkeringési za­varok (agyvérzés, időleges agyi vérellátási zavarok, renális artériaszűkiet stb.) és a fokozott víz- és nát­­rium-retendóra visszavezethető betegségek kezelésére használhatjuk fel. A felsorolt terápiás célokra az (I) általános képletű vegyieteket és azok sóit gyógyá­szati készítmények formájában alkalmazzuk. A találmány tárgya tehát továbbá eljárás gyógyá­szati készít mélyek előállítására olymódon, hogy az (I) általános képletű vegyieteket vagy azok gyógyá­szatiig alkalmazható sóit gyógyszerészeti hordozó­­és/vagy egyéb segédanyagok felhasználásával ismert módon gyógyászati készítményekké kikészítjük. A gyógyászati készítmények példái tabletták, drazsék, kapsziák, kúpok, tapaszok, emulziók, szusz­penziók vagy oldatok lehetnek. Ezek a készítmények előnyösen 0,1—95 tömeg% hatóanyagot tartalmaz­nak. A hordozó- és segédanyagokat az előállítandó ké­szítménytípusnak megfelelően választjuk meg; ezek megválasztása szakember általános ismereteibe tarto­zik. A készítmények például oldószereket, gélképző­ket, kúp-alapanyagokat, tablettázási segédanyagokat és egyéb hordozóanyagokat,továbbá kiönféle segéd­anyagokat, így antioxidánsokat, diszpergálószereket, emulgeálószereket, habzásgátlókat, ízesítőanyagokat, konzerválószereket, oldásközvetítőket, színezékeket, felszívódást javítóadalékokat és komplexképzőket (így ciklodextrineket)tartalmazhatnak. A készítményeket orálisan vagy parenterálisan (elsősorban perlinguálisan, intravénásán vagy perku­­tán) adagolhatjuk. A korábban felsorolt terápiás célokra előállított készítmények az (I) általános képletű vegyieteken, illetve azok sóin kivi adott esetben egy vagy több egyéb gyógyászatiig hatásos, az (I) általános képletű vegyietekkel szinergetikus kölcsönhatásba nem lépő anyagokat, példái egyéb értágítókat, vérnyomáscsök­kentőket, 1. példa 1,4-Dihidro-2,6-dimetil-4-(3-nitro-fenil)­­-piridin-3,5-dikarbonsav-3-metil-5 -(4-/4,4- -difenil-piperidil-l/-propil)-észter-hidroklorid előállítása E) eljárás: 4,53 g 3-nitro-benzaldehid, 3,45 g 3-amino-kro­­tonsav-metil-észter, 11,38 g acetecetsav-(3-/4,4-di­­fenil-piperidil-l/-propil)-észter és 100 ml 2-propanol elegy ét éjszakán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldatot lehűtjük, az oldószert lepároljuk, és a ma­radékot szilikagéllal töltött oszlopon kromatografál­­juk. Eluálószerként etil-acetátot használunk. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat bepároljuk, a kapott szilárd maradékot metanolban oldjuk, és az oldathoz éteres hidrogén-klorid oldatot adunk. A kapott olda­tot bepároljuk, a szilárd maradékot kevés metanolban felvesszük, és a terméket petroléterrel kicsapjuk. 9,3 g dm szerinti terméket kapunk, bp.: 135 °C-tól bom­lik. A kiindulási anyagokat a következőképpen állít­juk elő: 0) Acetecetsav-3-(4,4-difenil-piperidil-l)-propil­­-észter előállítása: 23,6 jg 3-(4,4-difenil-piperidil-l)-propanol 100 ml abszolút toluollal készített oldatához keverés közben 16 ml 50%-os acetonos diketén-oldatot adunk. A re­­akdóelegyet több napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, az elegyet időről időre vékonyrétegkroma-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom