194209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú cikloalifás gyűrűvel rendelkező új piridin-2-éter-származékok és piridin-2-tioéter-származékok előállítására
1 194209 2 általános képletű vegyületben az oxocsoportot alkálifémboranáttal (nátrium-, kálium- vagy lítium-boranáttal) vagy más komplex fém-hidriddel (például lítium -alumíniurr.-hidriddel) ismert módon hidroxicsoporttá redukáljuk (1. Houben-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, 4/ld. kötet, 1981.271. és ezt követő oldalak), a hidroxicsoportot szokásos klórozó szerek segítségével (például tionil-kloriddal, szulfurilkloriddal) klóratomra cseréljük (1. Houben-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, 5/3.kötet, 1962, 862-912. oldal), az így előállított ldoridszármazékból megnéziummal a megfelelő Grignard-vegyületet [(Illa) általános képletben Y=-MgCl] képezzük (1. Houben-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, 13/2a. kötet, 1973, 53-85. oldal), majd ebből a Grignard-vegyületből kén vagy tionil-klorid segítségével (1. Houben-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, 9. kötet, 1955, 19. o., E.E. Reid, Organic Chemistry of Bivalent Sulfur, I. kötet, Chem. Publ. Corp., New York, 1958, 37. oldal) előállítjuk az olyan (Illa) általános képletü merkaptoszármazékot, amelyben Y jelentése meikaptocsoport. Kívánt esetben az R3 csoport (metilcsoport vagy acilcsoport)szokásos módon ismét lehasítható. Azokat a (lila) általános képletű kiindulási anyagokat, amelyek képletében Y jelentése hidroxiesoport és R3 jelentése hidrogénatom, például a megfelelő piridinólokból állíthatjuk elő, nátriummal vagy katalitikusán aktivált hidrogénnel (adott esetben nyomás alatt, például 100 bár-ig terjedő nyomáson), 20 és 150 °C közötti hőmérsékleten végzett redukcióval (oldószer: 1—6 szénatomos alkohol). Ezekbe a vegyületekbe azután bevihető az R3 csoport éspedig az alábbiakban leírt módon. Az (1) általános képletű vegyületek Rt, R2 és R3 szubsztituense jelentésében valamely atomnak vagy csoportnak egy másikká való átalakítását például a' következőképpen hajthatjuk végre: 1. Alkilezés, illetve acilezés útján : Ebben az esetben az R3 csoportnak különösen olyan (I) általános képletű vegyületekbe való beviteléről van szó, amelyekben R3 jelentése hidrogénatom, de az aminocsoportok acilezéséről vagy alkilezéséről is (például abban az esetben,ha Rí és/vagy R2 aminocsoportot képvisel). Az alkilezést például RHal, ArSG2OR’ és S02(0R’)2 általános képletű vegyületekkel való reagáltatás útján végezzük, a képletekben Hal jelentése halogénatom (különösen klór-, brómvagy jódatom), Árjelentése valamely aromás csoport (például egy, adott esetben egy vagy több rövidszén- Iáncú alkilcsoporttal szubsztituált fenil- vagy naftilcsoport) és R jelentése megegyezhet az R3 szubsztituensre megadottakkal (kivéve a hidrogénatomot). Példaképpen a p-toluolszulfonsav-(l-6 szénatomos> -alkil- hztereket, az 1—6 szénatomos diaiki] -szulfátokat, az 1-6 szénatomos alldllialogenideket, a 3-6 szénatomos alkenil-halogenideket, a 3-6 szénatomos alkinil-halogenideket, az 5-7 szénatomos dkloalkil-halogenideket és hasonlókat említjük meg. Az előzőekben említett vegyületeknél az alkilcsoport az R3 szubsztituens mindenkori jelentésének megfelelően szubsztituált is lehet. Amennyiben R3 olyan 1-6 szénatomot alkilcsoportot képvisel, amely legalább egy hidroxicsoporttal szubsztituált (2-helyzetben), úgy megfeleld 1-6 szénatomos alkilén-oxid-vegyülettel is alkilezhetünk, amely természetesen még további szubsztituenseket is tartalmazhat, R3 jelentésének megfelelően. Az alkilezési- és acilezési reakciót adott esetben szokásos savmegkötő szerek, így alkálifém-hidroxidok, alkálifém-karbonátok, alkálifém-hidrogén-karbonátok, alkáliföldfém-karbonátok, alkálifém-acetátok, ter der-amin ok ( például trialldl-aminok, így trietil-amin), piridin vagy alkálifém-hidridek jelenlétében 0 és 200 °C közötti, előnyösen 40 és 140 °C közötti hőmérsékleten,inert oldószerben vagy szuszpendálószerben hajtjuk végre. Oldó- vagy diszpergáló szerként például a következők jönnek számításba: aromás szénhidrogének, így például a benzol,a toluol, a xilol; alifás ketonok, így például az aceton.a metil-etil-keton; halogénezett szénhidrogének, így például a kloroform, a szén-tetraklorid, a klór-benzol, a metilén-klorid; alifás éterek,így például a dibutil-éter^ciklusos éterek, így például a tetrahidrofurán, a dioxán; szulfoxidok, így például a dimetil-szulfoxid; terder savamidok, így például a dimetil-formamid, az N-metíl-pinolidon, a hexametil-foszforsav-triamid; alifás alkoholok, így a metanol, az etanol, az izopropanol, az amilalkohol, a terc-butanol; cikloalifás szénhidrogének, így a dklohexán és hasonlók. Az említett oldószerek vízzel alkotott elegyei is alkalmazhatók. Gyakran az alkalmazott oldó- illetve diszpergálószer visszafolyatási hőmérsékletén dolgozunk. Az alkilezés reak dókomponenseit gyakran feleslegben alkalmazzuk. Az alldlezést tetraalkil-ammónium-sók (különösen ezek halogenidjei) jelenlétében is végezhetjük, alkálifém-hidroxidokkal kombinálva, 0 és 100 °C közötti, előnyösen 20 és 80 °C közötti hőmérsékleten, valamely aprotonos oldószerben, de kloroformban vagy metilén-kloridban is reagáltathatunk. Aprotonos oldószerként különösen a következőket alkalmazhatjuk: tercier amidok (dimetil-formamid, N-metil-pirrolidon, hexametil-foszforsav-triamid), dimetil-szulfoxid, acetonitril, dimetoxi-etán, aceton, tetrahidrofurán. Az adlezésnél például az olyan (I) általános képletű vegyületekbe, amelyekben R3 jelentése hidrogénatom, valamely, adott esetben 3—6 szénatomos cikloalkilcsoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos elkanoilcsoportot vagy 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoportot viszünk be. Ennek során önmagában ismert módon járunk cl, előnyösen 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-halogenideket (vagy a megfelelő anhidrideket) alkalmazva, vagy 2-6 szénatomos alkanoil-halogenideket (illetve a megfelelő anhidrideket) alkalmazva, mimellett az alkanoilcsoport egy 3-6 szénatomos dkloalkilcsoporttal szubsztituálva is lehet. A reakdó hőmérséklete előnyösen 30 és 120 °C közötti. Az alkilezésnéi és az acilezésnél adott esetben úgy is eljárhatunk, hogy az alkilezendő, illetve acilezendő vegyületből először egy alkálifém-származékot (például nátrium-, kálium- vagy lítiumsót) állítunk elő olymódon, hogy a vegyületet valamilyen inert oldószerben - fey dioxánban, dimetil-formamidban, benzolban vagy toluolban - egy alkálifémmel, alkálifém-hidriddel, vagy alkilifém■amiddal (különösen nátriummal vagy nátriumvegyülettel) vagy butil-lítiummal 0 és 150 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk, majd ezt követően hozzáadjuk az alkilezőszert, vagy acuezőszert. A felsorolt alkilező- és acilezőszerek helyett a vegyészeiben használatos egyéb, kémiailag ekvivalens szerek is alkalmazhatók 0- például LÍ. és Mary 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
