194188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4H-1,2,4-triazol származékok és ilyeneket tartalmazó gyóygszerkészítmények előállítására

1 194.188 2 16. példa 5-[4-(Dimetil-amino)-fenil]-4-(4-metoxi-fenil)­­-or-metil4H-l ,2,4-triazol-3-metanol-acctát (DL forma) 2,4 g,15. példa szerinti vegyületből 0,336 g nátri­­um-hidriddel és 0,660 g acetjl-kloriddal a 14. példa szerint végezzük a reakciót. így 2,24 g várt vegyüle­­tet kapunk, amelynek olvadáspontja 190 °C, toluol­­ból végzett átkristályosítást követően. Analízis: C2, H24N403 (380,450) számított: C66.3 H6.36 N 14,73%, kapott: C 66,4 H 6,5 N 14,8 %. 17. példa Gyógyszerkészítmény előállítása Az alábbi összetételű tablettát állítjuk elő: 11. példa szerinti vegyidet 50 mg Töltőanyag elegendő mennyiségben egy tablettára ' 360 mg (Töltőanyagként laktózt, talkumot, keményítőt és magnézium-sztearátot használunk.) 18. példa All. példa szerinti vegyidet falmakológiai hatásának vizsgálata Fájdalomcsillapító hatás A vizsgálatot R. Koster és munkatársai módszere [Fed. Proc. 18, 412 (1959)] szerint végezzük, amely­nek lényege abban áll, hogy egerekbe intraperitone­­álisan bejuttatott ecetsav az állatok több mint 6 órán át tartó, ismétlődő feszítő és csavarodó mozgását eredményezi. Fájdalomcsillapítók e tünetek kifejlő­dését megakadályozzák, vagy mérséklik. (E tünete­ket egyébként a diffúz hasi fájdalom megnyilvánu­lásának tekinthetjük.) A kísérletben 1%-os vizes ecetsav-oldatot használunk. Ilyen körülmények kö­zött a tünetet kiváltó dózis 0,01 g/cm3, amely 100 mg/kg ecetsavnak felel meg. A vizsgált vegyüietet a kísérlet előtti nap óta éhez­­tetett egerekbe az ecetsav-injekció előtt fél órával orá­lisan adagoljuk. Közvetlenül az ecetsav beadásától kezdődően 15 percen át számoljuk minden egér esetén a feszítő mozgásokat. Az eredményeket az EDS0 értékkel fejezzük ki, amely megadja, hogy milyen dózis okozza a kontroli­hoz képest a feszítő mozgások 50%-os csökkenését. E példában az EDS0 érték 4 mg/kg-nak adódott. Gyulladáscsökkentő hatás vizsgálata krónikus arthritis esetében (megelőző kezelés) Patkány hátsó talpába adott „Freund-típusú” ad­­juváns-injekció hatására a talpon gyorsan kifejlődik az elsődleges gyulladásos sérülés, majd 13—15 napi lappangási idő után főképp a másik talpon másodla­gos arthritis fejlődik ki. A vizsgálatot 42-50 napos hím patkányokkal végezzük, amelyek talpába 0,1 ml „Freund-típusú” adjuvánst (vazelin-olajban 6 mg/ml koncentrációban lévő elpusztított mycobacterium butyricum) injektálunk. Az állatokat a vizsgáit vegyülettel orálisan a 0. naptól (az adjuváns-injekció napjától) a leölésüket (17. napon) megelőző napig kezeljük. A kontroll arthritises és kontroll egészséges állatokat csak a vivőanyaggal kezelünk. A vizsgált vegyület hatását az alapján határozzuk meg, hogy a kontrolihoz képest mekkora növekedést tapasztalunk a nem injekciózott talp térfogatában (ez a másodlagos gyulladás). Az eredményeket az ED50 értékkel fejezzük ki, amely az a dózis, amelyben a vizsgált vegyület a kont­rolihoz képest 50%-kal csökkenti a gyulladásos talp térfogatát.- E tesztben all. példa szerinti vegyület figyelemre­méltó hatást mutatott. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás (I) általános képletű vegyületek racém vagy optikailag aktív formáinak előállítására — ahol a képletben Rt jelentése 3- vagy 4-helyzetű nitro-, amino-, mo­no- vagy di(l —4 szénatomos alkil)-amino- vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 5-helyzetű (1—4 szénatomos) alkilcso port, R3 jelentése 4-helyzetű (1—4 szénatomos) alkoxi­csoport, R jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, -CH0H-alk4 képletű csoport — ahol allt4 és alks azo­nos vagy különböző 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek —, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű vegyüietet - ahol a képletben R2 és R3 jelentése a fent megadott, és Rí jelentése nitro- vagy 1 —4 szénatomos alkoxicsoport - klórozó szerrel — előnyösen tionilkloriddal — kezelünk, egy így kapott (III) általános képletű vegyüietet egy (IV) általános képletű racém vagy optikailag aktív hidra­­ziddal — ahol a képletben Z jelentése 1 —4 szénatomos alkilcsoport vagy -CH0H-alk4 képletű csoport — ez utóbbi képletben alk4 1 -4 szénatomos alkilcsoportot jelent - reagáltatunk, majd egy így kapott racém vagy optikailag aktív (V) általános képletű vegyüietet mele­gítéssel ciklizálunk, és kívánt esetben az (I) általános képletű vegyületben Rí helyén jelenlevő nitrocsopor­­tot redukálással aminocsoporttá, majd azt alkilezéssel mono- vagy dialkil-amino-csoporttá alakítjuk, és egy olyan (I) általános képletű racém vagy optikailag ak­tív vegyüietet, amelynek képletében R -CHOH-a^ képletű csoportot jelent, a kívánt esetben észterez­zük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jel­lemezve, nogy (II) általános képletű kiindulási vegyületként R2 helyén hidrogénatomot, R2 helyén para-helyzetű metoxi- vagy para-helyzetfl nitro-cso­­portot és Rj helyén para-helyzetű metoxi-csoportot tartalmazó vegyüietet a Z helyén etilcsoportot vagy -CH0H-allc4 képletű 'csoportot — ahol allc4 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent - tartalmazó (IV) általános képletű racém vagy optikailag aktív hidra­­ziddal kezelünk, és az Rj helyén para-helyzetű nitro­­csoportot tartalmazó vegÿületeket a megfelelő R, helyén para-helyzetű dimetil-amino-csoportot tar­talmazó vegyületekké alakítunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás az (1^) általános képletű vegyületek racém vagy optikailag aktív for­máinak előállítására - ahol a képletben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom