194175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-fenil-piridin-amino származékok előállítására

1 194.175 2 A találmány tárgya eljárás új, (I) általános képletű nitro-, amino- és aroil-amino-N-fenil-piridin-amino­­-származékok, valamint savaddfciós sóik előállítására, mely vegyületek a (X) képletü pirido [1,4] benzodia­­zepinek előállításánál intermedierként felhasználha­tók. A találmány szerinti eljárással olyan vegyületek ál­­lfthatók elő, melyek (1) általános képletében Q jelentése hidrogénatom, klóratom vagy di(l—4 szénatomos)alkil-amino-csoport, R3 jelentése nitro-, amino- vagy -ArCONHa általá­nos képletű csoport, melyben Árjelentése adott eset­ben 2-helyzetben halogénatommal vagy nitrocsoport­­tal monoszubsztituált fenilcsoport, alk1 jelentése 1—5 szénatomos alkiléncsoport, Z jelentése hidrogénatom vagy 2-helyzetű halogén­atom. A találmány szerinti nitro-vegyületek az (la) kép­lettel, az amino-vegyületek az (Ib) képlettel és az aroii-amino-vegyületek az (Ic) képlettel jellemezhe­tők. A találmány szerinti eljárás során először az (la) általános képletű fenil-nitro-piridin-aminokat állít­juk elő, melyek az egyszeres hidkötéssel kapcsolódó nitrogénatom -alk1 Q csoporttal vannak szubsztituál­­va, majd kívánt esetben a nitro-vegyületek redukálá­sával az (Ib) általános képletű amino-vegyületeket, és ez utóbbi aroilezésével az (Ic) általános képletű ve­­gyűleteket állítjuk elő. A találmány szerinti eljárással előállított (Ic) kép­letű aroil-amidból, mint intermedierből az antidep­­resszív aktivitással rendelkező pirido-benzodiazepin ciklizálással állítható elő. A jelölések leírásában a továbbiakban az „1-4 szénatomos alkilcsoport” kifejezés lehet például me­­til-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil- vagy tercier-butil-csoport. Az egyenes vagy elágazó „alk1 ” összekötő szén­hidrogénlánc lehet például metilén-, etilén-, propilén-, 1,3-butilén- vagy hasonló csoport. A ,.halogénatom” kifejezés jelentése lehet klór-, bróm- vagy fluoratom. A „savaddfciós só” kifejezés a nitro-, amino- és aroil-amino-N-fenil-piridin-aminokkal képzett sókat jelenti, melyek például a sósavval, kénsawal, foszfor­­savval stb. képzett sók, vagy gyenge savakkal, mint például fumársawal, maleinsawal, oxálsawal stb. kép­zett sók. Az (I) általános képletű vegyületek sói úgy alakít­hatók át szabad bázissá, hogy egy oldószer - például metilénklorid - és egy bázis — például nátrium-hid­­roxid — vizes oldata között megosztjuk, majd az oldó­szer-réteget vákuumban elpárologtatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló új eljárás a következő lépésekből áll: Első lépés: egy (VII) általános képletű anilint rea­­gáltatunk egy (VÍ) általános képletű halogénezett nit­­ro-piridinnel, így megkapjuk az (V) általános képletű rűtro-N-fenil-piridin-amint, második lépés: az első lépésben előállított (V) álta­lános képletű vegyületet reagáltatjuk egy „Q-alk1 -ha­logénatom” általános képletű vegyülettel - ahol Q jelentése hidrogénatom vagy di(l —4 szénatomos)alkil­­-amino-csoport, így egy (la) általános képletű nitro-N­­-szubsztituált N-fenil-piridin-amint kapunk, majd kí­vánt esetben az (Ib) általános képletű vegyületek elő­állítására a második lépésben előállított vegyületet redukál­juk, majd kívánt esetben az (Ic) általános képletű ve­gyületek előállítására a kapott (Ib) általános képletű vegyületet reagál­tatjuk egy aroil-halogeniddel, majd kívánt esetben a kapott (la), (Ib) és (Ic) általános képletű vegyületet gyógyászatiig elfogadható savaddícifo sóvá alakítjuk. Részletesebben, a találmány szerinti eljárást az alábbiak szerint végezzük. Az első lépésben a (VII) általános képletű anilint és a (VI) általános képletű piridint tiszta állapotban reagáltatjuk 120 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten. A reakciót addig folytatjuk, míg a kémiai ionizációs tömegspektroszkópiás elemzés azt nem mutatja, hogy az (V) általános képletű nitro-N-fenil-piridin-amin képződése gyakorlatilag teljesen végbement. Nem ki­zárt azonban, hogy egy megfelelő hordozóanyagot alkalmazzunk. Az (V) általános képletű szubsztituá­­latlan aminok megfelelően izolálhatok extrahálással úgy, hogy egy megosztó oldószer, például kloroform és egy bázis vizes oldatának alkalmazásával kikristá­lyosítjuk, majd megfelelő oldószerből átkristályosít­juk őket. A második lépésben az (V) általános képletű ve­gyületet „alkilamináljuk” egy „halogénatom-alk1 -Q,” általános képletű reagenssel — amelyben O jelentése a fentiekben megadott — bázis jelenlétében, oldószeres közegben (előnyösen toluolban), melegítéssel, általá­ban az oldószer visszafolyatási hőmérsékletén hevítve. A reakcióhoz sokféle reagenst alkalmazhatunk segéd­anyagként, például bázisként nátrium-hidridet pro­tonmentes oldószerben, például dimetil-formamidban oldva; kétfázisú reakcióban nátrium-hidroxid bázist, víz és szerves oldószer, mint például metilén-klorid vagy toluol elegyében katalizátor nélkül vagy fázis­átvivő katalizátorral, mint például korona-éterrel, kvatemer ammoniums óval, vagy foszfóniumsóval, de ultrahang is alkalmazható. Fázisátvivő katalizátor­ként előnyösen alkalmazhatók a kvatemer ammóni­­umsók, különösen a tetrabutil-ammónium-bromid. A reakció lefolyása nyomonkövethető kromatográ­fiás úton és/vagy kémiai ionizációs spektrum-anali­­zissel. Az (la) általános képletű nitro-piridinil-fenil­­-amint a következőképpen tisztíthatjuk: vízzel mos­suk, betöményítjük, valamilyen oldószerben — elő­nyösen etil-acetátban - feloldjuk, aktív szénnel el­színtelenítjük, celit ágyon (tetrakalcium-aluminát­­-ferrit) leszűrjük, majd savaddfciós só alakjában ki­csapjuk, és a sót a megfelelő oldószerből átkristályo­­sítjuk. Az (la) általános képletű tiszta szabad bázist egy oldószer és egy híg bázis közötti megosztással és az oldószer elpárologtatásával kaphatjuk meg. Az (la) képletű vegyület nitrocso]x>rtját az alábbi módszerek valamelyikével redukálhatjuk aminocso­­porttá: a) palládjum/C ♦ hidrogén, b) vaspor és ecetsav, vagy c) cinkpor és valamilyen bázis. Az (Ib) általános képletű vegyületeket sók alakjá­ban izolálhatjuk, a szokásos módszelekkel tisztíthat­juk, és olyan módszerekkel alakíthatjuk át szabad bá­zissá, amilyeneket a 2. lépésben használtunk szabad bázisok előállítására. Az (Ic) képletű aroil-amino vegyületeket a megfe­lelő aroil-halogenidnek feleslegben történő alkalma­zásával, vagy pedig úgy állítjuk elő, hogy az aroil-halo­­genidet valamilyen protonmentes oldószerben - pél­dául toluolban vagy metilén-kloridban - visszafoiya­­tási hőmérsékleten, bázis jelenlétében vagy anélkül, 5 10 's 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom