194144. lajstromszámú szabadalom • Granulált mésztrágya savanyú talajok kezelésére
1 194.144 2 A találmány savanyú talajok kezelésére alkalmas, granulált mésztrágya-készítményekre vonatkozik. A növényi kultúrák számára létfontosságú kémiai elemek talajból történő felvételét számos tényező befolyásolja. kiemelten fontos a talaj típusa, víztartalma és pH-ja. Ismert, hogy a túlzottan savas (kis pH- jú) talajokban erősen gátolt mind á növények számára nélkülözhetetlen elemek (N, P, K, Ca, Mg, Fe), mind a nyomelemek felvétele még abban az esetben is, ha ezek jelenlétét mesterségesen biztosítjuk. Egy adott terület termőképességét (akár eredetileg is savanyú karakterű, akár a mezőgazdasáp tevékenység eredményeként elsavanyodott talajról van szó) meghatározza, hogy a talaj pH-ját megfelelő értékre tujduk-e hozni. Savanyú talajok kezelésére a legelterjedtebben természetes eredetű vagy különféle ipari műveletek során képződő kalcium-oxidot, kalcium-karbonátot vagy egyöb kalcium-vegyületeket (például kalcium-szulfátot, kalcium-foszfátot stb.), illetve ilyen vegyületeket tartalmazó anyagokat (például mészkőzúzalékot stb.) használnak fel. A savanyú talajok kezelésére felhasználható anyagok kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a növények számára idegen vagy káros komponenseket nem tartalmazhatnak, és gyenge növényi savakkal is oldatba vihetők legyenek. A jelenleg alkalmazott technológia szerint az ún. mésztrágyákat por, vizes szuszpenzió vagy szemcsés anyag formájában juttatják ki a termőterületre. A természetes eredetű mésztrágyák általában durva szemcsés anyagok, és viszonylag egyszerűen, szemcsés formában felhordhatok a kezelendő területre. Az ipari hulladékként vagy melléktermékként képződő, mésztrágyaként felhasználható anyagok hátrányos tulajdonsága, hogy porszerűek, formázásuk gazdasági okok miatt nem megoldott, ezért felvitelük nehézkes. Valamennyi ismert mésztrágya-készítmény és mésztrágyázási eljárás közös hátránya, hogy nagy az anyagfelhasználásuk, és a kalcium-vegyületek lassú oldódása miatt a pH növekedése csak hosszabb idő elteltével jelentkezik. Olyan mésztrágya-készítményekre van tehát szükség, amelyekből a kalcium-vegyületek legalább egy része viszonylag gyorsan kioldódik, és a növény környezetében rövid idő alatt és tartósan biztosít-Íi a talaj optimális pH-értékét. További követelmény, ogy a mésztrágya-készítmény egyszerűen felvihető legyen a kezelendő területre, és az eddig nem, vagy nem megfelelően hasznosított, kalcium-vegyületeket tartalmazó ipari hulladékanyagokból is kialakítható legyen. A találmány szerinti, szilárd magból és a magra kötőanyaggal felvitt kéregből álló granulált mésztrágya-készítmények ezeknek a követelményeknek maradéktalanul eleget tesznek. A szakirodalomban korábban már ismertettek szilárd magból és a magra kötőanyaggal felvitt kéregből álló mezőgazdasági készítményeket, köztük műtrágyákat. A 2.028 294 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint az alapállapotban higroszkópos nitrogén-foszfor-kálium műtrágya-granulátumra vagy kristályos ammónium-szulfátra szennyvíz-iszapot visznek fel. A szennyvíz-iszap komponenseiből (elsősorban a nagy molekulasúlyú szerves anyagokból) bevonat képződik a granulátum felületén, amely csökkenti a granulátum vízfelvételét. A 2.127.004 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint a műtrágya- vagy egyéb mezőgazdasági vegyszer-granulátumra zeolitból, filmképző szerves anyagból, csillám-típusú ásványőrleményből és hidratált alumínium-szilikáttoól álló bevonatot visznek fel annak érdekében, hogy lassítsák a hatóanyag felszabadulását a talajban. Dorogi Imre és szerzőtársai A műtrágyák szárazke verése^ (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980) című kézikönyvük 40. oldalán eljárást ismertetnek vízben oldódó mikroelemek felvitelére műtrágya-granulátumokra. Az eljárás szerint a mikroelemeket a növények számára hasznosítható nitrogén,, és/vagy foszforvegyület (rendszerint karbamid, ammónium-nitrát és/vagy ammóníum-hidrogén-foszfát) vizes oldatában oldják, és ezzel az oldattal impregnálják a granulátumokat. A növények számára hasznosítható nitrogén és/vagy foszforvegyületek egyúttal a kötőanyag szerepét is betöltik. Az idézett nagy-britanniai szabadalmi leírások szerint felvitt bevonatok minden esetben csökkentik a műtrágya hatóanyagának kioldódási sebességét. Nyilvánvaló, hogy ezek a bevonatok a találmány céljára alkalmatlanok, célunk ugyanis az, hogy a mésztrágya-granulátumból a kalcium-vegyületek legalább egy része gyorsan kioldódjon a kezelt savanyú talajban. Dorogi Imre és szerzőtársai vízben oldható nyomelemek felvitelét ismertetik, nem foglalkoznak azonban azzal, hogyan lehet igen finom szilárd szemcséket tartalmazó szuszpenziót felvinni a granulátumokra. Mésztrágyázásra alkalmas, savanyú talajokban gyorsan kioldódó kalcium-vegyületeket kéregként tartalmazó készítményeket egyik idézett közlemény sem ismertet. A találmány szerinti, granulált mésztrágya-készítmények szilárd magból és a magra kötőanyaggal felvitt kéregből állnak. A találmány szerinti készítmények össztömegének 10—95%-át, célszerűen 25—90%-át 0,3—4 mm, célszerűen 0,5—2 mm szemcseméretű szilárd mag, az össztömeg 5-90%-át, célszerűen 10—75%-át pedig kéreg alkotja, és a kéreg 100 mikronnál kisebb, célszerűen 50 mikronnál kisebb szemcseméretű egy vagy több kalciu.n-vegyületet tartalmaz, adott esetben egy vagy több, a növény fejlődését elősegítő ismert mezőgazdasági vegyszerrel (például poralakú műtrágyával, növekedésserkentő vagy növényvédő hatóanyaggal stb.) együtt. A találmány szerinti készítmények magja a növény szempontjából közömbös szemcsés hordozóanyag (például horzsakő) is lehet, lényegesen előnyösebbek azonban azok a készítmények, amelyek a növény számára hasznosítható mag-anyagot (például szemcsés műtrágyát vagy szemcsés kalcium-vegyületet, így zúzott mészkövet, dolomitot, vagy kalcium-tartalmú kohósalak őrleményt stb.) tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények kéreg-anyaga nagy diszperzitásfokú (100 mikronnál, előnyösen 50 mikronnál kisebb szemcseméretű) kalcium-vegyület vagy kalcium-tartalmú anyag, amelyhez kívánt esetben egy vagy több, a növény fejlődését elősegítő, finomszemcsés mezőgazdasági vegyszert (például műtrágya-őrleményt, nyomelem-forrást, komplexképzőt stb.( is keverhetünk. A kéreg kialakításához kalcium-tartalmú anyagokként igen előnyösen használhatjuk fel az egyébként gazdaságosan nem formázható és csak nehezen felvihető finomszemcsés ipari hulladékanyagokat, melléktermékeket és kalcium-tartalmú szedimenteket (pl. lápi mész, mészpor stb.). 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 2
