194142. lajstromszámú szabadalom • Lombtrágya oldat
1 2 194.142 A találmány tárgya N. P, K és Fe. Cu. Zn, Mn, Mg, Mo mikroelemtartalmú továbbá komplexképző ég pufferoló adalékot tartalmazó lombtrágya oldat. A kompozíció stabil lombtrágya készítésére ad lehetőséget olymódon, hogy a növények számára nélkülözhetetlen mikroelemeket ég a létfontosságú makroelemeket együttesen visszük oldatban, a nitrogént ammóniumsó és karbamid, a káliumot és foszfort kálium-polifoszfát alakjában. A lombtrágyázás a növényi tápanyagok utánpótlásának egyik legkorszerűbb módszere. Széleskörű elterjedését lehetővé tette a könnyű kezelhetőség, tárolás, szállítás, kijuttatás. Az oldat formájában kijuttatott műtrágya pontos adagolást, megbízható és egyenletes eloszlást biztosit. A lombtrágya oldat összetétele a növényi kultúrák igényeihez és a talaiadottságokhoz rugalmasan igazítható. A lomb trágyák hatóanyagait a növények a leveleken keresztül veszik fel, Így azok jobban hasznosulnak, és a növényi szervezetbe olyan tápanyagok is bejuttathatók, .amelyeket a talajból nem tudnak felvenni, vagy amelyek a talajban egyáltalán nincsenek jelen. Számos hiánybetegség megelőzhető és eredményesen gyógyítható lombtrágyázással. A hazánkban és külföldön kifejlesztett és gyártott lombtrágyák alapjában két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba tartoznak a nitrogénbázison alapuló lombtrágyák, míg a másik csoportba azok, amelyek a mikroelemek mellett NPK tartalommal is rendelkeznek. . A hazai fejlesztésű nitrogénbázisú 176.629 szám alatt szabadalmaztatott lombtrágya igen ió eredményeket biztosított az alkalmazás során. Előnye a hasonló összetételű külföldi WUXAL levéltrágyával szemben, hogy komplexképzőként a szintetikus EDTA helyett természetes savkeveréket - citromsavat és borkősavat — tartalmaz. Polifoszfát-tartalmú NPK és mikroelemtartalmú folyékony műtrágyákról az Almássy-Máté-Zádor: Műtrágyák (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977.) is említést tesz: Itt azonban csak négy (Fe, Cu, Zn, Mn) mikroelemről van szó. A gyártmányfejlesztés során megvizsgáltuk, hogy miképpen változik a nyomelemek hasznosulása abban az esetben, ha a nitrogén mellett káliumot és foszfort tartalmazó anyagot alkalmazunk, és azt tapasztaltuk a tenyészedényes és kisparcellás kísérleti alkalmazása során, hogy a mikroelemek hasznosulása elérte a 60-70%-ot a nitrogénbázisú kontrollal szemben, ahol ezen érték 30—35% közé esett. A találmány szerinti kompozíció azon a felismerésen alapul, hogy a polifoszfátok mellett - megfelelő körülmények között - a nyomelemeket képző fémkationok oldatban tarthatók. A lombtrágya oldat készítése lényegét tekintve az alábbi módon történik: Fűthető keverős berendezésbe vizet mérünk be 50-60 ®C-ra melegítjük és sorrendben adagoljuk a kimért mennyiségű alkotókat: a karbamidot, komplexképzőt, pufferoló adalékot, fémsókat és a káliumpoUfoszfátot. Az adagolás befejezése után még két órán keresztül keverjük az elegyet, az oldódási folyamat lejátszódásáig, majd az esetleges szennyezők eltávolítása érdekében nyomószőrön átszűrjük az oldatot. A lombtrágyában az alkotók arányát a növények igényeihez igazodva állíthatjuk be, a N 7-18 t%, a KaO 6-12 t%, a PjOj 8-19 t% között változhat. A mikroelemek abszolút nagysága és az esetlepi kiemelt elemeket tekintetbe véve az alábbi szerint e változhatnak: Mn Zn Cu Fe Mg 10 Mo A kompozíció komplexképzőként természetes sa- 15 vak keverékét - célszerűen citromsav és borkősav 0,2-0,8 arányú elegyét tartalmazza. Pufferoló adalékként bórsavat alkalmazunk. 1. példa 20 1 m8 lombtrágya előállítására 16% N, 16% PjO*, 10% KjO, 0,10% Mn. 0,04% Mg, 0.03% Cu, 0,05% Fe, 0,05% Mo tartalommal. Fűthető keverős berendezésbe 290 1 vizet mérünk be és 319,5 kg karbamidot oldunk fel benne hőközlés ne és keverés közben. A hőmérsékletet célszerűen 50— c 60 C közé állítjuk be. Oldódás után sorrendben 76 kg ammóniumszulfátot, 0,25 kg citromsavat, 1,0 kg borkősavat, 1,56 kg bórsavat, 4 kg magnézhunszulfátot, 3,12 kg mangánszulfátot 1,2 kg rézszulfátot, 0,45 kg cinkszulfátot, 0,25 kg vasszulfátot, 0,95 kg 30 ammóniummolibdenátot, végül 300 kg káliumpolifoszfátot oldunk fel. 2 órán keresztül keverjük az elegyet, majd az esetleges szennyeződések eltávolítása érdekében nyomószűrőre visszük. 2. példa 35 1 m8 lombtrágya előállítására 9% N, 12% P20j, 7,5% KjO, 0,20% Mn, 0,08% mg, 0,06% Cu, 0,02% Zn, 0,1% Fe, 0,1% Mo tartalommal. Fűthető, keverés berendezésbe bemérünk 375 l vizet és 160 kg karbami dot oldunk fel benne keverés *0 és fűtés alkalmazásával úgy, hogy a hőmérsékletet 50-60 ®C között tartjuk. Oldódás után sorrendben 76 kg ammóniumszulfátot, 0,5 kg citromsavat, 2,0 kg borkősavat, 3,12 kg bórsavat, 8 kg magnéziumszulfátot, 6,24 kg mangánír szulfátot, 2,4 kg rézszulfátot, 0,9 kg cinkszulfátot, 0,5 kg vasszulfátot, 1,84 kg ammóniumolibdenátot és 225 kg káliumpolifoszfátot mérünk be. 2 órán keresztül keverjük, majd nyomószűrőn átszűrjük az oldatot. Kompozíciónk előnyeit az alábbiakban foglalhat- 50 juk össze:- A lombtrágya oldat együttesen tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek a növények életfunkcióihoz nélkülözhetetlenek.- A N, P, K jelenléte fokozza a nyomelemek felvételét és beépülését a növényi szervezetbe. 55 — A fémionok oldatban tartása a lombtrágyában biztonságosabb a stabilitás szempontjából, ha komplexképzőként savkeveréket alkalmazunk.- Az olvasztásos technológiával előállított káliumpolifoszfát egyszerű eljárással bevihető az oldatba, és cr. nem képez csapadékot n nyomelemeket alkotó fémeu ionokkal. 0,1 -03 t% 0,001-0,0031% ' 0,01 -0,1 t% 0.01 -03 t% 0,02 -0,1 t% 0,01 -0,2 t%
