194141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kerámia félkésztermékek szárítására
1 194441 2 ■ nyers tégla formázása előtt a nyers agyag súlyával számolva 0,5-10 tömegszázalékban ásványolajat vagy ásványolaj-párlat terméket vagy az ásványolaj lepárlásakor kapott pakurát kevernek hozzá, vagy pedig a nyers agyag 0,5-5 tömegszázalékának megfelelő mennyiségű di-, tri- vagy poliszaharidot kevernek hozzá. Egy másik megoldás ismerhető meg a 2 405 087 számú DE közzétételi iratból, ahol a levegő hozzávezetésére vonatkozó eljárást ismertetik egy kerámia termékek gyártásánál használatos, szakaszos üzemű szárítóberendezéssel kapcsolatban. Az itt ismertetett eljárás célja, hogy egy alagútvagy csatornakemencés szárítóberendezésben a hőfelhasználást csökkentsék; ez olyan módon történik, hogy a szárító légáramlathoz az anyagtovábbítás irányára merőlegesen keringő áramlásokat transzponálnak, és hogy a betöltési periódus befejeződését követően az elvezetett levegő állapotát oly módon változtatják meg, hogy egy körülbelül azonos értéken maradó, viszonylag nagy páratartalom mellett az abszolút páratartalmat növekvő tégla-hőmérséklet mellett az adagolás felöli oldalon megnövelik. Az ilyen megoldás azonban csak olyan szárítóberendezéseknél alkalmazható, amelyek több, egymás után kapcsolt szárítócsatomából állnak. Szekrényes szárítóberendezésnél tehát nem alkalmazható. A 2 547 400 számú DE közzétételi iratban olyan eljárást és berendezést ismertetnek kerámia félkésztermékek szárítására, ahol a kitűzött cél a lehető legkisebb hőfelhasználással történő szárítás megvalósítása. A kitűzött célt ebben az esetben olyan eljárás létrehozásával érték el, melynek során a szárítandó kerámia félkészterméket, különösen téglákat oszlop formában több rétegben egymásra rakják, az oszlopokat előmelegített szárítólevegővel átöblítik, majd minden egyes oszlopra egy-egy új félkészterméket helyeznek fel, miután a félkésztermékekből kialakított oszlopokból alulról egy-egy megszárított félkészterméket eltávolítottak. A berendezés egy szárítószekrényből áll, melyben a félkésztermékeket szárítólevegővel átöblítik, és amelyre az jellemző, hogy a szárítószekrényben a szárítólevegő függőleges továbbító csatornái és a függőleges távolságtartó rudak között a szárítandó félkésztermékek oszlop formában történő egymásra helyezéséhez függőleges kürtők vannak kiképezve, és hogy a szárítóberendezés, valamint a szárítószekrény felső és alsó részénél nyílásokkal vannak ellátva, hogy az oszlopok tetejére lehessen adagolni a további szárítandó kerámia félkésztermékeket, illetve hogy az oszlopok aljáról azokat ki lehessen venni. Az egymásra rétegezett félkésztermékek szárításával, ahol a félkésztermékek oszlop formájában vannak egymásra helyezve, különösen intenzíven ki lehet használni a szárítóenergiát anélkül, hogy a félkésztermékeket mozgatni kellene. Mivel az oszlopoknál felfelé szálló szárítólevegő nedvességtartalma a szárítandó félkésztermékek, téglák nedvességtartalmához igazodik, így az alul bevezetett, teljesen száraz szárítólevegő felfelé haladva egyre több nedvességet tud felvenni. ________ . A 2 905 784 számú DE közzétételi iratban kerámia termékek előállítására olyan eljárást ismertetnek, ahol a kitűzött feladat abban áll, hogy a kerámia termékek, téglák és hasonló termékek előállítására szolgáló eljárásban a szükséges szárítási fázist úgy alakítsák' ki, hogy az összes addig ismert eljárás hátrányát kiküzsöböljék, és hogy ennek ellenére a kerámia termékek szárításához szükséges időt oly mértékben lehessen lecsökkenteni, hogy az rövidebb legyen, mint az ismert eljárások szerinti szárítási idők. A kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozásával oldották meg, ahol a kerámia termékeket a szárítóberendezésbe történő berakáskor vagy közvetlenül azután körülbelül 100 °C-os hőmérsékletre melegítik fel, és ezen felmelegítés alatt a kerámia termékekben lévő nedvességtartalom lényegében ugyanakkora marad, mint az a nedvességtartalom, mellyel a kerámia anyagok a felmelegítési fázis kezdetekor rendelkeztek. Előnyös, ha a kerámia termékeket 40-100 °C közötti hőmérsékletre melegitik fel, mégpedig egy olyan környezetben, melyben a víz résznyomása nagy. Különösen előnyösen lehet a kerámia termékeket 40—100 °C közötti hőmérsékletre olyan forró levegőáramlattal felmelegíteni, melynek hőmérséklete 120 és 400 °C között, nedvességtartalma pedig 48 és 850 g/kg száraz levegő között van. Ha a kerámia terméket olyan környezetben melegítjük fel, melyben a víz résznyomása nagy, akkor - az ismert "hideg fal elv" következtében — az egyes kerámia darabok felületén vízgőz csapódik ki, melyet a kicsapódási vagy kondenzációs hő leadása követ. Ennél fogva a kerámia termék teljes felületénél felmelegszik, ugyanakkora mértékben felmelegszik a belseje is, mégpedig azelőtt, mielőtt a felületeken ti víz elpárolgása megkezdődik. Ez azért történik így, mivel az első eljárási fázis alatt a kerámia termék belsejében behatoló hőáram nagyobb, mint az onnan kilépő hőáram, úgyhogy maga a kerámia termék felmelegszik. Ez a tény a víz nagy résznyomására, és ennélfogva a nagy hőkicserélési együtthatókra vezethető vissza, melyek abban a térben tapasztalhatók, ahol a felmelegítés történik, és ez a hőkicserélési együttható 10—100-szor nagyobb a szokásos forró levegővel történő szárításoknál fellépő együtthatóknál. Egy ilyen szárításnál alapvető, hogy a kerámia termék szárítása során a víz elért résznyomását és a hőmérsékletet ellenőrizzék. Természetesen minden egyes kerámia terméknél ki kell egyenlíteni a behatoló hőáramot és a fellépő víz- vagy gőzáramot. Ez egyrészt a különböző szárítási fázisoktól függően, másrészt a kerámia termékek tulajdonságaitól, mint például porozitás, alak, szilárdság, mechanikai ellenállás stb. függően történik. Ilyen ellenőrzéseket hajtanak végre, amennyiben nem csupán a levegő mennyiségét és a szárítóberendezésen belül vagy azon kívül elégetett tüzelőanyag mennyiségét és/vagy magához a szárítóberendezéshez tartozó felhasznált füst recirkulációját szabályozzák, hanem a szárítóberendezésbe magába gőzt és/vagy poi lasztott vizet is befecskendeznek, hogy így a kívánt és a fentemlített hőmérsékleti és nedvességértékeket biztosítsák a szárítóberendezésben. Ez a kétségtelenül jó és használható eljárás kizárólag arra irányul, hogy a szárítási időt lerövidítsék, kevésbé tartják fontosnak a szárításhoz szükséges hő- és villamosenergia mennyiségét, melyek a szárítási időtől is függnek. A 2 934 420 számú DE közzétételi iratban olyan eljárást és az eljáráshoz tartozó berendezést ismertetnek, melyek tégla előállítására alkalmasaké melyben azonban a téglagyártás funkcionális részéről van leginkább sző. Az itt kitűzött feladat abban áll, hogy egy olyan eljárást és berendezést alakítsanak ki téglák előállításához, melynek funkcionális és szerkezeti 5 10 15 20 25 CIO 35 40 45 50 55 60 3
