194140. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő készítmény
1 194.140 2 A találmány tárgya olyan hőszigetelő készítmény, amely különösen alkalmas hőberendezések szigetelésére, és elsősorban kályhák, kemencék, kémények, hőcserélők és forró levegőt szállító berendezések építése során alkalmazható. Hőberendezések szigetelésének céljára jelenleg építőanyagokat, acélféléket és szérvetlen, rostos anyagokat alkalmaznak. A tűzálló építőanyagok hátránya abban áll, hogy mind tömegük, mind előállításuk energiaigénye nagy. Az acélanyagok hátránya, hogy ötvözésükhöz költséges elemeket használnak. A szerves, rostos anyagok hátránya abban áll, hogy mind előállításuk, mind felvitelük igen költséges, különös tekintettel alkalmazásuk hőmérsékletére és környezetére. Mindezeknek az anyagoknak közös hátránya, hogy a berendezések szerkezeti csoportjainak előregyártása során korlátozottan alkalmazhatók. A találmány szerinti készítmény e hátrányokat - különösen hőberendezések szigetelése során — kiküszöböli. A találmány szerinti készítmény lényege azon alapul, hogy legalább egy, hőálló szövetből áll, amely védőréteggel van ellátva. E réteg 1,0-5 tömeg% nátrium-fluor-sizilikátot, 30—60 tömeg% vízüveget és 0-25 tömeg% finom eloszlású homokot tartalmaz, többi része pedig expanziós pernye és/vagy üvegolvasztásra alkalmas homok (üveghomok). A készítmény ára és tömege szempontjából előnyös, ha a hőálló szövetet azbesztszövetből képezzük. A találmány szerinti készítmény szilárdsága fokozható úgy, hogy a hőálló réteget felületi merevítő armatúrával — például szervetlen rostos anyagból álló réteg, alutníniumfólia és védőréteg alkalmazásával — látjuk el. Előnyös továbbá, ha a hőálló szövetet például valamilyen védőréteg segítségével erősítjük a rostos, hőszigetelő anyagból álló, hőszigetelő réteghez. Ez a hőszigetelő réteg lemezekből állhat; a lemezeket kerámiai vagy bazaltrostokból képezhetjük. A találmány szerinti készítmény egyik előnye előállításának csekély költsége, csekély tömege, és csekély hővezetőképessége, még abban az esetben is, ha 900 °C hőmérsékleten, savas jellegű atmoszférában használjuk. A készítmény további előnye, hogy lehetővé teszi az előregyártás kifejlesztését, továbbá, hogy hidegmegmunkálással előállítható. E készítmény hőaggregátumokban számos esetben helyettesíti a tűzálló acélféléket. A készítmény a szokásos megmunkálási eljárásokkal — így például fúrással, vágással és csiszolással — könnyen megmunkálható. A készítményből álló réteggel ellátott eszközök tűzvédelme lényegesen növekszik és a készítmény segítségével elért hővédelem (hőámyékolás) lehetővé teszi ezeknek az eszközöknek maps hőmérsékleten való alkalmazását. A találmány szerinti készítményt az alábbi kiviteli példákban ~ egy körkörös metszetű kéménybetétcső esetében - közelebbről megvilágítjuk. 1. példa A kéménybetétcsövet 10 részből építettük fel, amelyek mindegyike 1 méter hosszú, átmérője 1 méter, falvastagsága 8 mm volt. Minden egyes egysége (különálló része) olyan azbesztszövetből állt, amelynek mindkét oldalán védőréteg volt. E védőréteg 1,5 tömeg% nátrium-fluor-szilikátból, 40 tömeg% vízüvegből és többi részében expanziós pernyéből állt. Az azbeszt-szövetet — mely mindkét oldalán védőréteggel volt ellátva - még a megkeményedése előtt körkörös alakra formáltuk. Minden egyes egység (különálló rész) egyik végén csatlakozó csonkot képeztünk ki. E csatlakozócsonk segítségével az egységet (szerkezeti részt) az előtte álló szerkezeti rész csatlakozócsonk nélküli végéhez tapasztottuk. A betétcső belső oldalát alumíniumfóljával fedtük. A kéménytest külső rétegét vasbeton-blokkokból készítettük. A kéménybetétcsövet megszárftott állapotban 500 °C hőmérsékletre melegítve húzási és hajlítási próbának vetettük alá. A húzási próba során kiszárított állapotban a maximális feszültség 4,3 MPa volt, a 400 °C hőmérsékletre melegített betét esetében 2,4 MPa, és az 500 °C hőmérsékletre melegített betét esetében 1,94 MPa. A kísérlet során kiszárított állapotban a maximális hajlítónyomaték 7,5 Nm, a maximális feszültség 7.03 MPa volt, a 400 °C hőmérsékletre felmelegített betét esetében a maximális hajlítónyomaték 5,6 Nm és a maximális feszültség 5,26 MPa volt, az 500 °C hőmérsékletre felmelegített betét esetében a maximális hajlítónyomatékra 5,625 Nm értéket, a maximális feszültségre 5,27 MPa értéket állapítottunk meg. 2. példa A kéménybetétcsővet az 1. példában leírt módon készítettük, a védőréteget azonban — amely 3 tömegek nátrium-fluor-szilikátból, 50 tömeg% vízüvegből és 18 tömeg% finomeloszlású homokból állt, és többi részét üvegolvasztásra alkalmas homok képezte szerves rostból készült szövetre vittük fel. A betétet az 1. példában leírt vizsgálatoknak vetettük alá. Kiszárított állapotban a betét 4,2 MPa .maximál is húzási feszültséget és 7,01 MPa maximális hajlítási feszültséget mutatott. A 400 °C hőmérsékletre felmelegített betét esetében 2,3 MPa maximális húzási feszültséget és 5,22 MPa maximális hajlítási feszültséget figyeltünk meg; az 500 °C hőmérsékletre melegített betét esetében a maximális húzási feszültség 1,93 MPa értéket, a maximális hajlítási feszültség 5,22 MPa értéket ért el. 3. példa A kéménybetétcsövet az 1. példában leírt módon készítettük, az azbesztszövetre azonos összetételű védőréteget vittünk fel, és ezt fémszövedékkel merevítettük. Kiszárított állapotban a betét 6,9 MPa maximális húzási feszültséget és 7,1 MPa maximális hajlítási feszültséget mutatott. 4. példa Olyan kéménybetétcsővet alkalmaztunk, amely azbesztszövetből állt, és ez az azbesztszövet mindkét oldalán védőréteggel volt ellátva. A védőréteg 3 tömeg% nátrium-fluor-íizilikátot, 55 tömeg% vízüveget, 25 tömeg% fmom eloszlású homokot tartalmazott, többi része expanziós pernyéből állt. Még keményedés előtt az ilyen módon kiképzett két lemez közé egy kerámia szigetelő anyagból álló szigetelő réteget helyeztünk, és terhelés és keményedés előtt ezt az anyagot a leendő kéménybetétcső formájára alakítottuk. E készítmény külső felülete kívánt sajátságainak 5 10 15 ?0 25 30 35 40 45 50 55 60 2
