194137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek, különösen előregyártott építőelemek előállítására szálerősítésű utószilárduló anyagból

1 194 137 2 alaposan összekevertük egymással; a keverékei sab­lonokba lóitól (ük, vibráltuk, majd a vízfeleslcgcl vákuumozással elvontuk, Az utókezelést az elemek egy részénél szobahőmérsékleten, más részénél.pedig gőzöléssel hajtottuk végre. Az elemek 28 napos nyo­mószilárdsága meghaladta a 80 N/tnm5, hajlító-hú­­zós/.ilárdsága pedig a 35 N/mmJ értékét. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alap-Íán ismertetjük részletesen, amelyeken az eljárással lészült anyag struktúráját nagyobb méretarányú metszetben szemléltettük, illetve a gyártás egy elő­nyös sémáját tüntettük fel. A rajzokon az 1. áora egy, a találmány szerinti eljárással ké­szült építőelem egy részének felnagyított keresztmet­szete; a 2. ábrán egy felületképzéssel kialakított, a talál­mány szerinti eljárással készült homlokzati burkoló­elem egy részét a valóságosnál nagyobb méretarányú keresztmetszetben tüntettük fel; a 3. ábrán a találmány szerinti eljárás száraz sajto­­lásos-permetezett nedvesitéses foganatosítást módjá­nak sémája látható; a 4. ábra a félszáraz technológia vázlata. Az 1. ábrán a találmány szerinti technológiával készült építőelem egy részlete keresztmetszetben lát­ható. A vastag folytonos vonallal jelölt 1 makroszá­­lak közel hosszirányban orientáltak, míg a rövid, vé­konyabb vonalakkal a 2 mikroszálakat ábrázoltuk; ezek az 1 makroszálakra keresztirányban helyezked­nek el. A homok, illetve .homokos kavics-adalék szemcséit 3, a cementszemcséket 4, a csillagokkal áb­rázolt töltőanyag-szemcséket pedig 5 hivatkozási számmal jelöltük. A 2. ábra szerinti elem az 1. ábra szerintitől csak annyiban tér el, hogy az egyik felülete nagyobb méretű 6 felületképző szemcséket, pl. kő­zúzalék- vagy kerámiaszemcséket tartalmaz, amelyek az elem anyagába bele vannak kötve. A 3. ábrán a száraz keverék-saitolásos technológia eljárási fázisait érzékeltettük. A komponenseket - a cementet, makroszálakat, mikroszálakat, adalékot és töltőanyagot - valamely előre meghatározott keve­rék-adaghoz megmérjük, majd a 7 kényszerkeverő gépben szárazon összekeverjük, és a száraz keveréket sablonba töltjük, és ott szárazon formázzuk. A for­mázott száraz keveréket a sablonban szárazon sajtol­juk, ezt a műveletet rövid nyilakkal érzékeltettük. A következő lépésben a szárazon tömörített keverék felületére a 8 szórófejből vizet permetezünk, a ce­ment hidratációjához szükséges mennyiségben - a fel­permetezett vizet a tömörített száraz anyagba a kapil­­lárosok szívják be —, majd a nedves tömör, még nem kötött testet utósajtolásnak vetjük alá. Ezt a műve­letet sablonban pl. gőzzel történő - érlelés, majd kizsaluzás követi, végül pedig az elemeket máglyába rakva utóérleljük; ez utóbbi művelettel gátoljuk meg a kötés és szilárdulás közben az elemek kiszáradását, a hidratációhoz szükséges víz eltávolítását. A 4. ábra szerinti, az ún. "félszáraz" technológia a 3. ábra szerintitől abban tér el, hogy a cement hid­ratációjához szükséges víz legalább egy részét a 7 kényszerkeverő gépben keverjük hozzá a többi kom­ponenshez, a nedves keveréket töltjük sablonba, ott nedvesen formázzuk, és a formázott keveréket ned­vesen sajtoljuk. A következő lépés — adott esetben — a tömörített test 8 szórófejből történő, vízzel való permetezése, amit az érlelés, a kizsaluzás, végül pe­dig a máglyázott termékek utóérlelése követ. Ez a "félszáraz technológia lehetővé teszi a sajtolási mun­ka csökkentését; elsősorban vékony lemezekhez alkal­mazott, kisszemcséjű adalék-frakciók által alkotott optimális szemösszetételű keverékekhez optimális, 6 20%-os nedvességtartalom tartozik, amelynél a leg­kisebb nedvességtartalom kisebb, mint a hidratácio­­hoz szükséges mennyiségű víz, vagy azzal egyenlő, így a 8 szórófejből pótlólagos víz bejuttatására is szükség lehet a sajtolás után. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezők ; A makro- és mikroszál-kombinációval készült ce­mentkötésű építőelemek készítésénél a nyers keverék tömörítését szárazon, vagy a tömörítéshez optimáli­san szükséges mennyiségű víz jelenlétében lehet végre­hajtani igen intenzíven és hatásosan, emellett fajlago­san a legkisebb energiaráfordítással. így a hagyomá­nyos beton- és vasbeton szerkezetekhez képest jelentő­sen csökken a gyártási energia-igény, emellett mini­mális az élőmunka- és anyagigény is, hiszen a talál­mánynak köszönhetően karcsú, vékony, emellett rendkívül szilárd, kiváló statikai-mechanikai tulaj­donságokkal rendelkező szerkezetek, illetve építő­elemek állíthatók elő; akár 1000 1500 kg/cm3 (100-150 NJmm1) nyomószilárdságú, 200 400 kg/cm3 (20 40 N/rnm2) hajlítószilárdságú elemek is. Természetesen a kisebb súlyú elemek miatt csökken­nek a szállítási, a könyebb épületszerkezetekből kö­vetkezően az alapozási költségek is. A magas szilárd­ságú, nagy fajlagos teherbírású anyagnak nemcsak fi­zikai, hanem kémiai hatásokkal szemben is nagy az ellenálló képessége. Az elemek gyártása igen racioná­lis nagyipari technológiával történhet. A találmány szerinti eljárással igen sokféle feladat oldható meg, számos célra gyárthatók építőelemek: pl. nagyszilárdságú és kopásálló út-, járda-, parkoló-, valamint térburkoló elemeket készíthetünk pl. auto­matikus burkolóelemgyártó gépsoron; "T", "H", és más keresztmetszetű, nagyszilárdságú oszlopokat, ge­rendákat, lemezes tartókat, a teherbírás növelése ér­dekében lágyvasbetétte 1 vagy feszített acélbetéttel kombinálva; az ilyen építőelemek különösen ellen­­állóak nagy gyakorisággal ismétlődő igénybevételek­kel szemben (pl. vasúti aljak). Karcsú, kis súlyú esz­tétikus kerítéselemek, köztéri létesítmények, kandel­­láberek; térbeli lemezszerkezetek, homlokzati hőszi­getelt panelek; hidak, repülőterek, autóbuszmegállók és hasonlók kopás- és időjárásálló, sózásnak ellenálló burkolatok, igen kedvezően készíthetők a találmány szerinti eljárással. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példákra, hanem az igénypon­tok által definiált oltalmi körön belül sokféle módón megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás testek, különösen előregyártott építő­elemek szálerősítésű utószilárduló anyagból történő előállítására, amely eljárás során szilárd szemcsés ada­lékanyag, cement, víz és szálasanyag keverékét for­mázott állapotában megszilárdulni hagyunk, azzal jellemezve, hogy a nyers keveréket a formázott test térfogatának 0,5-5,0%-át kitevő mennyiségű, legalább 0,5 cm hosszúságú és 0,2-0,8 mm átmérő­jű, vagy/és ilyen szélességű, de e szélességi méretnél kisebb vastagságú elemi szálak által alkotott makro­­szál-anyag, valamint a formázott test térfogatának 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom