194118. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felső anyagszállítású technológiai rendszerek zárt egységeinek kialakításához
1 alakítjuk ki, hogy a 17 légkamra 19 fúvókája a 2 szállítópálya vonalán túlnyúlik, és a 18 terelőlemez ennek megfelelően van elhelyezve, A 6. ábra szerinti kialakításnál az 1 zárt egység olyan hőkezelő berendezés céljául szolgál, amelynek belső hőmérsékletét az ábrán fel nem.tüntetett léghevítő által szállított forrólevegő biztosítja, melyet a 21 hőlégbevezető segítségével vezetünk be és osztunk el egyenletesen az 1 zárt egység hossza mentén. A forrólevegő egy részét a 17 légkamrába vezetjük, ahonnan a 19 fúvóka és a 18 terelőlemez érintésével ugyancsak a munkadarab felé irányul. A levegő elvezetése (elszívása) a 23 és 24 légelvezetőkön keresztül történik, az itt uralkodó alacsonyabb nyomásra utalunk az ábrán a bekeretezett "-"jellel. A találmány szerinti berendezés bármely változatánál alkalmazható a 3 függeszték határozott vezetése érdekében az 1 zárt egység felső határoló felületének hosszanti hézaga mentén a 22 vezetősín, és a 3 függesztéken rögzített 25 csapágy, amely célszerűen egy tetszőleges gördülőcsapágy, de amelynek külső átmérője kisebb, mint a 22 terelőlemezek közötti távolság. Az ábrán a 26 kontúrvonal a jelenleg alkalmazott 1 zárt egységek kontúrvonalait jelenti, amelynek segítségével a szükséges - és folyamatosan fűtendő - belső térfogat megítélésére nyílik lehetőség. A 7. ábrán ábrázolt kiviteli mód esetében a zárt egység felső vizszintes határoló 16 felületén a 17 légkamrát úgy helyezzük el, hogy azt felülről a 27 szigetelt fal thermikusan leszigetelje. A találmány szerinti berendezés bármelyik kiviteli alakjánál alkalmazhatjuk a 7. ábrán feltüntetett 28 burkolatot, amely a 29 légelvezetővel van ellátva. A 28 burkolaton belül feltüntetett áramlási vonalak akkor alakulnak ki, ha üzemzavar, pl, áramkimaradás miatt a forró gőzök elvezetésénél csak a 29 légelvezető kéményhatása érvényesül. A fentiek szerinti kialakított berendezés üzemeltetése esetén kémiai műveletek végzésére szolgáló zárt egységnél a 3 függesztéken függő 4 munkadarab az 1 zárt egység bemeneti nyílásánál áthalad az esetleges 5 határoló felületen, majd a 15 és 20 zárólemezekhez simuló függesztékkeí végighalad a 9 szórókoszorúk 10 fúvókái által kifecskendezett folyadékon. A folyadék függőlegesen felfelé irányuló részecskéit a 19 fúvókából kiáramló levegő vízszintesen eltéríti, így azok az 1 zárt egységből felfelé kijutni nem tudnak. A párák, a folyadék hőtartalmától felmelegedett levegő ugyanígy irányt változtat, a zárt egységben bennt marad, és azt a légtechnikai berendezés veszteség nélkül a technológiai folyamatnak megfelelően tudja kezelni (azaz az előírt arányban visszaforgatni, illetve friss levegővel pótolva elvezetni). Hasonló folyamat játszódik le az 5. ábrán ábrázolt hattyúnyakú függeszték alkalmazása esetén is. Olyan zárt egységek esetén, ahol anyagszemcsék áramlása történik (porlasztó festés, vagy porszórás esetén) a zárt egység légteréből felfelé távozni kívánó anyagrészecskéket' a 19 fúvókából kiáramló vízszintes irányú levegőáram eltéríti, nem engedi a zárt egységből felfelé kijutni, így az anyagrészecske a zárt egység légterében visszamarad, nem szennyezi sem az anyagszállítóberendezést, sem a környezet levegőjét. Szárító-, és/vagy beégető berendezésként kialakított zárt egységek esetén — forró levegős fűtést feltételezve, — a léghevítő által előállított fíítőlevegő a 21 hőlégbevezetőn és a 17 légkamrán keresztül áramlik az 1 zárt egység belső terébe. A 17 légkamrából a 2 19 fúvókan keresztül kiáramló forró levegő minden, a fajsúlykülönbség következtében felfelé áramolni kívánó közeget áramlási irányából vízszintes irányba eltérít, és visszakényszerít az 1 zárt egység belső terébe. Az áiamló közegek útja egyébként megjelel a technológiai követelményének, azok egy hányadát a fűtőberendezésbe visszaforgatjuk, egy hányadát pedig - a párák elvezetése érdekében — eltávolítjuk a rendszerből. Ugyanakkor azonban a hőmennyiségből csak az megy veszendőbe, amely az áthaladó munkadarabok hőtai talmaként távozik a rendszerből, és amely az 1 zárt egység 11 falazatának hőszigetelése ellenére eltávozhat. Hőhidak (anyagszállító pálya és annak tartóvezetéke stb.) a hőtartalmat nem csökkentik. Más fűtés alkalmazása esetén (pl. elektromos vagy gázm mű sugárzó fűtésnél) a párák elvezetése érdekében a levegő keringtetéséről.és annak egyrészének eltávolításáról ugyanúgy gondoskodni kell, csakhogy itt a levegő nem tölti be a hőszállító' közeg funkcióját, ezért mennyisége kevesebb lehet. Itt elégséges lehet a levegőt csak a 17 légkamrán keresztül bevezetni. Forró levegős fűtés esetén a fűtőlevegő bevezetéseinek elhelyezése a 6. és 7. ábrákon csupán példaszerű, mert történhet a fűtőlevegő bevezetése a 21 hőlégbevezető másutt, például a zárt egység felső részében való elhelyezése útján, a távozó levegő pedig elvezethető alul, mindez a 17 légkamra és a légrészár elhelyezését és működését nem érinti. A; eddig ismertetett módon történő működtetés mindaddig biztosítja a zavartalan üzemet, ameddig valamely váratlan és rendellenes üzemzavar közbe nem jön. Az elektromos áramellátás zavara esetén leáll a szállítópálya, leállnak a technológiai berendezések, azonban azok üzemállapota változatlan marad. Mindez folyadékos anyagkezelésnél legfeljebb a zárt egységei felmelegedett levegőjének távozását (hőveszteséget) és folyadék, valamint vegyszergőzök eltávozását jelenti, ami nem haladja meg azt a mértéket, mint amiben mértékben a hagyományos kefezáraknál mindez normális üzemmenet esetén is bekövetkezik. Más í helyzet azonban a hőkezelő berendezésként kialakított zárt egységek esetében altkor, ha azonban a technológiai folyamat során tűz-, és robbanásveszélyes, vagy mérgező (egészségre ártalmas) gázok és/ vagy gőzök szabadulhatnak fel. Ilyenkor ugyanis a zárt egység hőmérséklete az üzemi hőmérsékleten marad, a ventilláció megszűnik, a munkadarab megáll, de a gázok és/vagy gőzök felszabadulása tovább folyik. Ebben az esetben a 7. ábrán feltüntetett 28 burkolat és az ahhoz csatlakozó 29 légelvezető — ez utóbb természetes, és a hőmérsékletkülönbségen alapuló kéményhatása folytán — akadályozza meg azt, hogy ezek a káros termékek a környezet (üzemcsarnok) légterébe kerüljenek, ott egészségkárosodást, avagy tűz-, illetve robbanásveszélyes helyzetet okozzanak. Ha a 29 légelvezető keresztmetszetét kellő nagy méretűre választjuk, a zárt egység be-, és kimeneti nyílását lezáró légfüggöny mefiszűnése következtében jelentős mennyiségű (hideg) levegő fog a környezet légteréből ezen az úton eltávozni, ami a zárt egység gyors lehűlését eredményezi, és ezzel csökkenti a munkadarab, valamint az anyagmozgatórendszer károsodásának lehetőségét. A fentiek szerint kialakított zárt egységek biztosítják egyrészről azt, hogy az anyagszállitó berendezés úgy normális üzemmenet, mint üzemzavar esetén a lehető legjobban legyen megvédve a káros behatásoktól, nagy biztonsággal alkalmazhatók még maga-194.118 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
