194095. lajstromszámú szabadalom • Gumiabroncs
1 194.095 2 lói való függése, valamint a tapadósúly kihasználási tényezője (KI), az abroncscsúszás függvénye a futófelület központi A tartománya tömöttségi tényezőjének függvényében. A gumiabroncs, amely "Schragtannen c. alatt kerül forgalmazásra a jobb terepjáróképesség megvalósításához egyenletesen váltakozva elhelyezett 1, 2 és 3 elemekből kiképzett profilvájatokat tartalmaz, amelyek az abroncs kerületi síkjával különböző szögeket zárnak olymódon be, hogy ezek a szögek a vállzóna irányában növekednek (új < a2 <0(3). Maga a futózás öt azonos szélességű zónára van felosztva, egy A központi tartomány, arra két oldalról felvitt B közbenső tartomány, valamint két C válltartomány, amelyeken mindenkor megtalálhatók a központi 1 elemek, a közbenső 2 elemek és a külső 3 elemek, és a közbenső B és a váll C tartományban az abroncsprofil tömöttségi tényezője a központi A tartomány tömöttségi tényezőjéhez képest az alábbiak szerint van kialakítva. K K =0,85 — 1,0 és C= 0 75 _0,85 kA kA A K » tömöttségi tényező a futófelület központi A tartományában a legnagyobb értéke itt KA= 0,36-0,45. A tömöttségi tényezőnek a futófelület szélessége mentén való eloszlásához az A, B és C tartományban alapként azt a közepes relatív fajlagos nyomást vettük figyelembe, amely érintkezésben van a futófelület szélességében lévő támasztófelülettel, ahogyan ez a 2. ábrán látható. Mivel a vontatást különböző talaj- és klímaviszonyok között kell biztosítani, az ábrán közöltük a nyomáseloszlást kemény felületen (szállítási munka) és laza, puha talajon (ezek a mezőgazdasági munkák). Kemény támasztófelületként betonfelületet választottunk, az erre vonatkozó nyomáseloszlás látható az 1 görbén puha, laza talajként pedig tarlót vettünk figyelembe. Azért tarlóra adtuk meg az adatokat, mert itt növekszik meg legjobban a szükséges húzóerő értéke, és az összes kieső munkaóra legnagyobbrészt éppen tarlón következik be. Tarlón ugyanis az abroncsprofil igen nagyfokú kopásával kell számolni. (A nagy húzóteljesítményt nagyobb csúszás is kíséri, amely csúszás egy erősen súrlódó közegben történik, így a kopás igen nagy lesz.) A fent említett támasztófelületeken következik be a vontatók leggyakoribb meghibásodása. Az 1 és 2 görbe megadja a relatív fajlagos nyomás értéknek a változását és jellegét a futófelülettel érintkező támasztófelületen, ahol a futófelület a kopás mértékét és a kopás jellegét közvetlenül meghatározza. Az 1 és 2 görbe tipikusnak tekinthető az általában 2,0-8,0 osztályban levé kerekes vontatóknál alkalmazott univerzális abroncsok esetére, amelyek hasonló, vagy közel hasonló abroncsprofil kialakításnak, mint azok az abroncsok, amelyeket nagyobb terepjáróképességű, mezőgazdasági járműveknél alkalmaznak. A kopási tényező és a kopás mértéke, hasonló körülmények között a fajlagos nyomás függvénye. Ahogyan ez a 2. ábrán is látható, nevezetesen, hogy az abroncs tömöttségi tényezője a B és C tartományban az A tartományhoz képest az alábbi határadatok között van: 0,85-1, és 0,75-0,85. A B tartományban mindkét 1 és 2 görbe az 1,0-0,85 tartományban van, a Ç tartományban gyakorlatilag csak a 2 görbe van a 0,85-0,75 tartományon belül, azaz szilárd talajon a C tartomány csak részlegesen érintkezik a támasztófelülettel. Ennek alapján az abroncsprofil tömöttségi tényezőjének az arányai a futófelület mentén megállapíthatók. A 3. ábrán látható a következő: O mezőgazdasági abroncs olyan futózással, amely fokozott terepigénybevételhez készült (K 0,32) A a találmány szerinti abroncsprofil kialakítása, D mezőgazdasági abroncsfutózás fokozott terepigénybevételhez (Ka ** 0,55). 100%-os futóteljesítmény alatt egyezményesen az olyan közepes futóteljesítményt értjük, ahol a futózás vájatai fokozott terepigénybevételhez vannak kialakítva (Ka = 0,55), azaz a profil tömöttsége az univerzális, vagy közútforgalomban alkalmazott profilhoz hasonlít. A 3. ábrán látható diagramból látható, hogy növekvő tömöttségi tényező esetén az abroncsteljesítmény (E görbe) meredeken csökken, míg a tapadósúly K! kihasználási tényezője állandóan és folyamatosan változik, a Kj ped ig KA növekedésével csekély mértékben csökken. Azt lehet tehát mondani, hogy a tapadósúlynak a húzóerőt minimális mértékben befolyásoló csökkenése a növekvő KA-nak köszönhető az abroncsfutóteljesítmény jelentős növekedését eredményezi. A K görbe és az E görbe D metszéspontja az a pont, amely a KA tömöttségi tényező növekedésének alsó határértékét meghatározza az A tartományban. A Ka tényező további növekedése az abroncs futóteljesítményének jelentős növekedéséhez vezet'a tapadósúly kihasználási tényezőjének jelentéktelen csökkenése mellett. Minden esetre itt az abroncs csúszósúrlódásból adódó megcsúszása (5 görbe) növekszik, mely tény az agrotechnikai előírások szerint 14% (ő görbén a T hely). Ez a helynek megfelelő abroncsprofil tömöttségi Ka tönyező adja a változás csúcsértékét az A tartományban. Uymódon látható, hogy az A tartományban a K* tényező célszerűen 0,36-0,45 tartományban kell legyen egy olyan mezőgazdaságban alkalmazott abroncs esetében, ahol az abroncsprofilt fokozott terepigénybevételhez és fokozott terepállóságúra kell kiképezni. A találmány szerinti abroncs elegendő jó húzó- és tapadási jellemzőkkel rendelkezik, csúszása jóval a megengedett érték alatt van (ennek jelentősége az, hogy a törekvések mindenképpen a csúszás csökkentésére irányulnak) futóteljesítménye nagyobb, mint a legkorszerűbb bel- és külföldi abroncsok futóteljesítménye, amelyeket a mezőgazdaságban a 2—8 osztályba sorolt fokozott terepigénybevételre készült vontatóabroncsok teljesítménye. A találmány szerinti abroncsok esetében az egyes 1,2 és 3 elemek hossza, ahogyan ez az 1. ábrán is látható a teljes vájathossz kb. 1/3-a. Az egyes vájatelemek hajlási szöge 35—65“ tartományban van. A vájatok elrendezésének gyakorisága két egymás melletti vájat közötti átfedést tesz lehetővé. Az egyes elemek hajlásszögének az átmenetét a vájat síkjának ívelésével valósítjuk meg, amelyekbe a profil tagozódása is meg van valósítva. A vájattagozódások irányai azokban a síkokban vannak megadva, amelyek a középső 1 elem és a külső 3 elem fő sfk-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
