194092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrózióálló bevonatrendszer előállítására

1 194.092 2 A találmány fémlemezre felvihető korrózióvédő bevonat-rendszer előállítására vonatkozik. A fém csomagolóeszközök, különösen a konzerv­ipari dobozok gyártásához világszerte ónbevonatú acéllemezeket használnak. Gyógyvizek, ásványvizek, üdítőitalok, szörpök, sörös- és borQsüvegek lezárá­sára lakk-, illetve festékbevonattal ellátott ónozott acéllemezekből készült kupakokat, illetve korona­dugókat használnak. Az ónozott lemezek tűzi-, illetve elektrolitikus felhordási technológiával készülnek. A tűzi eljárás­sal felhordott ón fajlagos mennyisége jóval nagyobb, mint az elektrolitikusé. A világ ónkészlete korlátozott és a kitermelt ón jelentős részét használják jelenleg is ónozott lemezek előállítására. Világszerte nem megoldott a csomagoló­eszközként felhasznált lemezekből az ón vissza­nyerése és így az a környezetet szennyezi. Jelenleg fém csomagolóeszközük gyártásához Euronorm El, E2, E3, E4 szerinti ónozott lemezeket használ­nak. Bár az alumínium korrózióállósága az acélnál, valamint az ónozott acéllemeznél is nagyobb, kis szilárdsága miatt e célra nem használható. Újabban krómozott acéllemezt javasoltak ilyen célra. Kró­mozott acéllemez használata azonban az élelmiszer­­iparban a króm mérgező volta miatt sok ország­ban nehézséget okoz. Számos olyan élelmiszeripari gyártmány van forgalomban, amelynek a szavatossági ideje rövid, legfeljebb 30 nap, így az ónozott lemez alkalmaz­ható lehetne laide-, illetve festékbevonat nélkül is. Azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint 8 nap után elsősorban a lemez élein már megkezdődik a korrózió. A 8 napon túl tárolható italok és élelmiszer termékek zárókupakjait ezért lakk-, illetve festék­­bevonattal kell ellátni. A jelenlegi gyakorlat szerint az ónozott lemeztáb­lákat lakkozzák. A bevonatrendszer felépítése a kö­vetkező: tapadólakk, zománc, színes grafika, szín­telen lakk. A négyrétegű bevonatrendszer még mos­toha körülmények között is 1 évig megbízható kor­rózióvédelmet nyújt. A fenti példákból látható, hogy az ónozott lemez ónrétege önmagában nem elégíti ki sem a korrózióval szembeni védelmet, sem pedig az élelmezés-egészség­ügyi követelményeket. Ezért általában 1—4 réteg szerves bevonat felhasználásával lehet a követel­ményekhez alkalmassá tenni. Ilyen megoldást ír le a 161.060 számú magyar sza­badalmi leírás, mely szerint főzésálló, sterilezhető és kiválóan alakítható lakkfilmet állítanak elő olymó­don, hogy valamely lineáris nagymolekulájú keverék poliészterhez benzoguanamin gyantát adnak és a lak­kot katalizátor jelenlétében 100-300 °C-on beége­tik. Hasonló célú megoldást ismertet a 153.355 számú magyar szabadalmi leírás is. Ebben a megoldásban igen kemény, de mégis rugalmas, jól tapadó bevona­tok nyerhetők telítetlen poliésztergyanták és amin­­gyanták fémszikkatívok jelenlétében történő beége­ttével. A 3.446.178 számú NSZK közrebocsátási irat sze­rinti eljárásban élelmiszer tartályok bevonására olyan készítményt alkalmaznak, amely nagymolekulájú epoxigyanta, fenolgyanta és akrilmonomerek reakció­termékének szerves oldószert tartalmazó vizes oldata, melyet az élelmiszertartály belső felületére hordva, hő alkalmazásával térhálósítanak. Az említett eljárások hátránya, hogy a kapott be­vonatok nem eléggé tömörek és így a korrózió ellen csak több-kevesebb ideig képesek ellenállni. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, mely szerint mind az ónozott, mind az eddig ismert, a ta­lálmány tárgyához tartozó szerves bevonatok hátrá­nyai kiküszöbölhetők. Eljárásunk szerint a zsírtalanított acéllemezre elő­ször egy inhibitorokat tartalmazó réteget viszünk fel, ez megakadályozza a vágási felület korrózióját. Erre a rétegre egy igen jól tapadó, pórusmentes réteg kerül, amely klórozott amorf polipropilént tartalmaz. A klórozott polipropilént amorf polipropilén kata­lizátor jelenlétében végzett klórozásávai állítjuk elő. Ennek klór tartalma 45—70%. Oldószeres oldat for­májában, előnyösen hengerrel hol djuk fel a védendő felületre. Ezt követően olyan alapzománc réteget viszünk fel, amely a kötőanyagon kívül lemezes szerkezetű pigmenteket, töltőanyagokat és előnyösen még to­vábbi mennyiségű klórozott polipropilént tartalmaz. A lemez szerkezetű adalékok a film kialakítása so­rán tetőcserépszerűen lezárják a film esetleges póru­sait, továbbá adott esetben a klórozott polipropilén alkalmazása egy további pórusrnentes védőréteget biztosít. Erre a rétegre egy epoxi- vagy poliészter-, illet­ve adott esetben akrilát gyantát tartalmazó, térhá­lósítható fedőréteg kerül. Az egyes rétegeket előnyösen hengerrel visszük fel a lemezre 7-15 g/m2 nedves rétegvastagságban. Minden réteget az újabb réteg felvitele előtt szá­rítjuk, illetve térhálósítjuk. Eljárásunk szerint tehát több különösen pórusmen­tes védőréteget alkalmazunk és úgy minimálisra tud­juk visszaszorítani a bevonat-rendszerben a hiba-he­lyek számát, biztosítani tudjuk a kiemelt korrózió­­álóságot, a lemez mechanikai alalcíthatóságának meg­tartása mellett. A felső rétegre még nyomdatechnikai úton felirat vág} fehér, illetve színes zománcréteg is felvihető. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott pórus­mentes alapzománc réteg kötőanyagként éterezett fenol gyantával térhálósítható epoxi gyantát vagy akrilát-vinil kopolimer elegyet tartalmaz. Inhibitor tulajdonságú pigmentként zink-foszfá­­tot, lemezes szerkezetű adalékként pasztásított alu­mínium port, illetve csillámport alkalmazunk. A rétegbe adagolt klórozott amorf polipropilén jelenléte fokozza az alapzománc pórusmentességét. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a zsírtalanított fémlemez mindkét oldalára A) 8 15 g/m2 mennyiségben 80—90 tömeg% 500-1500, előnyösen 900-as móltömegű poliamino­­imidazolint, 0—3 tömeg% alkilamint, 1—3 tömeg% 800-1200, előnyösen 1000-es móltömegű karboxi­­-metil-cellulózt és oldószert tartalmazó inhibitor ré­teget viszünk fel, a lemezt szárítjuk, majd erre B) 30-70 tömeg% 7000-12000, előnyösen 9000-es móltömegű klórozott amorf polipropilént tartalmazó oldószeres oldatot rétegezünk 7-15 g/m2 mennyiségben, a réteget megszárítjuk, az így előállí­tott rétegekre C) 8—15 g/m2 mennyiségben 3—10 tömeg% mikronizált cink-foszfátot, 2-10tömeg% alumínium­por prsztát (alumínium tartalma 50 tömeg%) — adott esetben 2-15 tömeg% csillámport és/vagy tálkumot, 1—3 tömeg% foszforsav oldatot és 0,5—4 tömeg% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom