194087. lajstromszámú szabadalom • Tömlő beépített csatlakozócsonkkal
1 194.087 2 A találmány tárgya tömlő végzáróan beépített csatlakozócsonkkal, amely peremgyűrűkkel van ellátva, és belső és külső köpenyei között egymást keresztező erősítő betétek vannak elrendezve. A találmány szerinti tömlők különösen előnyösen alkalmazhatók nyomó- és szívótömlőként. A tömlők különleges belső béléssel láthatók el, amely szükség esetén a csonk belső falát is kibéleli. A csonk maga fémből vagy fémszerű tulajdonságokkal rendelkező ellenálló műanyagból készül. Nagymennyiségű folyadékok továbbítására nagy átmérőjű tömlőket alkalmaznak. Ezek végein beépített csatlakozócsonkok vannak elrendezve. A nagy szállítási utak és a tekintélyes emelkedések miatt az ilyen csövek nyomásszilárdság értékei igen nagyok, 50 bar fölöttiek. A tömlők keresztmetszete 200 és 400 cm között lehet. Az ilyen tömlők rövid darabokból épülnek fel, amelyek mindkét végükön csatlakozócsonkkal vannak ellátva. A csatlakozócsonkok a tömlőn általában úgy vannak elrendezve, hogy egy csapon és az azon elhelyezett, gumiból készült belső köpenyen széles szövetcsíkok, vagy más anyagból készült csíkok vannak feltekercselve egészen a csatlakozócsonk szakaszáig. A betétek egymást keresztezve vannak elrendezve, a tömlő szükséges feszességének biztosítására. Fokozott nyomásnak a tömlő működésére gyakorolt hatásának korlátozására a szövetet úgy építik be, hogy a szálak a tömlő hosszanti tengelyével mintegy 55 -ot zárnak be. Ennél a semleges szögértéknél a nyomó- és húzóerők kölcsönösen kiegyenlítik egymást. A szövetbetét rögzítése a csatlakozócsonkon úgy van megoldva, hogy az erősítőbetéteket a csatlakozócsonkon található peremgyűrűk között kötik be. A későbbiekben kívül felvitt gumi takarórétegek által ezek a rögzítések be lesznek borítva, és így további ellenőrzésük nem megoldható. Az ilyen tömlők ugyan jól használhatók, azonban legalább a csatlakozócsonk tartományában gyenge pontjai vannak. Hiányosságuk, hogy viszonylag nagy munkaráfordítást igényelnek, továbbá erősítőbetéteik miatt több anyag felhasználására van szükség, mint ami a későbbi maxi•mális megbízhatóságú üzemi nyomásnak megfelelne. Ez annak a következménye, hogy a fenti előállítás sorén szinte lehetetlen az erősítőbetéteket úgy felvinni, hogy szálanyaguk mindenhol, és valamennyi rétegben azonos módon legyen húzófeszültségnek kitéve. A találmánnyal célunk olyan tömlő Id alakítása, amelynek előállítása tökéletesen mechanikusan megoldható, továbbá az erősítőbetét igénybevétele valamennyi szakaszon azonos, így a betétanyag szilárdsági értékei a határértékekig kihasználhatók. A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy tömlőben, amelynek peremgyűrűkkel ellátott végzárón beépített csatlakozócsonkja van, és belső és külső köpenyei között egymást keresztező erősítőbetétek vannak elrendezve, az erősítőbetétet a találmány szerint a tömlő körül meredek csavarmenetalakban oda-vissza körülvezetett szálból építettük fel, ahol a meneteket egymás mellett alakítottuk ki, és peremgyűrűk mögött rövid szakaszon radiális felületen a csatlakozócsonk körül rendeztük el. Az alkalmazott szálak lehetnek például kordszálak, vékony zsinórok, vagy vékony kötelek. Minifii és multifii szálak egyaránt alkalmazhatók. Anyaguk lehet szintetikus, mint például nylon, poliészter, vagy «amid éppúgy, mint acél, vagy más, tömlőknél használatos anyag. A szál anyagát és szerkezetét az alkalmazási területtől függően kell megválasztani. A fenti erősítőbetét elektronikusan vezérelt tekercselőberendezés segítségével igen* egyszerűen és gyorsan vihető fel. Ekkor a szál a félkész állapotban lévő, hossztengelye körül forgatott tömlőre lesz feltekercselve. A szál a tömlő belső köpenyén úgy lesz folyamatosan ide-oda vezetve, hogy szál szál mellett fekszik fel. Amint a szál a gyűrűperemen átfut, a vezetés a tömlő körülforgásának egy szakaszán az adott helyzetben marad. Ez a peremgyűrű mögötti rövid körülvezetés mintegy 90° és 18(T közötti érték, a körülményektől függően. Lényeges, hogy a perem mögött egy hurok van kialakítva, amely akkor, hogy ne csúszhasson le. Ez függ az anyag súrlódási együtthatójától és a tömlő keresztmetszetétől. Különösen nagy keresztmetszetek esetén célszerű a peremgyűrűt kicsi, a tömlő tengelyirányába mutató csapokkal vagy más rögzítőrészekkel ellátni. Egy erősítőbetét akkor készül el, amikor a tekercselési folyamat során a belső tömlőköpeny teljes lefedése megvalósuh Az így felvitt szálakat egyenletes húzófeszítés jellemzi, így a szál terhelhetősége megfelel egyúttal a tömlő terhelhetőségének A szálvezetés következtében továbbá egymás mellett fekvő csomópontok keletkeznek, így az erősítő betétnek mintegy szövetkötése van. Ez erősítőbetéteknél közismerten különösen erős szerkezetet valósít meg. A peremgyűrűt célszerű a tömlő középrészéhez lesimítani, ezáltal a szál mindig illeszkedő alaphelyzetben fekszik fel. Adott esetben gumigyűrűk szolgálhatnak alátámasztásként. A szálnak ezen rögzítési módjára jellemző továbbá, hogy a megfelelő szálirány a peremgyűrű előtti, kúpszerűen szélesedő tartományban is tartható. Ebben a tartományban a szálak legvezőszerűen széttartanak. A szál erősségétől és szerkezetétől függően a peremgyűrű mögötti menetek egymás mellett és/vagy egymás fölött rendezhetők el. Az ívhossznál, amellyel a szál a tömlőt radiális irányban körülfutja, ügyelni kell arra, hogy a szál visszafutása a csavarmenet-vonal nak megfelelő illeszkedési ponton történjen. A szál meneteinek elrendezését a peremgyűrű mögött úgy kell megoldani, hogy valamennyi menet szoros illeszkedése valósuljon meg. Megfelelő térre van szükség ahhoz, hogy a tömítés a peremgyűrű magasságát ne haladja meg. Amennyiben egy tömlő több betétréteggel van ellátva, úgy ezek egymástól gwniréteggel vannak elválasztva. Az egyes szálrétejgekhez ekkor a csatlakozócsonkon saját peremgyűrű van rendelve. Ekkor a tömlő középrészéhez legközelebb fekvő peremgyűrű az alsó szálréteghez tartozik. A találmány részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakjának elvi keresztmetszetét ábrázoltuk. a 2. ábrán a szálvezetést tüntettük fel egy tömlőszakaszon. a 3. ábrán a találmány szerinti megoldás egy előnyös példakénti kiviteli alakjának részletét tüntettük fel, metszeti képen. Amint az 1. ábrán látható, 1 tömlő végén 2 csatlakozócsonk van elrendezve. Ez egyúttal az erősftőbetétek alátámasztására is szolgál, amelyek az 1 tömlőbe vannak beágyazva. A betétek rögzítéséhez a 2 csatlakozócsonk 3 és 4^peremgyűrűvel van ellátva,, amelyek mögött az erősítőbetétek rögzíthetők. A 2 csatlakozó5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
