194057. lajstromszámú szabadalom • Fényvezetőhöz csatlakoztatott besugárzó eszköz

1 194.057 2 A találmány szerinti besugárzó eszköz lényege, hogy a nagynyomású kisülő lámpa (1) egy rövidívfl kisiiíő lámpa, és a fényvezető (2) az első végénél (11) a lámpa bórájának (3) falába be van forrasztva. A találmány tárgya besugárzó eszköz, amelynek vákuumtömören lezárt, átlátszó burával ellátott nagy­nyomású kisülő lámpája van, a búra falán árambeveze­tők nyúlnak be a búra belsejében levő egy-egy elekt­ródához, amely elektródák között kisülő út van, a búréban ionizálható gáztöltés van, továbbá egy, az első végén belépő ablakkal ellátott fényvezetője van, a fényvezető a kisülő útra oldalról irányul olymódon, hogy a belépő ablak a kisülő útra irányul. Egy ilyen eszköz ismeretes a 4 009 382 számú US szabadalmi leírásból. Ebben az ismert eszközben a fényvezető és a nagy­nyomású kisülő lámpa egymáshoz szétválaszthatóan kapcsolódik, Jóllehet, a fényvezetőnek viszonylag nagy belépő ablaka van, a kisülő lámpának a kisülő útja jelentősen nagyobb méretű, így annak a ténynek a következtében, hogy a fényvezetőnek a numerikus apertúrája kicsi, az előállított sugárzásnak csak egy kis részét gyűjti össze a fényvezető. A 8 313 972 számú DE használati minta egy olyan eszközt ismertet, amelyben egy bonyolult szerkezet segítségével az előállított sugárzásnak nagyobb ré­szét lehet összegyűjteni a fényvezető segítségével. Ebben az eszközben a kisülő lámpa által előállított sugárzást egy a lámpa mellett elhelyezett hengeres lencsével összegyűjtik. A lencse fókuszvonalába optikai szálköteg végződik, amely összegyűjti a konvergáló sugárzást. Az optikai szálak végződése megnöveli az összegyűjtött fénymennyiséget, de ez nem eredmé­nyezi a kötegből származó fény fényerejének növeke­dését; Az ismert eszközöknek az a hátrányuk, hogy a fényvezetőt a felhasználónak kell a kisülő lámpára rá­irányítani. További hátrányuk, hogy a reflexió követ­keztében fényveszteség lép fel, amely a reflexió nem csupán a belépő ablak felületén lép fel, hanem a lám­pa bórájának mind a belső, mind a külső felületén is, továbbá lencse használata esetén a lencse mindkét fe­lületéről reflektálódik fény. Ezek a veszteségek felü­letenként mintegy 4%-ot tesznek ki. Az előbb említett típusú eszközök felhasználhatók sugárzás előállítására, valamint nehezen hozzáférhető részek besugárzásán mint amilyenek például az em­beri test belsejében levő üregek. Erre a célra a fényve­zetőkkel együtt lézereket is használnak. A lézerek elő­nye, hogy azoknak nagy a fényerejük. Hátrányuk vi­szont, hogy' azok általában csak impulzus üzemben működtethetők, és működtetésükhöz költséges és nagy térfogatú berendezésre van szükség. A találmány elő célul tűztük ki egy, a bevezetőben körülírt eszköznek a kidolgozását; amelynek nagyon egyszerű a szerkezeti kialakítása, ugyanakkor folya­matosan nagy fényfluxust tud biztosítani a fényve­zetőn keresztül. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt besugárzó eszközzel a találmány szerint úgy értük el, hogy a nagynyomású kisülő lámpa egy rövidívű kisülő lám­pa, és a fényvezető az első végénél a lámpa bórájá­nak falába be van forrasztva. Rövidívű kisülő lámpáknak az az előnyös tulajdon­ságuk, hogy bennük a villamos energia egymástól vi­szonylag nagyon kis távolságra levő elektródák között alakul át sugárzássá. Az elektródák közötti rés kistel­jesítményű lámpák esetén néhány tized millimétertől 2 (például 50 W-os lámpánál 0,4 mm) mintegy 1 cm-lg változik, nagyon nagy teljesítményű lámpák esetén (például 6500 W-os lámpánál 9 mm), A kisülőív ezen túlmenően nagyon kis mértékben szóródik szét. Az elektródák közötti képzeletbeli összekötő vonalra me­rőleges a kisülő ívnek nagyon kis méretei vannak, mintegy néhány tized milliméter, például 0,2 rnm. Ennek eredményeképpen a kis ülő ívnek nagyon nagy a fényereje. A rövidivű kisülő lámpákra jellemző, hogy azok árambevezetői a bórába egymáshoz képest ellentétes végeken lépnek be, és az elektródák mindegyike olyan hosszan nyúlik be a lámpa búrájába, amely többszö­röse az elektródák közötti távolságnak. A kisülő tér többnyire gömb-alakú vagy ovális alakú, de lehet hen­geres is. Ezekben az elektródák legalább hozzávető­legesen koncentrikusan vannak elrendezve. Annak biztosítása érdekében, hogy az árambevezetők elegen­dően alacsony hőmérsékletűek legyenek azon a ré­szen, amelyen a lámpa bórájának falából kilépnek, ez a rész távol van az illető elektródától. Ennek eredmé­nyeképpen a rövidívű kisülő lámpáknak a teljes hosz­­sza többször tízszerese az elektródák közötti távolság­nak. Ezzel Együtt is, a rövidivű kisülő lámpák nagyon kompakt fényforrások, amelyek könnyen kezelhetők, így egy 50 W-os lámpa, amely fejekkel van ellátó, például mintegy 5 cm hosszúságú. Előnyös, ha a találmány szerinti besugárzó eszköz­ben alkalmazott nagynyomású kisülő lámpa egy e­­gyenáramú, rövidívű kisülő lámpa. A lámpának viszonylag kis katódelektródája és viszonylag nagy anódelektródája van. Egy ilyen egyenáramú lámpának az az előnye, hogy a keletkező fény nagy része a kisü­lő útnak a kátédhoz közeli részén keletkezik, aminek nagyon nagy fényereje. Annak a ténynek a következtében, hogy a talál­mány szerinti besugárzó eszközben a fényvezető az el­ső végénél be van forrasztva a rövidivű kisülő lámpa falába, a fényvezető belépő ablaka közel van a kisülő­ívhez, és ennek az az eredménye, hogy a kibocsátott sugárzás nagy része bejut a belépő ablakon a fényve­zetőbe. Abban az esetben, ha a kisülőcső falának a fényvezetővel szembeniévé oldala reflektáló bevonat­tal van ellátva, akkor a fényvezető belépő ablakára eső fény mennyisége tovább növekszik. Kívánatos lehet, hogy a kisülőcsőnek a fényvezető közelébe eső része reflektáló bevonattal legyen ellátva annak érdekében, hogy a hőmérséklet növekedjék. Ugyanezen oknál fogva, a falnak az egyenáramú lám­pa katódjának közelében tükröző bevonattal legyen ellátva. Abban az esetben ha az eszköz kizárólag a fényvezetőn keresztül kell, hogy kibocsássa a sugár­zást, akkor a teljes lámpabúra, vagy hozzávetőlegesen a teljes lámpabúra tükröző bevonattal lehet ellátva. Szükség esetén több fényvezetőt lehet a kisülő­cső falába beforrasztani. Ezek együttesen alkothatják egy fényvezető kötegét, vagy úgy is elrendezhetők, hogy azok körülvegyék a kisülő utat. Célszerű lehet, ha a belépőablaknak konvex, pél­dául félgömb-alakú felülete van. Következésképpen a fényvezető által összegyűjtött sugármennyiség meg­növelhető. A találmány szerinti eszköznek, azon túlmenően hogy nagy a hatásfoka, az az előnye, hogy nagyon egyszerű és kompakt felépítésű. Az ismert eszközök­kel ellentétben a találmány szerinti eszköz használó­jának nem kell a fényvezetőt a sugárforráshoz beirá­­nyftania, mivel a sugárforrás és a fényvezető egy egy-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom