194049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyulladásgátló készítmények előállítására

1 194.049 2 A találmány tárgya eljárás javított gyulladásgátló gyógyszerkészítmény előállítására, mely egy nem-szte­­roid típusú gyulladásgátlót a következő hisztamin­­-Hi -antagonisták valamelyikével kombinálva tartal­maz: 2-guanidino4-(4-iinidazolil) tiazol, 2-guanidino- 4-(2-mctil4-imidazolil )-tiazol, 2-(N-benzil-N'-guani­­dino)4-(2-metil4-imidazolil)-tiazo], 2-(N-pentil-hJj -guanidino)4-(2-metil4-imidazo!il)-tiazol és 2-guani­­dino4-{2-(hexil-amino)4-imidazolil]-tiazol. A nem­­-szteroid típusú gyulladásgátló az (1) képletű piroxi­­kám. (A későbbiekben használt szabad nevek szár­mazási helye: az ”USAN" és az ”USP dictionary of drug name, 1961-1981”, szerk. Griffiths és munka­társai, U. S. Pharmacopeial Convention Inc., Rock­­viUe.Md., 1984.) A nem-szteroid gyulladásgátlók többé-kevésbé ál­talánosan jelentkező mellékhatása a gyomor és bél­rendszer ingerlése, ami adott esetben fekély keletke­zéséhez vezet. (A nem-szteroid gyulladásgátlók lénye­gében teljes összefoglalását lásd: Goldenberg, 4.447.443. számú USA-beli szabadalom.) Sok eset­ben a betegek nem részesülhetnek az ilyen gyulla­dásgátlót igénylő kezelésben, mert az ilyen inger­re érzékenyek vagy fekélyesedésre hajlamosak. A gyulladásgátlóknak a H -antagonistákkad történő, a találmány szerinti együttes alkalmazása lehetővé te­szi a kívánt gyulladásgátlóval történő kezelést, mint­hogy meggátolja vagy enyhíti az említett gyomor­­-bélrendszeri ingert és a fekélyképződést. A H2-anta­­gonisták gátolják a gyomorsav-elválasztást vagy emel­lett még sejtvédő hatásuk is van. Ezen túlmenően, a találmányban szereplő készítmény bizonyos esetek­ben fokozott gyógyító hatással van a rheumatoid arthritisre. Ugyanezzel a céllal kombináltak már más hisz­­tamin-H2-antagonista (gyomomedv elválasztást gát­ló) vegyületeket, például ranitidint, cimetidint és I- metil4-[[3-[3(l-piperidinil-metil)-fenoxil)-propil­­-amino}]-! H-l ,2,4-triazo!-3-metanolt indometacinnal, piroxikámmal és más gyulladásgátlókkal. Lásd pél­dául: 2.105.193 nagy-britanniai szabadalmi leírás, 2.105.588 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás, Lovelace, 4.230.717 számú USA-beli szabadalmi leírás. Újabban az a-fluor-metil-hisztidin hisztidinde­­karboxiláz-gátlóról (Kollonitsch és munkatársai, 4.325.961 számú USA-beli szabadalmi leírás) leír­ták, hogy szinergista gyulladásgátló hatást mutat, különösen az indometacinal (Goldenberg, 4.447.443 számú USA-beli szabadalmi leírás). Ennek a készít­ménynek fekélyt kiváltó hatását nem említik. A 659.750. számú USA/beli szabadalmi bejelentés — melyet Larson 1984. október 11-én jelentett be a jelen szabadalmi bejelentés kiindulási szabadalmával egyidőben - tárgya a rheumatoid arthritis 2-guani­­dino4-(2-metil4-imidazolil)-tiazollal történő keze­lése. A piroxikám javított gyulladásgátló hatású sói, beleértve a 2-guanidino4~(2-metil4-imidazolil)­­-tiazollal képzett sót, a 659.733. számú USA-beli szabadalmi bejelentés tárgyát képezik, amely sza­badalmat Lombardino ugyancsak 1984. október II- én jelentette be. A találmányban szereplő gyulladásgátlók ismer­tek. Például a piroxikám előállítását és gyulladás­gátlóként való alkalmazásukat a 3.591.584., 3.787.324., 3.822.258., 3.892.740. és a 4.434.164. számú USA-beli szabadalmi leírások tárgyalják. A találmányban előforduló hisztamin-H anta­­gonisták ugyancsak ismertek (lásd a 4.435J96. és 4.374.843. számú USA beli szabadalmi leírásokat). Az N-benzil- és N-pentil-guanidino vegyületek elő­állítási módját, valamint fekélyellenes és/vagy gyo­­mor-antiszekréciós hatóanyagként Való alkalmazá­sukat az alábbiakban részletezzük. Ugyancsak részle­tesen ismertetjük a 2-guanidino4-(2-metil4-imidazo­­lil)-tiazol és bizonyos sóinak javított előállítási eljá­rását, noha az igénypontokban ez nem szerepel. Közelebbről, a találmány tárgya eljárás olyan ja­vított gyulladásgátló gyógyszerkészítmény előállí­tására, mely egyrészt a piroxikám vagy ezek gyógyá­szati szempontból alkalmazható sóinak gyulladásgátló hatást kiváltó mennyiségét, másrészt az alább fel­sorolt vegyületek vagy azok gyógyászati szempontból alkalmazható sóinak gyomorirritációt elhárító és fe­kélyképződést gátló mennyiségét tartalmazza: 2- -guanidino4-(4-imidazolil)-tiazol, 2-guanidino4-(2- -metil4-imidazolil)-tiazol, 2-(N-benzil-M'-guanidino> 4-(2-metil4-imidazolil>tiazol, 2-(N-pentil-N'-guani­­dino4-(2-metil4-imidazolil)-tiazol, 2-guanidino4- -(2-(hexíl-amino4-imidazolil]-tiazol. A piroxikám legelőnyösebb sója az etanol-amin-só. A találmányban szereplő javított gyulladásgátló gyógyszerkészítmény hatékonyságát megfelelő állat­kísérleteken igazoljuk. Az alábbiakban példákon fog­juk szemléltetni, hogy a gyulladásgátlók által kiváltott gyomorfekélyek keletkezését mennyire gátolják vagy csökkentik a találmányban szereplő, a gyomorelvá­lasztást gátló vegyületek. A találmányban szereplő gyógyszerkészítmény to­vábbi gyógyászati értéke a rheumatoid arthritis keze­lésében nyilvánul meg, amit ugyancsak állatkísérlete­ken szemléltetünk (lásd az alább ismertetett megfe­lelő példákat). Ezekben a kísérletekben az adjuváns izületi gyulladás kezelésére használt gyulladásgátló ha­tása határozottan megnövekszik, ha az antiszekréciós vagy antíszekréciós/citoprotektív vegyületek valame­lyikével együtt alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás könnyen elvégezhető. A gyulladásgátlót és a fekélyellenes szert adagolhatjuk egymástól függetlenül, mindegyiket a már említett, vagy az alábbiakban említésre kerülő irodalmi hivat­kozásokból ismert adagolási rend szerint (mennyiség, gyakoriság, bevitel módja, készítmények). A 2-(N­­-benzil-N -guanidino)4-(2-metil4-imidazoliI)-tiazol és a 2-(N-pentil-N,-guanidino)4-(2-metil4-imidazolil)-ti­­azol-adagolását az alábbiakban ismertetjük. E két vegyidet fekélyellenes hatása emlősöknél- beleértve az embert is - az antiszekréciós tulajdon­ságuk révén (hisztamin-H -antagonista) és az etanol által kiváltódó fekély keletkezésének gátlásában nyil­vánul meg. Ezt a hatást patkányoknál az alábbi pél­dákban szemléltetjük. Az emlősök gyomorfekélyének gátlására (kialaku­lásának megelőzésére vagy a kialakult fekély kezelésé­re) a hatóanyagot a szokásos beviteli úton, szájon át vagy parenterálisan juttathatjuk be. Előnyösen a ve­­gyületet szájon keresztül adjuk be. Ez esetben test­súly-kilogrammonként és naponként 0,1-20 mg-ot, előnyösen 0,2-2,5 mg-ot adunk be egyszeri vagy osz­tott adagban. Ha parenterális adagolást kell alkalmaz­ni a teljes napi adag testsúly-kilogrammonként 0,1 — — 1,0 mg. A kezelőorvos természetesen a kezelendő személy állapotát mérlegelve változtat a beviendő mennyiségen. A vegyületet alkalmazhatjuk önmagá­ban vagy gyógyászati szempontból alkalmazható vi­vőanyagok vagy hígítók kíséretében. Alkalmazhatjuk egyszeri beadással vagy osztott dózisokban. Az alkal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom