194045. lajstromszámú szabadalom • Szemen belüli szemlencse

1 A találmány tárgya szemen belüli szemlencse len­cse alakú testtel, ebben homlokoldali és oldaliárnyú nyílásokkal, a testhez erősített, annak középpontjá­hoz képest eltolt helyzetű, aszimmetrikus két rugal­mas elemmel, amik a támasztó szemfelületen feksze­nek fel, miinellett a rugalmas elemek végei a lencse alakú test oldaliárnyú nyílásaiba vannak behelyezve és három részből, középső támasztó részből és ehhez kél oldalt csatlakoztatott összekötő részből vannak kialakítva. A találmány szerinti szemen belüli szemlencsét el­sősorban olyan perációk utáni intraokulláris korrek­cióra lehet fehasználni, amikor el kellett távolítani a természetes átlátszatlan szemlencsét. Ilyen szemen belüli szemlencsék már korábban is »mértté váltak, amelyeknek homlokoldali és oldalirá­nyú nyílásokkal rendelkező lencse alakú teste van. A homlokoldali nyílások és az oldalirányú nyílások is egymással párhuzamosak. A lencse alakú testhez két rugalmas elem van hozzákapcsolva, amik a test közép­pontjához képest eltolt helyzetűek és aszimmetrikusak és azt a célt szolgálják, hogy a lencse alakú testet a tá­masztó szemfelülethez lehessen csatlakoztatni. Az asszimmetrikus elemeknek két párhuzamos szára van amelyeknek vége a lencse alakú test oldalirányú nyílá­saiba van becsatalkoztatva. A rugalmas elemek három egymáshoz kapcsolt részből állnak, amelyek közül a középső a szemhez való csatlakozást, támasztást, az emellett két oldalt lévő pedig a csatlakoztatást szol­gálják. A támasztó résznek két lépcsője van, amiket konkáv ív választ el egymástól az ismert megoldás ese­tében. Az ismert szemen belüli szemlencse hátránya a csatlakoztató részek viszonylag kis hossza és alacsony rugalmassága, ami egyúttal meghatározza az egész aszimmetrikus elem rugalmasságát. További hiányos­ság fedezhető fel abban is, hogy a két összekötő rész­nek különböző elaszticitása van, aminek következté­ben a támasztó rész nem nyomódik azonos erővel rá mindkét oldalon a támasztó szemfelületre, úgyhogy az egyik oldalon nagyobb nyomás ébred. Ez azután azt eredményezi, hogy megrongálódik a támasztó szemfelület, sejtveszteség lép fel és végül megszűnik a szemben lévő lencse központossága. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert hát­rányok kiküszöbölése mellett olyan szemen belüli szenúencse kialakítása, amelynek állandó, biztos hely­zetű és a szemben való központosítása válik lehetővé, a szemlencse támasztó elemei pedig nagyobb rugal­masságú ak. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a támasztó résznek kiszélesedése és támasztó ive van, mimellett a kiszélesedés görbületének sugara 03 és 0,9 mm között van, a támasztó ívnek pedig olyan bur­koló görbéje van, aminek sugara azonos a támasztó szemfelület sugarával és amely a lencse alakú test ke­rületével koncentrikus görbével van elmesztve, a két görbéhez metszésük pontjában húzott érintők között 1,5 és 7,5° közötti szög van és a két összekötő rész ugyanolyan rugalmasságú anyagból van, mint a tá­masztó rész. Az egyik célszerű kiviteli alak szerint a támasztó ív sugara azonos a támasztó szemfelület sugarával. De célszerű az a kiviteli alak is, amelyben a támasztó ív hullámos kialakítású és legalább két konkáv és két konvex résszel rendelkezik. Célszerű a találmány értelmében az a kiviteli alak is, amelyben az összekötő részeknek ugyanolyan gör­2 be alakjuk van, egyik végük a támasztó részhez, má­sik végük a rugalmas elem egyenes végeivel van össze­kötve, mimellett a rugalmas elem npndkét párhuza­mos vége egy négyszögben van elhelyezve. Célszerű végezetül a találmány értelmében az a ki­vitek alak is, amelyben az összekötő részek egyikének rugalmas ív alkotta rugalmas része van, amelynek köz­ponti szöge nagyobb mint 170° és amely karok segít­ségével van a kiszélesedéssel és rugalmas elem egyenes végeivel összekötve, mimellett a rugalmas elem két párhuzamos vége egy négyszögben van elhelyezve. A találmány további részleteit kiviteli példa kap­csán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti szemlencse egyik célszerű kiviteli alakjának felülnézete, a 2. ábra másik kiviteli alak felülnézete, a 3. ábra további kiviteli alak felülnézete. Ahogy a találmány szerinti szemen belüli szemlen­cse egyik célszerű kiviteli alakja esetében az 1. ábrán látható, a szemlencsének lencse alakú 1 teste van, amin homlokoldali 2 nyílások és egymással párhuzamos ol­dalirányú 3 nyílások vannak. A lencse alakú 1 testből két azonos, az 1 test középpontjához képest szimmet­rikusan elrendezett rugalmas asszimmetrikus 4 elem indul ki, amiknek párhuzamos részeik vannak, végeik pedig az 1 test oldalirányú 3 nyílásaiba vannak behe­lyezve. Mindegyik rugalmas 4 elem három egymáshoz kapcsolt részből tevővidk össze, amelyek közül a kö­zépső a támasztást szolgálja, míg amásik kettő a kö­zépső mellett két oldalt összekötő 9 és 10 rész. A tá­masztó résznek ebben az példában 0,63 mm sugarú 5 kiszélesedése van, továbbá olyan támasztó 6 íve, amelynek burkoló 7 görbéje ugyanolyan sugarú, mint a támasztó szemfelület R sugara A burkoló 7 görbét a lencse alakú 1 test kerületével koncentrikus 8 görbe metszi, amelynek R’ sugara szintén ugyanak­kor, mint a támasztó szemfelület sugara. A két 7 és 8 görbéhez metszésűk pontjában húzott érintők kö­zött alfa szög van, amelynek értéke ebben a példában 7° 30’. Az összekötő 9 és 10 részekenk ugyanolyan -alakjuk van, íveltek, amelyeknek egyik vége az 5 ki­szélesedéshez, másik vége pedig a rugalmas 4 elem egyenes száraihoz vannak kapcsolva. A rugalmas 4 elem mindkét párhuzamos szára a lencse alakú test oidaliárnyű 3 nyílásaiba vannak beillesztve, amely 3 nyílások egy képzetletbeli négyszög csúcsain van­nak kiképezve. A találmány szerinti szemen belüli szemlencsének a 2. ábrán mutatott kiviteli alakját hátsó kamrás int­­rakapszu Máris implantációra készítettük. Ennek len­cse alakú 1 testében is vannak homlokoldali 2 nyílá­sok és egymással párhuzamos oldaliámyií 3 nyílások. I.t azonban a 3 nyílások egy képzeletbeli négyszög két szomszédos csúcsain helyezkednek el. A lencse alakú 1 testből két azonos és az 1 test középpontjá­hoz képest szimmetrikusan elrendezett rugalmas 4 elem indul ki, amelyeknek párhuzamos száraik a len­cse alakú 1 test oldaliárnyú 3 nyílásaiba vannak elhe­lyezve. A rugalmas 4 elemek itt is három egymáshoz kapcsolt részből vannak összetéve, amelyek közül az egyik a támasztást szolgálja, a másik kettő pedig ösz­­szekötő 9 és 10 rész. A támasztórész 5 kiszélesedésé­rek sugara 0,56 mm ebben a példában és a támasztó ( ív burkoló -$■ görbéje ugyanolyan sugarú,, mint a tá­masztó szemfelület sugara. A burkoló 7 görbét itt is az 1 test kerületével koncentrikus 8 görbe metszi, amelynek sugara szintén akkor, mint a támasztó 194.045 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom