194035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keveréktakarmányok előállítására kakaóbabhéj felhasználásával
1 A találmány tárgya eljárás keveréktakarmány előállítására, amelynek során a kakaóbabhéjat megfelelő szemcse méretre őröljük, majd folyékony, vagy szilárd ipari melléktermékekkel, vagy feltárt cereáHák őrleményével és egyéb, szokásosan alkalmazott adalékanyagokkal - nevezetesen ásvány anyagokkal, vitaminokkal — homogenizáljuk és szükség szerint granuláljuk. A korunkat jellemző nagyarányú demográfiai növekedés következtében 2000-ben már mintegy 110 millió tonna lesz az emberi felhasználásra szolgáló állatifehérje szükséglet. Ennek biztosítása nagy feladatot ró az állattenyésztésre. Az állattenyésztés igényét kielégítő megfelelő takarmánybázis létesítése — többek között — megköveteli a szántóföldi növénytermesztés és az élelmiszeripar melléktermékeinek is minél szélesebb körű felhasználását. A növénytermesztés melléktermékei közül legjelentősebb a cereáliák szalmái (kukoricaszár, búza-, árparozsszalma) és a cukorrépa — valamint a napraforgótermelés hasznosítható melléktermékei. (Répafej, répalevél, napraforgóocsú, napraforgótányér és szár) Az élelmiszeripari melléktermékek közül különösen a söripari (sörtörköly, malátacsira, stb.) a baromfiipari (toll-liszt, vegyesliszt, stb.) szeszipari (melaszmoslék, stb.) és a húsipari (húsliszt, vérüszt, stb.) melléktermékek felhasználásával bővítjük az ipari takarmánybázist. Érdekes módon, sem nálunk, sem másutt nem kerül takarmány komponensként valamennyi haszonállat ipari keveréktakarmányában felhasználásra az édesipar jelentős volumenű mellékterméke, a kakaóbabhéj. Ismeretes, hogy a kakaópor - illetve a csokoládégyártás során a kakaóbabot 110-140 C°-on pörkölik. A pörkölés után a magokat hántolják, miközben a kakaóbabhéjra vonatkoztatott 13—15% héj keletkezik. A tökéletlen hántolás következtében a héjjal együtt több - kevesebb csírarész is leválik a magbelsőtől és így a kakóbabhéj mennyisége gyakran eléri a nyers kakaóbab 20%-át is. A kakaóbabhéj átlagos összetétele a következő: 88.7 - 89,3% szárzanyag 14,3 - 16,1% nyers fehérje 4,8 - 5,3% nyers zsír 15.8 - 18,5% nyers rost . 7,2- 7,7% nyers hamu 2400 NE/100 g - 2800 NE/100 g Dj vitamin 7,80 - 8,15 mg/100/g E vitamin 1,15 - 1,24 mg% teobromin A fenti adatokat értékelve megállapíthatjuk, hogy a kedvező nutritiv anyagokon kívül a kakaóbabhéj biológiailag aktív anyagokat is tartalmaz, melyek között kiemelkedő a nagy zsírtartalom. A nagy biológiai értéket nem utolsósorban a vitamin és az igen magas E vitamin tartalom biztosítja. A D vitaminról közismert, hogy a takarmányokban Való jelenléte feltétlenül szükséges, mert a Ca és P felszívódását elősegíti és hiánya csontosodási zavarokat (rachitis, osteoporosis, osteomalacia) idéz elő. Az E vitamin mint természetes antioxidáns védőhatást fejt ki az oxidációra érzékeny anyagok, így pl.: az esszenciális zsírsavak, a karotinoxidok, az A vitamin stb. autooxidádójánál. Az antioxidáns tulajdonságon kívül, mint ismeretes az E vitamin kedvező élet2 tani hatást is biztosít. Tekintettel arra, hogy akakaóbabhéjat a pörkölés során mintegy 110-140 CT-os hőhatás éri, ez a körülmény kiváló mikrobiológiai tisztaságot kölcsönöz. A kakaóbabhéj zsírtartalmát szinte kizárólag a kakaóvaj képezi, amelynek mintegy 50%-a nagyértékű esszenciális zsírsav (18 szénatom egy kettőskötésű olajsav, két kettőskötésű linolsav és három kettőskötésű linolénsav) a többi zömmel palmitin és sztearinsav. A kakaóvaj, annak ellenére, hogy az összetételéből adódóan sok telítetlen kötést tartalmaz, eddig még nem teljesen tisztázott molekuláris kölcsönhatások következtében, az oxidativ károsodásokkal, így az avasodással szemben nagyon rezisztens. Ez a körülmény további előnyökkel jár. A kakóbabhéj esetleges hasznosításaérdekében már évekkel ezelőtt is folytak külföldi vizsgálatok, annak* béltartalmára vonatkozóan. (O, Kellner 1902., R. Achemich 1936., A. Schennert 1937., W. Wöhlbier 1954., stb.) A szóban forgó kísérletek azonban a-kakaóbabhéj ipari keveréktakarmányokban történő felhasználását nem oldották meg. Mint ahogy nem oldotta meg ezt a 167 994. sz. magyar szabadalom sem, amely a kakaóbabhéj Tisztet a sertés takarmány-aromák gyártásánál hordozóként használja, tehát itt sem a kakaóbabhéj tápiálóanyagai kerülnek az ipari keveréktakarmány okban hasznosítva. A szóban forgó szabadalom kizárólag a sertések takarmányozásában felhasználható íz- és aroma-anyagokkal - tehát tápanyagtartalom nélküli adalékanyagokkal - homogenizálja a kakaóbabhéj-lisztet, anélkül, hogy figyelembe venné a többi komponens tápanyag tartalmát és anélkül, hogy a kakaóbabhéj tápanyagtartalmával komplettálná a többi takarmánykomponens tápanyagtartalmát. Több éves kísérletezés és vizsgálódás után úgy találtuk, hogy a kakaóbabhéj: — Az előzőekben ismertetett táplálóanyag tartalma következtében a melléktermékeket tartalmazó ipari takarmányok tápláló értéke (fehétjetartalom, energiatartalom, keményítőérték) növelni képes. — Biológiailag aktív anyagokat tartalmaz. — Valamennyi haszonállat részére készítendő, ipari takarmányban felhasználható. — Viszonylag alacsony rosttartalommal rendelkezik. — Nagy diszperzitása és zsírtartalma ellenére stabil és jól tárolható. — A nagy zsírtartalom megkönnyíti a Upofil bioaktiv anyagok (vitaminok, gyógyszerek, stb.) beoldódását, felszívódását és hasznosulását. — Béltartalmánál fogva az ipari takarmányok komponenseinek tartósságát növeli. — A takarmányozás szempontjából megfelelő mikrobiológiai tisztaságú. — A granulálás technológiáját könyebbé teszi. — Valamennyi mellékterméknél olcsóbb, s így felhasználása nagy gazdasági előnyt jelent. A fentiekben közölt tulajdonságainál fogva — a megfelelő szemcseméretre őrölt kakaóbabhéj - kakaóbabhéjliszt — alkalmas arra, hogy a melléktermékeket, vagy mellékterméket tartalmazó ipari takarmányoktól megkövetelt, takarmányozás-élettani technológiai paramétereket haladó módon, újszerűén teljesítsük. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a késztakarmányokra vonatkoztatva 5,5—13 t%, 10% ned194.035 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
