194015. lajstromszámú szabadalom • Készítmény a meggy és cseresznye gyümölcskötődésének és termésmennyiségének növelésére és eljárás a készítmény alkalmazására
1 194.015 2 A találmány tárgya készítmény a meggy és a cseresznye gyüinölcskötődésének és termésmennyiségének a növelésére és eljárás a készítmény alkalmazásira. A találmány szerinti készítmény 0,4-0,8 g gibberellint, 0,1 0,3 g naftoxi-alkán-karbonsavat, 0,05 — -0,2 g kálium-karbonátot, 0,05 -0,1 g kálium-hidro-Sín-karbonátot, 0,03 -0,2 g dnkkelátot, 0,03-0,1 g órsavat, 0,08 0,2 g (Ismert) kötőanyagot és 0,01 — -0,2 g (ismert) fényesítő anyagot tartalmaz. A találmány szerinti eljárás folyamán a készítményből 50-150 ppm gibberrelin-káliumsót és 10— -60 ppm naftoxi-alkánkarbonsav-káliumsót tartalmazó vizes oldatot készítünk és azt előnyösen az esti órákban 25-75%-os sziromhulláskor 6/14 hl/ha vízmennyiséggel a gyümölcsfákra permetezzük. Az export és a belföldi kereslet igényeit kielégítő kitűnő árúminőségű gyümölcsöt termő fajták (Pándy meggy, Germersdorfi cseresznye) termesztésének nagy gondja az igen kevés, vagy bizonytalan mértékű gyümölcskötődés és az ebből következően alacsony területegységenkénti hozam. A teljes, vagy részleges terméketlenség közvetlen oka, hogy virágzáskor a termékenyülés elmarad, legtöbbször az alábbi tényezőkre visszavezethetően:- a fajta genetikailag meghatározottan gyenge termékenyülési potenciálja (például Pándy meggy), -a fő fajtával együtt telepített pollenadó fajta nem megfelelő (genetikai inkompatibilitás, vagy a virágzási idő nagy eltérése miatt), — az ültetvény pollenadó fajta nélkül létesült (gyakori a cseresznye esetében),- a fajta különösen hidegérzékeny (Érdi nagygyümölcsű),- virágzáskor fagykár éri az ültetvényt (bármely fajtára érvényes lehet). A rendszeresen (vagy egyes években bekövetkező) túlságosan alacsony hozamszint, illetőleg terméskiesés lehetetlenné teszi az ültetvény gazdaságos fenntartását. A technika állásából számos közlemény ismeretes, amely gyümölcskötődést fokozó készítményekre vonatkozik. így például Modlibowska, I. Wickenden, M.F. (1977 a): Grover 87: 805—806 irodalmi helyen ismertetett 50 vagy 100 ppm gibberellinsavat és 10 ppm 2,4,5-triklór-fenoxi-propionsavat tartalmazó készítménnyel, almafák esetében a kezeletlen fákhoz viszonyítva kétszeres vagy ötszörös gyümölcskötődést értek el. A készítmény alkalmazásának hátránya, hogy a kezelés után a következő évben 25%-kal csökkent a virágmennyiség, valamint a gyümölcs alakjának kedvezőtlen módosulása — nagyobb hosszúság/átmérő arány — is bekövetkezett. További hátrány, hogy a kezeléseket követően a keserűfoltosság gyakrabban jelentkezett. Ez a kompozíció humánbiológiai mellékhatásai miatt ma már nem használható. Goldwin, G.K. (1977): Grover 87: 210-211 oldalon 200 ppm gibberellinsavat, 300 ppm difenil-karbamidot és 50 ppm naftoxi-ecetsavat vagy 10 ppm naftil-ecetsavat tartalmazó készítményt, úgynevezett „Wye College keverék”-et ismertet alma gyümölcskötődésének fokozására. Következetesen rosszul termő Cox fáknál 17-21% terméstöbbletet értek el a készítmény alkalmazásával. Az Acta Agr. Acad, Sei. Hung. 18: 173-183. oldal irodalmi helyen ismertetettek szerint , Pándy” meggy 20-26%-os kötődését biztosították, 200 ppm glbberellinsav és 50 ppm 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav elegyével. Bubán T. éstrsal5-10 g/hl gibberellinsav és 15-20 ml/hl 2,4,5-triklór-fenoxl-propionsav (Fruitone T) elegyével permetezve meggynél 11 -32%-os gyümölcskötődést értek el. Cseresznye gyümölcskötődésének javítására is több-. féle készítmény ismeretes. így Goldwin GK. és Webster A.D.J. of Hort. Sei. (1983) 58 4, 505 516 oldal és (1978) 53, 283-290. oldal irodalmi helyeken 200 ppm gibberellinsavat, 300 ppm difenil-karbamidot és 50 ppm naftoxi-ecetsavat tartalmazó készítmény 50%-os virághulláskor történő kipermetezésével a gyümölcskötődés javulását érték el. Ismeretes, hogy a természetes termékenyülést követően a fejlődésnek induló magkezdeményben különböző hormonok (gibberellinek és auxinok) képződnek, ezeknek az endogén hormonoknak legalább két alapvető funkciójuk van. Egyik, hogy a fejlődő magkezdemény mint hormontermelő szerv, vonzási centrum a tápanyagok részére és ennek a gyümölcskötődésben, a gyümölcs kifejlődésében semmivel sem helyettesíthető szerepe van. Ugyanakkor a termelődő hormonok gyümölcskocsányon keresztüli kiáramlása akadályozza meg a gyümölcs ízesülésénél a megtermékenyülés hiányában gyorsan kialakuló — leválasztó pararéteg képződését. Az endogén hormonok fentiekben leírt szerepét a megfelelő dózisban, arányban és időpontban a fákra permetezett növényi hormonok helyettesíteni képesek. Különös jelentőséget ad az eljárásnak az, hogy a bibefejet és bibeszálat inaktiváló (de a magház szöveteit nem károsító) virágzáskori fagykár hatásának ellensúlyozására is alkalmas. Éppen ezért az eljárásnak nemcsak olyan ültetvényekben van jelentősége, ahol a fajtatulajdonság, vagy telepítési hiba a terméketlenség oka, hanem termésbiztonságot növelő eleme lehet az egyébként termőképes ültetvények termesztés-technológiájának is. Célul tűztük ki, hogy cseresznye és meggy gyümölcskötődésének fokozására olyan vízoldható készítményt dolgozzunk ki, amely az ismert készítmények hátrányos hatásai, mint például virágmenynyiség csökkenés, humánbiológiai mellékhatások, szerves oldószer szükséglet stb. nélkül fejtik ki hatásukat. Célunk továbbá a fenti készítményt leghatékonyabban alkalmazó eljárás kidolgozása is. Célkitűzésünket a következő összetételű készítménnyel értük el: a készítmény 0,4-0,8 g gibberellint, (GAj) 0,1-0,3 g naftoxi-alkán-karbonsavat (NOXA), 0,05-0,2 g kálium-karbonátot, 0,05-0,1 g kálium-hidrogén-karbonátot, 0,03-0,2 g cinkkelátot, 0,03-0,1 g bórsavat, 0,08-0,2 g (ismert) kötőanyagot és 0,01-0,2 g (ismert) fényesítő anyagot tartalmaz. A készítményt préselt alakban formulázzuk. A találmány szerinti készítmény előnyös tulajdonsága, hogy vízoldható, mivel a gibberellint és az auxint a préselt készítmény vízben való oldása közben kialakuló vízoldékony káliumsó formában tartalmazza. A technika állásából ismeretes készítmények egyike sem vízoldható. A találmány szerinti készítményben a kálium sze repe nemcsak a hatóanyagok vízoldékonnyá tételében van, mely elengedhetetlen feltétele a felszívódásnak, hanem élettani szerepe is van. így nélkülözhetetlen a szénhidrát anyagcserében és hatással van a fehéijék szintézisére. A kálium ezenkívül több ásványi elem felvételét szabályozza. A merisztéma sejtjeinek szük-5 10 15 20 25 3C 36 40 45 50 55 60 2
