193992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített 3,4-diamino-1,2,5-tiadiazol-származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyogyászati készítmények előállítására
193992 eszközként alkalmazták a különböző hisztamin H2-receptor-antagonista szerek aktivitásának összehasonlítására. A jelen leírásban ismertetett összehasonlító vizsgálatokat e módszer Reinhardt és munkatársai [Agents and Actions, 4, 217 (1974)] által leírt módosított alakjával végeztük. 350—450 g testsúlyú, Hartley-törzsű hím tengerimalacokat nyak-diszlokáció útján leöltünk, a kivágott szívet Petri-csészében oxigénnel (95% 02, 5% C02) kezelt módosított Krebs-féle oldatba [összetétele: NaCl 6,6 g/1, KC1 0,35 g/1, MgS04.7H20 0,295 g/1, KH2P04 0,162 g/1, CaCl2 0,238 g/1 NaHC03 2,1 g/1, dextróz 2,09 g/1] helyeztük. A spontán pulzáló jobboldali átriumot megszabadítottuk az egyéb szövetektől és mindegyik végéhez egy-egy (4—0) selyemszálat erősítettünk. Az így elkülönített átriumot egy 32°C hőmérsékletű, oxigénnel kezelt, módosított Krebs-féle oldatot tartalmazó 20 ml-es izomkamrában felfüggesztettük. Az atrium-kontrakciókat egy „Grass FT 03C“ transzduktorral izometriásan regisztráltuk és a kontrakciós erőt és a kontrakció-üzemet egy Beckman RP „Dynograph“ készülékkel mértük. 1 g tartós húzóerőt alkalmaztunk az elkülönített átriumra (szívpitvarrá) és 1 óra hoszszat hagytuk egyensúlyba jönni. Ennek az egyensúlyba hozatali időtartamnak a végén szubmaximális koncentrációjú, 1,10 mól hisztamin-dihidrokloridot vagy 3 . 10'7 mól dimapritot adtunk a fürdőhöz, majd ezt mosással eltávolítottuk, a szerv-szövet előkészítése céljából. Ezután hisztamint vagy dimapritot adtunk a fürdőhöz, kumulatív módon, 1/2 log 10 időközökben, úgy, hogy a végső moláris koncentráció a fürdőben 7 3 . 10'8 — 3 . 10'5 legyen. Minden alkalommal megvártuk az átrium pulzálási ütem hisztaminnal vagy dimaprittal kiváltott megnövekedésének tetőzését a következő koncentrá- 5 ció-rövelő adag hozzáadása előtt. A maximális reakció minden esetben a 3 . 10"5 mól koncentrációnál mutatkozott. A hisztamint, illetőleg dimapritot ezután többszöri mosással eltávolítottuk és hagytuk, hogy az el- 10 különített atrium visszatérjen a kontroll-ütemre. Ezt követően adtuk hozzá a vizsgált vegyületet megfelelő moláris koncentrációkban és 30 perces inkubáció után megismételtük a hisztamin, illetőleg dimaprit- 15 -adagolási reakciót, a szükséghez képest nagyobb koncentrációk alkalmazásával. A cimetidin-N-ciano-N’-metil-N”-{2- [(5- -met.l - lH-imidazol-4-il) -metil-tio] -etil}-guanidin — Kb disszociációs állandóját a 20 Schild-féle diagramok alapján, O. Arunlakshana és H. O. Schild módszere szerint [Bril. J. Pharmacol., 14, 48 (1958)] határoztuk meg, legalább három adag-szint alkalmazásává . A jelen leírás példájában leírt 25 vegy iletnek az alkalmazott adagban mutatott Kb disszociációs állandóját R. F. Furchgott [Anr. N. Y. Acid. Sei., 139, 533 (1967)] módszere szerinti becsléssel állapítottuk meg, a j, _antagonista-koncentráció__ j képlet alapján. Az adag/reakció-görbékben 35 párhuzamos eltolódásokat kaptunk az alkalmazott koncentrációknál, a maximális reakció csökkentése nélkül; a kapott eredményeket az alábbi 1. táblázat tartalmazza. 8 1. táblázat Aktivitás izolált tengerinalac jobboldali átriumon Vegyület N Kg /umól/ Viszonylagos hatékonyság /cimetidLn = 1,0/ cimetidin a leírás póldáj a 20 0,41 /0,21-0,64/3€/ 1,0 szerinti vegyület 5 0,0094±0,00183öí/ 44 «•/ 95%-os konfidencia-limit becsült disszociációs állandó + S.E. N = készítmények száma A gyomorsav-kiválasztás elleni aktivitás meghatározása Heidenhain-kutyán: A kiválasztott nőstény kutyákon a sebé-' szeti vizsgálat előtt hematológiai és vér-kémiai felvételt készítettünk és megvizsgáltuk általános egészségi állapotukat. Ezután a kutyákat „Tissue Vax 5“ (DHLP-60-Pitm,an-Moore) vakcinával oltottuk be és négy hétig megfigyelés alatt tartottuk őket, hogy az esetleg kezdődő megbetegedéseket észrevehessük. A műtét előtt a kutyákat g5 24 óra hosszat koplaltattuk, korlátozás néb küli vízellátással. 5
