193991. lajstromszámú szabadalom • Többcélú vegyipari berendezés
A már említett — keresztirányban egymás mellett elhelyezkedő — két 107 folyadékcsatornán ilyenkor két különböző anyag érkezik, és azok két darab 122 szelepen keresztül külön-külön lépnek be a 109a keverő térbe. A két komponens mennyiségileg összehangolt összekeveredéséről gondoskodik a 124öszszekötő idom, amelyet közvetve a 115 kezelő billentyű mozgat, és teszi szabaddá az anyagáramlást az előre meghatározott keverési aránynak megfelelően. Az 5. és 6. ábrán a berendezés 200 szállító egységét képező 240 szivattyúcsoportok egy kiragadott részletét láthatjuk. A 240 szivattyúcsoportok mindegyikének egy nem ábrázolt vázszerkezet foglalja magában, azon belül pedig több 201 szivattyúegyed található. A 201 szivattyúegyedek a 203 oldallapokkal határolt hasábok, melyek az adott kiviteli példákban két darab hatszög keresztmetszetű 201 szivattyúegyedet tartalmaznak. Az 5. ábra hosszmetszetben mutatja, hogy a 240 szivattyúcsoportnak közös 204 szivattyútengelye van, amely egyidejűleg működteti a 6. ábra szerint például centrálszimmetrikus elrendezésben hozzárendelt két darab 201 szivattyúegyedet. A 207 szivattyútengely 207a geometriai tengelye párhuzamos a 201 szivattyúegyedek 203 oldallapjaival, szabadon álló végére pedig a 206 szivattyú fogaskerék van fölékelve. A 206 szivattyú fogaskereket a vele kapcsolódó 205 meghajtó fogaskerék mozgatja, ez utóbbit pedig a 204 meghajtó tengely forgatja. A 204 meghajtó tengely 204a geometriai tengelye párhuzamos a meghajtandó 207 szivattyútengely 207a geometriai tengelyével, elhelyezése pedig olyan, hogy két szomszédos szivattyúegység közé beiktatva azok egyidejű meghajtására legyen képes. A 204 meghajtó tengely önmagában ismert módon valamilyen erőforrásra csatlakozik. Az ugyanazon 240 szivattyúcsoportban lévő 201 szivattyúegyedek száma meghatározza azt, hogy legfeljebb hány különböző folyadékkomponenst lehet ugyanazzal a 240 szivattyúcsoporttal szállítani. Az egyes 201 szivattyúegyedek szállító teljesítményét külön-külön szabályozni lehet, és így a folyadékkomponensek egymáshoz viszonyított mennyisége könnyen beállítható. A 207 szivattyútengely a megvastagított 210 középső szakasszal rendelkezik, amelyet a 211 excenter hüvely fog körbe. Ennek excentrikus voltát az 5. ábrán jól kivehető változó falvastagsága testesíti meg, és arra szolgál, hogy körbefordulása során sorban megnyomja a 231 löketközvetítő csapágyakat. Az utóbbiak a nyomóerőt továbbadják a 229 dugattyúnak melynek az olajjal feltöltött 228 dugattyúterekben túlnyomást idéznek elő. A túlnyomás hatására a 227 membrán kitér, és kitérésével arányos mennyiségű folyadék a 226 kamrából a 234 nyomószelepen át eltávozik. A 224 szívószelep ilyenkor zárt helyzetben van. 7 6 A 234 nyomószelepeken áthaladt folyadék a 235 nyomókamrában gyűlik össze, ahonnan a 200 szállító egység 250 nyomóvezetékébe és végső soron a 100 kijuttató egységbe juthat. A 235 nyomókamrába érkező folyadék menynyiségét a 211 excenter hüvely beállításával szabályozni lehet. A szabályozás az 5. ábrán látható — bizonyos mértékig a differenciálművekéhez hasonlatos — mechanizmus segítségével hajtható végre. Ennek beállító részét képezi a kézi működtetésre alkalmas 221 beállító tárcsa, melynek éppen elfoglalt helyzetét a 222 skála mutatja. A beállítás a 229 dugattyúk löketét és így a szállító teljesítményt befolyásolja. A 221 beállító tárcsával végzett beállítást a 217 tárcsában rögzített 216 tengely továbbítja, amely a 214 és 219 bolygókerekek tengelye. A forgásátvitel a 221 beállító tárcsától a 211 beállító tárcsa belső fogazásához kapcsolódó külső fogazású 214 és 219 bolygókerék valamint a 220 napkerék és 213 fogazott belső kapcsoló kerék útján történik. A 216 tengelyekből fele annyi darab van, ahány 214 és 219 bolygókerék. A 216 tengelyeknek a 207 szivattyútengely körüli elfordulását a 218 csapágyak teszik lehetővé. A 211 excenter hüvelyt a 212 körmös kapcsoló juttatja kívánt helyzetébe oly módon, hogy a 216 tengely elmozdítja a 215 belső fogazás mentén a külső fogazású 214 bolygó kereket, az pedig a 213 fogazott kapcsolókereket elfordítva a 212 körmös kapcsolóra ható 213 fogazott belső hüvelyt. A 212 körmös kapcsolónak a 202 szivattyútestben való elfordítását a 208 csapágy engedi meg. A 7. ábrán látható a 240 szivattyúcsoportot alkotó, az 5. és 6. ábrán részletezett 201 szivattyúegyedeken belüli szivattyúelemek mindegyike ciklikus működése során a 223 szívókamrákból a 224 szívószelepeken keresztül, majd a 225 szívónyíláson áthaladva jut az anyag a 230 zárófedéllel eltakart 226 szivatytyúkamrákba. Minden egyes ún. nyomólöketkor a 224 szívószelephez tartozó 209 rugó ereje ellenében a 224 szívószelep golyója elmozdul, kinyit, majd nyomólöketkor a 209 rugó hatására visszaül és lezár. A 226 szivattyúkamrákból a 233 furaton és a 234 nyomószelepen át továbbítódik az anyag a 235 nyomókamrába. A továbbítódás szakaszos, mivel mindig csak a 234 nyomószelep kinyitott helyzetében következik be. Az utóbbi pedig összefüggésben van a 226 szivattyúkamrában lévő 227 membrán működésével. A 227 membránok ciklikusan működnek, mivel a 211 excenter hüvely — körbeforgása közben — ciklikusan nyomja meg őket. A 211 excenter hüvely továbbforgása után a 227 membránnak újra el kell foglalnia eredeti helyzetét. Erre szolgál a 232 visszatérítő rugó. A 7. ábrán a 202 szivattyútestekből különböző módon összeállítható 240 szivattyúcsoportokat láthatunk. A 7a., 7b., 7c., és 7d. ábrákon 241 háromszög keresztmetszetű, a 7e., 8 193991 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
