193984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a katechin gyártásakor képződő szennyvíz tisztításánál keletkező szilárd hulladékanyagok hasznosítására bőrök cserzése során
193984 4 vés szennyezést tartalmazó ismert szilárd adszorbensek hasznosítására bőrök cserzése során. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a szennyezőket tartalmazó szilárd adszorbens hulladékot vagy annak legalább kétszeres tömegű vízzel vagy a bőr mosására vagy előcserzésre már használt vizes oldattal 25—95°C-on, 2—5 órán keresztül végzett extrahálásával kapott extraktumát a kiindulási szennyezett adszorbens hulladék tömegéhez viszonyított 0,5—50-szeres tömegű, adott esetben előcserzett bőrrel 20—40°C-on 0,5—8 órán keresztül 1—5 lépésben érintkeztetjük, majd a bőrcserzési művelet (ek) bői elvezetett levet ismert módon további szenynyezett adszorbens hulladék extrahálására hasznosítjuk és/vagy — előnyösen a bőrkikészítésben képződő egyéb szennyvizekkel együtt — adott esetben az adszorbens hulladékanyag vízben nem oldódó részének jelenlétében ismert szennyvíztisztításnak vetjük alá. A találmány szerinti eljárás első lépésében tehát a szilárd adszorbens hulladékanyagból a hulladékanyag tömegére számított legalább kétszeres (előnyösen 2—4-szeres) tömegű, 25—95°C-os vízzel kioldjuk a kondenzált poli-oxi-flaván-származékokat. A kondenzált poli-oxi-flaván-származékok kioldására friss víz mellett vagy helyett a bőriparban képződő, a cserzési műveletbe bevezethető híg vizes oldatokat (szittató, mosóvizek stb.) is felhasználhatunk. A kondenzált poli-oxi-flaván-származékok minél tökéletesebb kioldódásának biztosítására a szilárd hulladékanyagot előnyösen 1 mm-nél kisebb szemcseméretre aprítjuk. A poli-oxi-flaván-származékok megfelelő kioldódásához a hulladékanyag tömegére vonatkoztatott kétszeres tömegű víz rendszerint már elegendő. A vízmennyiség felső határa nem döntő jelentőségű tényező, és azt lényegében gazdaságossági szempontok szabják meg. Az extrakció után a vízben oldhatatlan anyagot szűréssel, ülepítéssel vagy centrifugálással eltávolítjuk, majd a vizes oldatot â bőrcserzés műveletébe vezetjük. Olyan esetekben, amikor a szilárd adszorbens a bőr kívánt minősége szempontjából nem zavaró (például sötét színűre kikészített bőrök cserzésénél, műszaki bőráruk készítésénél stb ), a kondenzált poli-oxi-flaván-származékok előzetes kioldását elhagyhatjuk, és a szilárd adszorbenshulladékanyagot közvetlenül a bőrcserzéshez felhasznált vizes flottához adhatjuk. Ekkor az extrakció és a cserzés egy műveletben megy végbe. A bőrcserzést ismert körülmények között végezzük. A cserzőléhez annyi bőrt kell adnunk, hogy az lehetőleg a kondenzált poli-oxi-flaván-származékok teljes mennyiségét megkösse, azaz a hulladékanyag méregtelenítése már a cserzési műveletben tökéletes legyen. A méregtelenítéshez' tapasztalataink szerint a felhasznált adszorbens hulladékanyag legalább 50 tömeg%-ának megfelelő mennyiségű cser3 zésre előkészített bőr szükséges. A teljes méregtelenítéshez minimálisan szükséges bőrmennyiséget szakember előkisérletekkel könynyen meghatározhatja. Ha a cserzési műveletben a méregtelenítés nem lenne teljes, a cserzőlevet kisebb cserzőanyag-koncentrációt igénylő bőripari műveletekbe (pl. függesztés, előcserzés stb.) vezethetjük, ahol a kondenzált poli-oxi-flaván-származékok koncentrációját tovább csökkenthetjük. Megjegyezzük, hogy a bőrcserzéshez felhasznált folyadék egyedüli cserzőanyagként is tartalmazhatja a kondenzált poli-oxi-flaván-származékokat, szükség esetén azonban a cserzőléhez ismert cserzőanyagot is adhatunk. A kimerült cserzőlevet — célszerűen a bőripari műveletekben képződött egyéb szennyvizekkel egyesítve —• önmagukban ismert mechanikai, kémiai és/vagy biológiai szennyvíztisztítási műveleteknek vetjük alá, majd a tisztított szennyvizei elvezetjük. A szennyvíztisztítást célszerűen az adszorbens hulladékanyag vízben nem oldódó komponenseinek jelenlétében végezzük, amelyek adszorptív jellegük következtében fokozzák a szennyvíztisztítás hatékonyságát. A találmány szerinti eljárással egyszerűen és gazdaságosan méregteleníthetjük a poli-oxi-flaván-származékokat tartalmazó hulladékanyagokat; egyúttal a hulladékanyagokat a bőrcserző anyagok teljes vagy részleges helyettesítésére is hasznosítjuk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozás nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa ( + )-Katechin ipari előállítása során képződő, extrahált, kb. IOO°C-on szerves oldószer-mentesített, aktív szén hordozón szerves szennyezést 360 g/kg koncentrációban tartalmazó ipari hulladékanyagból indulunk ki. A hulladékanyagot pontjuk, és szitálással elkülönítjük a durvább szemcseméretű frakciót. Az eljáráshoz az 1 mm-nél kisebb szemcseméretű frakciót használjuk fel. Keverővei ellátott, fűthető készülékbe 20 tömogrész lágy vizet mérünk be, a keverést megindítjuk, és beadagolunk 10 tömegrész porszerű, a fentiek szerinti hulladékanyagot. A szuszpenziót 2 órán át 60—65°C-on keverjük. Ezután a szuszpenzióhoz 0,15 tömegrész 1:1 arányú nátrium-biszulfit : nátrium-szulfit keveréket adunk, a szuszpenziót fél órán át keverjük, majd ülepítő centrifugába vezetjük, és a folyékony és a szilárd fázist elválasztjuk egymástól. Az elkülönített iszapot 5 tömegrész, majd kétszer 10 tömegrész 65--70°C-os vízzel mossuk úgy, hogy a mosóvíz beadagolása után a szuszpenziót fél órán át keverjük, majd a szilárd fázist centrifugálással elválasztjuk. Az eluátumot a szilárd fázis első mosásakor kapott mosófolyadékkal egyesítjük (ez az ún. „tömény oldat''); a szilárd fázis második és harmadik mosásakor kapóit mosófolyadékokat egymással egye-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
