193975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáznemű közeg páramentesítésére

193975 méterei tehát nagymértékben függetlenek a külső hőmérséklettől. A találmány szerinti eljárásnál ezt a ha­tást azáltal érjük el, hogy míg a AXe és AXk koncentráció-különbségek mindig állandóak az 5 és 13 szivattyú állandó szállítóteljesít­ménye folytán, addig az Xe és Xk koncentrá­ciók AX0 különbsége a maximum és a mini­mum között változhat a 8 szivattyú oldat­szállítása mennyiségének függvényében, ahol minimum és a maximum a hűtési és fűtési hőmérsékletek függvénye. Ha a hűtés a leg­kisebb Te, a fűtés pedig a legnagyobb Tk, hő­mérsékletű, akkor a koncentráció-különbség a legnagyobb: A Koma* amint ez az 5c függ­vényábrából is látható, ugyanakkor a 8 szi­vattyú oldatszállítása a minimális. Ha a Te, hőmérséklet például meleg nyá­ron TE2-re megnövekszik és Tk2 változatla­nul maximális érték, akkor a 3 elnyelető oldat­koncentrációja megnövekszik Xk — AXomi„ értékig, anélkül, hogy a T0P0 értékpár meg­változna; ehhez a 8 átemelő szivattyú szál-9 Utó teljesítményének maximuma szükséges. Ha a hűtés hőmérséklete ismét TE,-re csökken, például télen, akkor az oldatkeringtetés a 8 átemelő szivattyú teljesítmény-növelésének 5 hatására a maximális lesz, a 11 kiűző kon­centrációja lecsökken az Xk értékhez képest X + AXamin-ra, ugyancsak anélkül, hogy a TyPo értékpár megváltozna. Az 5c függvényábrából leolvasható végül 10 az az eset, amikor a szárítóközeg páratartal­mát az eljárás szerint TtPt telítési paramé­tereken tartjuk. Ekkor az Xe és az Xk szélső koncentráció-értékek között a hűtés hőmér­sékletét a ATt hőmérséklet-tartományban kell tartani, az ennek megfelelő elnyelető- és ki­űzőbeli oldatkoncentráció-értékek mellett, a 8 szivattyú szállító-teljesítményének beállításá­val. 20 1. példa A különböző borfajták kamra- vagy ala­­gutszárífóinál a helyes technológia fajtánként különböző .szárítóközeg-paramétereket igé­nyel. így például: 10 Borfajta Velúr Marhabox Borjubox Sevro Nappa Szőrme Hőmérséklet °C 40 50 40 40 25-30 25 Relatív nedvesség, % 55 o m o 55 60 70 A találmány szerinti eljárás alkalmazásá­val elnyelő oldatként LiCl vizes oldatát hasz­nálva, és a 3 . elnyeletőben 74—86% oldat­koncentráció betartásával végezzük a szá­rítást. Az Xe koncentrációt az 5b ábra alap­ján, a 8 átemelő szivattyú szállítási teljesít­ményének megfelelő beállításával szabályoz­zuk be. A berendezés az előírt paramétereket szolgáltatja, csaknem függetlenül a külső hő­­rriérsékleti adottságától. A 7 hűtő hűtővizé­nek hőmérséklete akár 10 és 40 °C között vál­tozhat, a fűtőközeg is 100—130°C közötti hő­mérsékleteket vehet fel. 2. példa Textilipari szárító, ún. feszítőráma fel­csévélt például vizes festékkel átitatott pa­muttextiliát szárít ki azáltal, hogy a nedves anyagot gőzfűtésű kamrán, a forró levegő­áramra merőleges síkban áthúzzák, a kam­rában az anyag kiszárad és a száraz anyagot ismét felcsévélik. Az ilyen szárítók gőzfűtő­­testjei a szabadból beszívott levegőt felme­legítik, az anyag alsó- és felső síkja mentén a meleg levegőt átáramoltatják, majd a pá­rás, lehűlt levegőt a szabadba vezetik, kür­tőkön át. 6 40 A találmány szerinti eljárás alkalmazá­sával az ilyen szárítókból eltávozó nedves szárítóközeget — esetleg a 2 hőcserélő be­iktatásával — a 3 elnyeletőbe vezetik, abban nedvességtartalmát a páranyelő oldat elvon­­ja, és a száraz közeget a 2 hőcserélő másik terén át a szárító levegő beszívónyílásaihoz vezetik. A 11 kiűzőben képződött gőzzel a szá­rítólevegőt a szárítóba való belépés előtt elő­melegítik. A találmány szerinti eljárás alap- 50 ján ily módon olyan agregát hozható létre, amely a textilszárítóhoz előnyösen illeszthető, vele szerves kapcsolatba hozható. Az ilyen szárítók fajlagos hőfelhasználása 6700 KJ/kg víz nagyságrendjében van. Egy konkrét szá- 55 rítónál 380 kg/ó vizet 16000 kg/ó leve­gővel 1260 kg/ó 5 bar nyomású gőzzel távo­lítanak el, mely a gép belső fűtőtestjeit fűti. A leírt eljárással a gép belső fűtőtestjei már csak 500 kg/ó gőzt fogyasztanak, de çq 500 kg/ó gőzt igényel a 11 kiűző fűtése. Ke­letkezik viszont 380 kg/ó 2,7 bar nyomású fűtőgőz, amely a keringő szárítólevegő után­­fűtésére fordítódik. Végül is 620 kg/ó gőzvételezéssel (a ko­rábbi 1260 kg/ó helyett) a szárítási feladat megoldhatóvá válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom