193970. lajstromszámú szabadalom • Kazánberendezések kényszeráramoltatású hőcserélővel

193970 1 A találmány tárgya kazánberendezések kényszeráramoltatású hőcserélővel, amely ré­vén a hőátadási ciklus meghosszabbítható, a berendezés energiahasznosítási hatásfoka ja­vítható és egyes részeinek élettartama növel­hető. Az ismert kényszeráramoltatású kazán­­berendezések víztere igen kis térfogatú, kevés vizet tud befogadni, minek eredményeként az ilyen rendszerű kazánberendezéseknek a hő­tehetetlensége is kicsi. A kis vízmennyiség, il­letve kis hőtehetetlenség azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy az ismert kazán­­berendezések sűrűn ki- és bekapcsolnak, ami az automatikák gyors kopását, elhaszná­lódását okozza. Az ismert kényszeráramoltatású kazán­­berendezések hibája az is, hogy a hőcserélők­nek aránylag kis méretei és a szerkezeti kiala­kítása következtében a hőcserében résztvevő szerkezeti elemek nem érintkeznek eléggé a tüzelőanyag elégetésénél keletkező lánggal, illetve égéstermékekkel ahhoz, hogy a hőcsere és ennek eredményeként a tüzelési hatásfok jó legyen. A találmány feladata kényszeráramolta­tású kazánberendezésekhez használható olyan hőcserélő létrehozása, amely kis méretei elle­nére biztosítja a hőcserélő szerkezeti elemek­nek és a lángnak, illetve az égéstermékeknek egymással való intenzív érintkezését, a kis vízmennyiség ellenére növeli a kazánberende­zés hőtehetetlenségét, továbbá az ismert ka­zánberendezésekhez viszonyítva meghosz­­szabbítja a hőátadási ciklust és ezáltal csök­kenti az időegységenkénti ki- és bekapcsolá­sok számát, amivel az automaták élettarta­mát megnöveli. A találmány a kitűzött feladatot olyan hő­cserélő létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy hőálló lemezből levő palást belsejébe erősített, a láng és égéstermékek út­jában előbb egyre csökkenő átmérőjű képzelt kúp palástja mentén, majd az elért legkisebb átmérőtől kezdve egyre növekvő átmérőjű kép­zelt kúp palástja mentén, végül a legnagyobb átmérő elérésétől kezdve hengeres palást men­tén kialakított, spirál alakban hajlított csőkí­gyója, valamint a hengeres palást mentén le­vő csőkígyó szakasz és az ehhez csatlakozó, növő átmérőjű kúpos csőkígyó szakasz belse­jébe erősített, hőtároló kerámia teste van. A találmány szerinti hőcserélő további jel­lemzője, hogy a csőkígyó hengeres szakasza lamellázva van, és hogy a csőkígyónak a hen­geres szakasszal ellentétes végén lévő, leg­nagyobb átmérőjű két menete hozzáfekszik a hőálló lemezből lévő palást belső felületéhez. A hőcserélő jellemzője az is, hogy a hőtá­roló kerámia test a hengeres és a növően kú­pos csőkígyó szakaszokban ezekkel egytenge­lyűén van elhelyezve és a kerámia test belső vége kúposra van kialakítva. A találmány szerinti, kényszeráramolta­tású kazánberendezésekhez használható hő­cserélőt részleteiben a hőcserélőnek egy az áb-2 2 rán vázolt példaképpeni kiviteli alakjával kap­csolatban ismertetjük. Az 1. ábra a hőcserélő egy példaképpeni kiviteli alakjának elvi, vázlatos metszete, rész­ben nézete. Az ábrán látható hőcserélő külső burko­latát hőálló lemezből készített 1 palást képe­zi, amelybe a hőcserét végző 2 csőkígyó lénye­gében ismert módon van erősítve. A 2 csőkí­gyó a be- és kivezető csonkoktól eltekintve há­rom fő szakaszból áll. A tüzelőanyag az 1 pa­lást alatt, gyakorlatilag középen ég és a láng, illetve égéstermékek áramlásának irányában nézve a 2 csőkígyó első szakasza egy képzelt kúppalást mentén kialakított, folyamatosan csökkenő átmérőjű 3 szakasz, a második sza­kasza a folyamatosan növő átmérőjű kúppa­lást mentén kialakított 4 szakasz, a harmadik szakasza pedig a 4 szakasz legnagyobb átmé­rőjű végéhez csatlakozó, ezzel azonos átmé­rőjű 5 szakasz, amely hengerpalást mentén van kiképezve. A 2 csőkígyó 5 szakaszának spirál alakú meneteire jó hővezető lemezanyagból lévő 6 lamellák vannak felfűzve, amelyek a hőcseré­lő közepe felé lévő széleiken a hőcserélő belse­jébe az 1 palásttal egytengelyűén erősített 7 kerámia test oldalával érintkeznek. A 7 kerámia testnek a 2 csőkígyó 5 szaka­szában levő része előnyösen hengeres, a cső­kígyó 4 szakaszában levő része pedig kúpos. A kúpos rész kúpszöge gyakorlatilag egyfor­ma a 4 szakasz kúpszögével és a kúpos rész csúcsa a 2 csőkígyó legkisebb átmérőjű részé­nek közelében van. A 2 csőkígyó 3 szakaszának alsó, legna­gyobb átmérőjű végén egy vagy több olyan csőkígyó menet van, amely hozzáfekszik az 1 palást belső felületéhez. A kazánberendezés üzemelése közben az ehhez tartozó, vizet keringtető szivattyú állan­dóan dolgozik, azaz a 2 csőkígyóban a víz fo­lyamatosan áramlik. A tüzelőanyag elégeté­sekor keletkező láng, illetve égéstermékek a 8 nyíl irányában, fölfelé áramlanak és ütköz­nek a 2 csőkígyó meneteivel, a 6 lamellákkal és a 7 kerámia testtel, amelyeknek hőtartal­muk jelentős részét átadják. A 2 csőkígyó 3 és 4 szakaszainak menetei egymáshoz viszonyít­va úgy vannak kiképezve, hogy minél nagyobb mennyiségű égéstermékkel kerüljenek érintke­zésbe és az égéstermékek áramlása közben ezekben örvényléseket hozzanak létre, az át­­áramlást bizonyos mértékben fojtsák, alkal­mat adjanak a nagyobb mértékű hőátadás el­érésére. A 6 lamellák szokásos módon a hőcse­re növelésére szolgálnak. A 7 kerámia testnek kettős szerepe van. Egyrészt az égéstermékek áramlási útjában növeli a fojtást és az égéstermékeket, főként a 2 csőkígyó 4 és 5 szakaszaiban lévő mene­tekre tereli, másrészt hőtárolóként magába fogadja a tüzelőanyag elégetésénél keletkező hő egy részét. A hő egy részét részben a felü­lete mentén áramló égéstermékekből, részben a felületével érintkező 6 lamelláktól veszi át. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom