193946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-ciklopropil-6,8-difluor-kinolin- es naftiridin-karbonsav-származékok és e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193946 különített mennyiségeit tartalmazza, csoma­golt tabletta fiolában, ampullában lévő por vagy kapszula formájában. A dózis egység­nyi kiszerelés lehet a kapszula, az ostyás ké­szítmény vagy a tabletta maga, illetve a cso­magolt forma ezek meghatározott számú da­rabját tartalmazhatja. A hatóanyag mennyisége egy dózis egy­ségnyi kiszerelésben 1 mg-től 100 mg-ig vál­tozhat, az alkalmazástól és a hatóanyag ha­tásától függően. A szert a gyógyászatban a baktériumok által okozott fertőzések leküz­désére használjuk. A találmány szerint a ve­­gyületeket naponta 3-40 mg mennyiségben alkalmazzuk, testsúly kilogrammonként. Az ajánlott napi adag 6-14 mg kilogrammon­ként. Az adagolás azonban változhat a beteg egyéni szükségleteitől, a kezelendő állapot súlyosságától és az alkalmazott vegyület tí­pusától függően.,Az adott helyzetben a meg­felelő dózis meghatározása a szakirodalom­ból ismert módon történik. Általában a keze­lést kisebb adagokkal kezdjük, amelyben a hatóanyag kevesebb, mint a vegyület optimá­lis adagolási mennyisége. Ezután az adagot kismértékben növeljük, míg a körülmények­nek megfelelő optimális hatást el nem érjük. A kényelmes megoldás az, ha a teljes napi adagot a nap folyamán kívánság szerint be­vehető adagokra elosztjuk. A találmány szerinti vegyületek előnyös előállítási eljárását az alábbi példákkal mu­tatjuk be anélkül, hogy a találmányt azokra korlátoznánk. 1. példa l-Ciklopropil-6,8-difluor-l ,4-dihidro-4-oxo­­-7-(l-piperazinil)-3-kinolinkarbonsav 10,0 ml acetonitrillel és 0,54 g (3,53 mmól) 1,8-diazo-biciklo [5.4.0j undek-7-én-nel ele­gyített 1,00 g (3,53 mmól) l-ciklopropil-6,7,8- -trifluor-1,4-dihidro-4-oxo-3-kino 1 inkarbon­savhoz hozzáadunk 1,70 g (19,7 mmól) pi­­perazint. Az elegyet egy óra hosszat vissza­­íolyató hütő alkalmazása mellett melegít­jük, majd egy éjszakán át keverjük. Ezután betöményítjük, majd ammónium-hidroxid­­ban oldjuk és szűrjük. A szürletet fele térfo­gatra bepároljuk, majd ismét szűrjük. Ily mó­don 0,67 g cím szerinti vegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja ^270°C. 2. példa l-CikIopropil-6,8-dif luor-1,4-dihidro-7-(3- -hidroxi-l-pirrolidinil)-4-oxo-3-kinolinkarbon­­sav 2,1 g (7,8 mmól l-ciklopropil-6,7,8-tri­­fluor-1,4-dih idro-4-oxo-3-kino link a r bonsav. 20 ml acetonitril, 1,2 g (7,8 mmól) 1,8-dia­­zo - biciklo [5.4.0] undek - 7 - én és 0,7 g (7,8 mmól) hidroxi-pirrolidin elegyét 2,5 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett me- 4 5 legítünk. A reakcióelegyet hagyjuk lehűlni és szobahőmérsékleten keverjük 48 óráig. Az így nyert csapadékot leszűrjük, dietil­­éterrel mossuk, majd izopropilalkohollal felvesszük. A szilárd anyagot leszűrjük, majd éter­rel mossuk. így 2,0 g száraz, cím szerinti ve­gyületet kapunk, melynek olvadáspontja: >76-278°C. A. példa 1 -CikIopropil-6,7,8-trifIuor-l,4-dihidro-4- -oxo-3-kinolinkarbonsav 2,3,4,5-tetrafluor­­-béta-oxo-benzol-propánsav etilészter 30 g (155 mmól) 2,3,4,5-tetrafluor-ben­­zoesav 75 ml diklór-metánnal alkotott ele­gyéhez hozzáadunk 14,8 ml (1,1 ekvivalens) oxalil-kloridot. Az elegyhez ezután hozzá­adunk három csepp vízmentes N,N-dimetil­­-formamidot és a hevesen reakcióba lépő ele­gyet szobahőmérsékleten, egy éjszakán át keverjük. Az elegyet ezután betöményítjük, így olajat nyerünk. Ezt toiuollal felvesszük, újra betöményítjük, és így 2,3,4,5-tetrafluor­­-benzoil-kloridot kapunk, amelyet a követke­ző lépcsőben használunk fel. 49,92 g (310 mmól) malonsav félészter 700 ml vízmentes tetrahidrofuránnal alkotott elegyéhez -35°C-on addig adagolunk n-bu­­til-1 ítiumot, míg az egy ekvivalensnyi meny­­nyiségű nem lesz. Az adagolás alatt az elegy hőmérsékletét —15°C és —30°C között tart­juk. Ezután az elegyet —5°C-ra melegítjük és hozzáadunk 5 ml bipiridilt. A maradék n­­-butil-1 ítiumot ezen a hőmérsékleten addig adagoljuk az elegyhez, míg az indikátor ró­zsaszínre nem vált. Az elegyet ekkor le­hűtjük —78°C-ra és konstans hőfok mellett 2,3,4,5-tetrafluor-benzol-klorid 100 ml víz­mentes tetrahidrofuránnal alkotott oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet a sav-klorid adagolása után 45 percig keverjük. Ezután felmelegítjük, -35°C-ra és beleöntjük 155 ml 2 N sósav-oldatba. Ehhez az elegyhez hozzá­adunk egy liter vizet és másfél liter diklór­­-metánt. A vizes fázist elkülönítjük és további másfél liter diklór-metánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázist 50%-os telített nát­­rium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 1 N sósav-oldattal mossuk. A diklór-metános ele­gyet szárítjuk (vízmentes magnézium - szul­fát felett), majd szilárd anyaggá pároljuk be. Az így nyert anyagot hideg pentánnal el­dörzsöljük. fgy 37,8 g 2,3,4,5-tetrafluor-bé­­ta-oxo-benzolpropánsav etilésztert nyerünk, melynek olvadáspontja 63-65°C. l-Ciklopropil-6,7,8-trif!uor-l,4-dihidro-4-oxo--3-kinolin-karbonsav 17,6 (66,6 mól) 2,3,4,5-tetrafluor-béta--oxo-benzolpropánsavhoz 14,6 g (mintegy 1,5 ekvivalens) trietil-ortoformátot és 16,19 g (2,38 ekvivalens) ecetsavanhidridet adunk. Az elegyet két órán át 120°C-on visszafolyató hütő alkalmazásával melegítjük, majd le­hűtjük 80°C-ra és vákuumban bepároljuk. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom