193935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemérces ásványi nyersanyagok flotációs dúsítása során képződő meddő feldolgozására

1 193935 A találmány tárgya eljárás nemérces ás­ványi nyersanyagok flotációs dúsítása során képződő meddő feldolgozására abból a cél­ból, hogy a ritkafém, illetve ritkaföldfém tar­talom kinyerhető legyen. A találmány szerinti eljárás a meddő fizikai előkezelésének, majd ismételt flotálásának, s ezt követően több lé­pésben végrehajtott mágneses szeparálásá­nak olyan nem várt eredménnyel járó célszerű kombinációját jelenti, mely kívánt minőségű koncentrátumokat eredményez gazdaságos módon. A nemérces ásványi nyersanyagok, így az üveghomok, a földpátok és a különféle agyagásványok nagy részét a kitermelés után fizikai, esetenként kémiai módszerek segít­ségével kezelik, dúsítják azért, hogy a fel­használás szempontjából alkalmasabb álla­potba hozzák. Az egyik igen gyakori előke­zelési módszer a flotáció, amikor is az ásvá­nyi nyersanyagot két fő frakcióra, egy dúsít­­mányra és egy meddő fázisra választják szét. Az általánosan elterjedt ipari gyakorlat szerint a fenti folyamatban képződő meddőt, amely adott, főként szilikátos mátrixban vi­szonylagosan kis koncentrációban tartalmaz értékes fémkomponenseket, például ritka­fémeket és ritkaföldfémeket, kisebb hánya­dában további feldolgozás nélkül alacsony igényességű területeken (területfeltöltés, épí­tőipari töltőanyag, stb.) használják fel, na­gyobb részét deponálják. A jó minőségű nyersanyagbázis csökke­nése miatt a dúsítási meddők, mint potenci­ális nyersanyagforrások további feldolgozá­sa, a bennük levő fémek kinyerése mindinkább előtérbe kerülnek. Erre a mátrix jellegétől és fémek minőségétől függően vagy fizikai, vagy kémiai eljárások, esetenként ezek kom­binációi alkalmazhatók. A vonatkozó irodalomban nem ismeretes olyan eljárás, amely a meddő leginkább cél­irányosnak tűnő flotációs feldolgozására vo­natkozna. Az üveghomok, a földpátok dúsí­tási meddőivel kapcsolatban leírják, hogy a további flotálás, a meddő kedvezőtlen ösz­­szetétele miatt, nem indokolt. A másik lehetőség a para- vagy diamág­neses komponenseket taVtalmazó meddők mágneses szeparálása. Jóllehet ezt a mód­szert ásványi nyersanyagok, például bauxi­­tok (4) feldolgozásában alkalmazzák, az el­választás nem eléggé szelektív volta, ebből adódóan a többszöri kezelés szükségessége és nagy energiaigénye miatt gyenge minősé­gű anyagok kezelésére nem ajánlják. Találmányunk célja olyan eljárás kidol­gozása volt, amely meddő jellegű, az értékes komponenseket alacsony koncentrációban tartalmazó anyagok esetében is lehetővé te­szi azok szelektív, nagy termelékenységű, kis fajlagos segédanyag- és energiafelhasz­nálás melletti feldolgozását és értékes ritka­fém, illetve ritkaföldfém koncentrátumok elő­állítását. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a nemérces ásványi nyersanyagok flotációs dúsítása során képződő meddőben, amely természeti folyamatok eredményeként létre­jött diszperz rendszer, bizonyos szemcsemé­ret szerinti szegregálódás figyelhető meg, melynek kihasználásával, önmagukban is­mert eljárások bizonyos módosítása és cél­szerű kombinálása révén, mód nyílik Ti-dús és Zr-dús koncentrátumok szelektív előál­lítására. Azt tapasztaltuk, hogy ha a flotációs dú­sítás során a meddőt habtermék formájában nyerjük ki, a habréteg, amely a cellasor felső 1/3 részét foglalja el, ritkafémekben dúsul. Ezt a réteget úsztatással elválasztva 5-20% ritkafém tartalmú előkoncentrátum nyerhető. További új felismerésünk, hogy a meddő megmaradó hányadában az értékes nehéz­fémek a 350 pm alatti, ezen belül is a nagyobb sűrűségű szemcsékben dúsulnak, míg a 60 pm alatti, kisebb sűrűségű szemcsékhez kötődik a cirkónium és a ritkaföldfémek nagyobb ré­sze. A 350 pm alatti frakció további dúsítá­sára a nagy térerősség melletti mágneses sze­parálás látszik alkalmasnak. Ahhoz azonban, hogy a természetes szegregálódásból szár­mazó előnyöket adott mátrix esetén kihasz­náljuk, a mágneses dúsítás előtt önmaguk­ban ismert fizikai módszerekkel elődúsítást kell végezni. A felismerésünk szerinti eljárásnak meg­felelően oly módon járunk el, hogy az eredeti bányatermék dúsítása habtermékeként megje­lenő meddőből úsztatással leválaszthatjuk a 350 pm alatti hányadot, majl ezt 2-7 lép­csőben végrehajtott flotálással agyagos-szi­­likátos másodlagos meddőre és 8-20 %-os rit­kafém, illetve 0,5-1,5 %-os ritkaföldfém kon­­centrátumra választjuk szét. Ezt követően a fenti koncentrátumot megfelelően kialakí­tott áramkészülékben fajsúly szerint 2-4 frak­cióra szétválasztva az egyes frakciókat kü­lönböző térerősség mellett mágneses szepará­lásnak vetjük alá, amikor is ilmenit-, rutil- és cirkonium-szilikát-, valamint ritkaföldfém -koncentrátumot állítunk elő. A termékek köz­vetlenül is értékesíthetők, vagy kémiai, hid­­ro- és pirometallurgiai módszerekkel — az eljárás gazdaságosságának jelentős növelése mellett — nagymértékű speciális termékké dolgozhatók fel. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a gyenge minőségű dúsítási meddőkből hatékonyan és gyorsan állíthatók elő ritka­fém és ritkaföldfém koncentrátumok akkor, ha a meddőt a mágneses szeparálás előtt rész­ben szemcseméret, részben sűrűség szerinti elválasztással elődúsítjuk. Az elődúsítás ter­mékei 100-1500 g/dm3 sűrűségű zagyok, me­lyeket vagy közvetlenül feladva nedves, vagy besűrítés és szárítás után száraz mágneses szeparálásnak vetünk alá. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom