193929. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet labdajátékosok, elsősorban labdarúgók és teniszezők edzéséhez a labdakezelés gyakorlására

1 A találmány tárgya labdajátékosok edzé­sénél alkalmazható szerkezet, amely elsősor­ban a labdakezelés gyakorlására és a ref­lexek javítására szolgál. A javasolt szerke­zet különösen labdarúgók és teniszezők szá­mára előnyös, de jól hasznosítható más lab­dajátékok edzésénél is. A találmány szerinti szerkezet egy elrú­gott vagy elütött labdát visszaadogató fal. A korábbi edzésmódszerekben ismeretesek voltak labdavisszaadó sík falak és rugófo­lyosók is. Ezek az egyszerű eszközök a visz­­szapattanó labda erejének és irányának te­kintetében kiszámíthatóak voltak. A játéko­sok rövid gyakorlás után könnyen kiismer­ték a visszapattanó labda minden mozgási tulajdonságát, ezáltal nem teremtődött a gya­korló játékos számára váratlan helyzet, így a labdakezelés, labdavisszaadás fejlesztését egy bizonyos szint fölé már nem volt képes fokozni. A magyar 176737 számú szabada­lom olyan szerkezetet ismertet, amely kis mértékben javít a helyzeten azáltal, hogy a rugófalba olyan görbe felületet iktat, amely­nek geometriai tengelyvonala párhuzamos a visszaadó fal sík részével. Ez a megoldás azonban csak a falra merőleges síkban vál­toztatja meg a labda visszapattanásának irá­nyát a síkfalhoz képest, mivel az említett sza­badalom szerinti falkiképzésnél a labda be­esési merőlegese mindig a falra merőleges síkban helyezkedik el. A találmány tárgyát képező szerkezet vál­toztat az ismert megoldások által meghatá­rozott helyzeten és kiküszöböli azok hiányos­ságait. A találmány elé kitűzött cél az, hogy olyan labdavisszaadó falat biztosítson, ame­lyik kiszámíthatatlan módon képes a vissza­pattanó labda irányának megváltoztatására, úgy hogy a labda és a fal találkozási helyé­től függően a fal mindig más és más szöggel változtatja meg a visszapattanó labda irá­nyát a síkfalról való visszapattanáshoz ké­pest. Cél az is, hogy a szerkezet kialakítása tegye lehetővé már meglévő sík labdavisz­­szaadó-falak átalakítását is. A találmány szerinti szerkezet a kitűzött cél elérését úgy biztosítja, hogy a labda visz­­szaadására szolgáló homlokrésze egymásba simuló olyan görbefelületekből áll, amelyek­nek geometriai tengelyvonala a hátlap felüle­tére merőleges. Az említett görbült felület célszerűen nagy sugarú gömbszeletek sokaságából áll ösz­­sze úgy, hogy a gömbszelethez húzható leg­meredekebb érintő is csak 3-4°-os szöget zár be a hátlap síkjával. Ezáltal biztosítható, hogy a visszapattanó labda csak maximum 1-1,5 m­­es körben távolodjon el attól a helytől, ahova síkfallal történő ütközés esetén kerülne. A szerkezet homlokrésze két részből áll: gör­bült visszaadó falból és merev hátlapból. A görbült visszaadó falat célszerű műanyag­ból készíteni, míg a merev hátlap készülhet fából, acélból vagy betonból is. A hátlap anya­ga attól függ, hogy a szerkezetet fix vagy moz-2 2 gatható kivitelűre készítik-e. A görbült mű­anyag felületet célszerű viszonylag nagy ol­­calhosszúságú négyzetekből kialakítani, ahol a négyzetek maximális oldalhosszúságát a műanyag alakító gép geometriai paraméte­rei határozzák meg. Az egymás mellé helye­zett négyzeteket a merev hátlap anyagától f jggő technológiával kell felerősíteni, ami lehet ragasztás vagy süllyesztett csavaro­zás is. A szerkezet talajra állítható alakban is készíthető, ekkor a talplemezt furatokkal kell e látni, hogy azok segítségével a talajba előre levert rudakhoz vagy csövekhez lehessen rög­­z'teni az egész szerkezetet. A talajhoz való rögzítés különféle kengyelekkel és hasonló elemekkel is biztosítható. A görbült visszaadó fal és a merev hátlap szétválasztása lehetővé teszi a szerkezetnek (itt csupán a görbült visszaadó falnak) már meglévő falhoz való rögzítését is. A találmány szerinti szerkezetet a csa­tolt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1/a. ábra a szerkezet oldalnézetét, az 1/b. ábra az elölnézetének egy részét mutatja. A 2. sz. ábra a homlokrész részmetszetét, míg a 3. sz. ábra az azonos szögben (párhuzamosan) beérkező labdák különböző visszapattanási irányát ábrázolja. A rajzon látható szerkezetnél a homlok­rész 2 részből áll. Hátul helyezkedik el a 2 merev hátlap, és erre van rádolgozva az 1 görbült visszaadó fal. A 2. sz. ábrán lát­hatók az egymás mellé helyezett négyzetalakú, gömbszelet felszínű lapok, amelyek összes­ségükben képezik az 1 görbült visszaadó fa­la*, az l.b. sz. ábra szerinti elrendezéssel. A rajz szerinti kivitel ragasztott, de a lapok rög­zíthetők más eljárással is (pl. süllyesztett csavarozás). A játékos a nyíl irányában továbbít ja a labdát a szerkezet homlokrésze felé. A 3. sz. ábrán látható, hogy az azonos szög­ben (párhuzamosan) érkező labdák külön­böző irányban pattannak vissza, annak függ­vényében, hogy a labda a gömbfelület melyik részéhez érkezik. A gömbszelet geometriai sajátosságából adódóan az ábrázolt vissza­pattanási változatosság a tér bármely sík­jában egyformán jelentkezik. A rajz szerinti kiviteli alak talajra helyez­hető a 3 talplemez segítségével. A szerkezet megfelelő merevségének biztosítására szük­séges megfelelő 4 merevítő bordák alkalma­zása is. Ezekből a fal hosszának mentén töb­bet kell elhelyezni. A rajzon nincsenek feltüntetve a 3 talp­lemezen kiképzett furatok, amelyekkel a szer­kezet a talajhoz rögzíthető. A szerkezet használata nem különbözik ask vagy más kiképzésű visszaadó falak hasz­nálatától. A gyakorló játékos a labdát a fal­nak rúgja vagy üti, és az igen változatos mo­dor visszaérkező labdát megpróbálja újra 193929 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom