193896. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektrokémiai potenciál mérésére, katódvédelemmel ellátott fémszerekezeteknél

1 193896 2 A találmány tárgya berendezés elektro­kémiai potenciál mérésére, katódvédelemmel ellátott fémszerkezeteknél. A katódvédelemmel ellátott fémszerkezetek elektrokémiai potenciáljának időszakos, vagy folyamatos meghatározása igen fontos a véde­lem megfelelősége megítélése érdekében. A védett fémszerkezet környezethez, adott eset­ben földhöz, vagy vízhez, képesti elektroké­miai potenciáljának meghatározása a műszaki hatékonyság és a gazdaságosság szempont­jából egyaránt fontos. Amennyiben a védendő fémszerkezet po­tenciálja túlzottan alacsony, úgy a megfelelő védelem nincs biztosítva, ellenkező esetben viszont a védelem költségei (teljesítmény igé­nye) nagy, továbbá az iritezív gázfejlődés a fémszerkezetet károsíthatja. A gyakorlatban már használatosak külön­féle berendezések és eljárások az elektroké­miai potenciál meghatározására. Az elektrokémiai potenciál meghatározásá­nak legnagyobb problémája az, hogy a védett fémszerkezet és a környezet közti feszültség­lépcsőhöz a mérés során általában a külön­féle kóboráramok és a működő katódvédelem árama által létrehozott ohmos feszültség is hozzáadódik. így a ténylegesen mért poten­ciál értéke a tényleges védelmi állapotra nem jellemző. Ismeretes olyan módszer, amelynél az elektrokémiai potenciál mérését a katódvédel­mi áramforrás kikapcsolása után hajtják vég­re, mert az ohmos feszültségesés lényegesen gyorsabban megszűnik, mint ahogy a polari­zációs potenciál megváltozik. Ez a mérési módszer nagykiterjedésü szer­kezeteknél csak viszonylag nagy hibával hajt­ható végre, ugyanakkor nagyobb kóboráramos hatás esetén a szolgáltatott eredmény gyakor­latilag elfogadhatatlan mértékű ohmikus fe­szültségértéket tartalmaz. További ismert eljárásnál több elektród alkalmazásával meghatározzák a talajban levő ohmos feszültség gradiensét, és ilymódon a tényleges elektrokémiai potenciál értéke egyszerűbb esetekben kiszámolható. A mérési eljáráshoz ismerni kell a mérendő szerkezet geometria adatait és a mérésekhez bonyolult villamos kapcsoló- és mérőberende­zések helyszíni összeállítása szükségei. A meghatározás csak abban az esetben végezhető el a kívánt pontossággal, ha a mérés térségében nincs más földalatti fém­­szerkezet, ill. ha a kóboráram hatása nem túl jelentős. Ez azt jelenti, hogy a módszer általában kommunális és üzemi hálózatoknál nem használható. További ismert eljárásnál az elektrokémiai potenciál értékét ún. segédelektróda elhelyezé­sével határozzák meg. A mérési eljárás lényege, hogy a vizsgált fémszerkezet anyagával egyező anyagú és polarizációs szempontból egyező elhelyezésű mintalemezt helyeznek a talajba, amelyet vil- 2 lamosan összekapcsolnak a mérendő fémszer­kezettel. Ha a védett fémszerkezet és a segéd­elektród közötti villamos összeköttetés meg­szakítását követő időpillanatban megmérik a segédelektród potenciálját, úgy a mért érték igen jó közelítéssel megegyezik a szerkezet polarizációs potenciáljával. A segédelektródás mérés elvégzéséhez a talajban el kell helyezni a vonatkozó mérési előírás szerinti távolságban a mérőelektródot és a meghatározott nagyságú segédelektró­dát. Ezekről, valamint a vizsgált fémszerke­zetről talaj feletti villamos kivezetéseket kell biztosítani. Ezt követően biztosítani kell, hogy a fém­­szerkezet és a segédelektród között viszony­lag hosszú ideig kis ellenállású fémes kap­csolat legyen, hogy a segédelektróda a fém­­szerkezet potencáljára polarizálódjon, majd rövid ideig ezen áramkört meg kell szakíta­ni és a mérőelektróda és a segédelektróda közötti potenciált meg kell mérni, mert ekkor árammentes állapotban a tényleges elektro­kémiai potenciál értéke mérhető. Az ismert berendezések kézi és félauto­matikus elven működnek, mechanikus és elek­tromechanikus kialakításúak. Ilyen mérési berendezéssel a kívánt kapcsolási időket és ellenállás jellemzőket teljesíteni általában nem lehet, így a polarizációs potenciálértéké­nek meghatározása pontatlan, a jelalak pedig általában alkalmatlan automatikus szabályo­zó rendszer vezérlésére. Az ismert berendezések általában folyama­tos működtetésre nem alkalmasak, mert eb­ben az esetben évente minimálisan 108 kapcso­lást kell végezni, ami mechanikus úton üzem­biztosán nem megoldható. A jelen találmány célja a fenti kedvezőt­len jellemzők kiküszöbölése és a segédelek­tróddal végrehajtott potenciálmérés üzembiz­­tosabbá és katódvédelmi áramforrások közvet­len vezérlésére alkalmassá tétele. A jelen találmány feladata olyan beren­dezés kialakítása, amellyel a segédelektródás potenciálméréshez szükséges kapcsolások megfelelő időtartamban és megfelelő minőség­ben biztosíthatók, továbbá a berendezés kime­nő jele analógjel, célszerűen folyamatos ana­­lóg jel. A jelen találmány berendezés elektrokémiai potenciál mérésére, katódvédelemmel ellátott fémszerkezetnél, amely berendezés mérőelek­tródája és segédelektródája közé illesztő-szű­rőáramkör van beiktatva és az illesztő-szűrő­áramkör kimenetére mintavevő-tartó csatlako­zik. A találmány lényege, hogy a védendő fémszerkezet és a segédelektróda közé első elektronikus kapcsoló van beiktatva, és az első elektronikus kapcsoló vezérlő bemenete négyszögjel generátor egyik kimenetéhez, az első elektronikus kapcsoló egyik bemeneti pontja az illesztő-szűrőáramkör bemenetéhez, továbbá a négyszögjel generátor másik ki­menete második elektronikus kapcsoló vezér­lő bemenetéhez van kötve, az illesztő-szűrő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom