193884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődzők takarmányozására alkalmas magas tápértékű fehérjealapú lisztek előállítására
193884 (egy 1 és 50 közötti skálán). A kondicionálást direkt gőzbevezetéssel biztosítjuk, egy gőzszabályozó szelepen keresztül, amelyet 1,1 fordulatra (16,34 kg gőznyomás) állítunk. A szemcsézést szemcséző malomban végezzük, 11/64” és 2 1/4” sajtolást alkalmazva. A kondicionálóban a keverés hőmérsékletét 23,3°C-ra állítjuk, a sajtolást 52,8°C körüli hőmérsékleten végezzük. A sajtolás közben a keverék hőmérsékletét további 10,8—16,3°C-kal, vagyis 63,8—69,3°C-ra emeljük. A szemcséket ezután egy függőleges hűtőbe, majd egy tartályba vezetjük, ahol a szemcsék hőmérséklete legfeljebb 8°C-kal magasabb, mint a szobahőmérséklet. Két további 181,6 kg-os sarzsot készítünk a fenti módon, azzal az eltéréssel, hogy az egyiket 0,454 kg (0,25%) vízmentes cink-J. táblázat 19-kloriddal, a másikat 0,908 kg (0,5%) vízmentes cink-kloriddal kezeljük. A cinksókat száraz por formájában adjuk a keverékhez. A kondicionáló gőz elegendő nedvességet szolgáltat 5 ahhoz, hogy a beadagolt cinksók részben vagy teljesen oldódjanak. Minden esetben 10 percen át keverjük a cinksókat a fehérjetartalmú komponensekkel (kukorica, búza középfrakció, szójababliszt), mielőtt a fentebb ismertetett t0 eljárást lefolytatnánk. A fenti, tehenészetben használt takarmányszemcséket őröljük, és megvizsgáljuk az enzimatikus emésztéssel szembeni ellenállásukat a fentebb ismertetett ADIN és en- 15 zimatikus emészthetetlenségi vizsgálatokkal. Gyorselemzést és cink-elemzést is végzünk. Az eredményeket az alábbi J. táblázatban adjuk meg. 20 Takarmány kezelése H20 % Protein ! Kontroll 11,36 20,82 0,25% ZnCl2 11,2 21,46 0,50% ZnCl2 9,92 21,85 Takarmány Enzimatikus ADINb) kezelése emészthetétlenség % Na) 35 Kontroll 36,25 3,58 0,25% ZnCl2 45,30 3,45 40 0,5% ZnCl2 59,62 3,34 Zsír % Cink ppm a) b) enzimatikusan oldhatatlan nitrogén az összes nitrogén %-ában - a bendőn való áthaladásra jellemző érték Sav-detergens oldhatatlan nitrogén az összes nitrogén %-ában - a kérődzők számára teljesen hasznosíthatatlan nitrogénre (fehérje) jellemző érték. XV. példa Kis csoportos tejtermelési kísérletet végzünk a XIV. példa szerint előállított szemcsézett, 0,5% cink-kloriddal kezelt tehenészeti takarmánnyal. A csoport 32 db Holstein tehénből áll, az állatok szülés utáni ideje különböző. A szemcsézett takarmányt az állatok tetszés szerint (ad libitum) fogyaszthatják. Kukoricasilótakarmányt is adunk, szintén ad libitum. Ezenkívül minden egyes állat naponta 2,72 kg lucerna-csomós ebir szénatakarmányt is kap. A kondicionáló és azonos szintre hozó szakaszban a teheneket 10 napon át 18% fe-50 55 60 65 4,12 3,72 3,66 50 940 1719 hérjetartalmú kezeletlen takarmánnyal etetjük. Az átlagos tejhozam naponta 26,6 kg tehenenként, a tejben a cinktartalom 4,82 ppm. A következő 40 napos időszakban a teheneket a 0,5% cink-kloriddal kezelt takarmánnyal etetjük, amelynek összes fehérjetartalma Í5%. Az átlagos tejhozam naponta tehenenként 26,4 kg, a tej cinktartalma 5,55 ppm. A kísérlet végén 27 tehénből állt a csoport, mivel a többi állat teje elapadt. A kísérlet eredményébçl látható, hogy a tejhozam nem csökken annak ellenére, hogy a takarmány proteintartalma lényegesen kisebb, (18% helyett 15%) a cink-kloriddal kezelt takarmány esetén. Ezenkívül a tejbe riem kerül be lényegesen több cink, mint a kezeletlen takarmány esetén. XVI. példa További kísérletben vizsgáljuk a cinksóval kezelt, tehenészetben használt fehérjekoncentrátum takarmány tejhozamra gyakorolt hatását kérődzők esetén. A kísérletben 26 db késői laktációs szakaszban lévő Holstein tehenet használunk. Az etetési program két részből áll: (1) 30 napos kontroll fázis, kezeletlen takarmánnyal, hogy kialakuljon a normális tejhozam; (2) ebben a szakaszban kezelt fehérjével etetjük az állatokat, hogy meghatározzuk a kezelés hatását a tejtermelésre. Az állatok mind a két szakaszban 5,45 kg lucernaszénát és kukoricasilótakarmányt kapnak ad libitum. 11
