193881. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazin-származékokat tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

A találmány az (I) általános képlett! új triazin-származékokat .tartalmazó készítmé­nyekre vonatkozik. A képletben X klóratomot vagy nitrocsoportot, Y és Z azonos vagy eltérő 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent. A találmány szerinti készítmények különö­sen jól hasznosíthatók mint herbicidek, to­vábbá szója és búza esetében mint növekedést szabályozó anyagok. A szerkezetileg legközelebb álló hatóanya­gokat, azgz N-(6-amino-l,3,5-triazin-2-il-ami­­no-karbonil) -benzolszu If on a mid-származéko­kat tartalmazó készítményeket a 4 231 784 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás ismerteti, ezek a készítmények azonban csak herbícidekként alkalmazhatók, növekedést szabályozó hatást nem mutatnak. A találmány szerinti készítmények ható­anyagai úgy állíthatók elő, hogy (II) álta­lános képletű vegyületet (III) általános kép­­letü amin ekvivalens mennyiségével reagál­­tatunk. A reagáltatás megvalósítható úgy, hogy az. izocianát és az amin elegyét közömbös reak­cióközegben, így toluolban állandó keverés közben addig melegítjük, amíg a reagensek fel nem oldódnak. Ennek bekövetkezte után a terméket hagyományos oldószereltávolító eljárásokkal kinyerhetjük és a szokásos mó­dokon tovább tisztíthatjuk. 1. példa 2-Klór-N- [(6-(N-metoxi-N-metil)-amino­­-4-metoxi-l ,3,5-t riazin-2-il) -amino-karbonil] - -benzolszulfonamid előállítása Diklór-metán és nitrogén gázt tartalmazó, keverővei és hőmérővel ellátott lombikba be­mérünk 1,85 g (0,01 mól) 2-amino-4-metoxi­­-6- (N-metoxi-N-metil) -amino-1,3,5-triazint és 2,2 g (0,01 mól) 2-klór-benzolszulfonil-izo­­cianátot. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten éjszakán át keverjük, majd a diklór-metánt desztillációval eltávolítjuk. A visszamaradó anyaghoz 25 ml etil-acetátot adunk és az ol­datot forrásig melegítjük, majd szobahőmér­sékletre hűtjük és leszűrjük. így 1,7 g, 181 — 183°C olvadáspontú terméket kapunk. Elemzési eredmények: számított: C 38,76%, H 3,75%, N 20,86%; talált: C 38,45%, H 3,73%, N 21,17%. 2. példa 2-Nitro-N- [6- (N-metoxi-N-metil) -amino­­-4-metoxi-l,3,5-triazin-2-il) -amino-karbonil] - -benzolszulfonamid előállítása 100 ml diklór-metánt és nitrogén gázt tartalmazó, keverővei és hőmérővel ellátott lombikba bemérünk 1,85 g (0,01 mól) 2-ami­­no-4-metoxi-6-(N-metoxi-N-metil) - amino - -1,3,5-triazint és 2,28 g (0,01 mól) 2-nitro-ben­­zolszulfonil-izocianátot. A reakcióelegyet szo­bahőmérsékleten éjszakán át keverjük. Amennyiben a vékonyréteg-kromatográ­fiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció nem teljes, a reakcióelegyet további 24 órán át keverjük. Ha a kromatográfiás vizsgálat nem 2 1 mutat változást a reakcióban, kis Tmennyi­­ségű izocianátot adunk a reakcióelegyhez. öt nap múlva a diklór-metánt lepárlással eltávolítjuk és a visszamaradó anyaghoz 25 ml forrásban lévő etil-acetátot adunk; az elegyet lehűtjük, leszűrjük, így szilárd fehér anyagot nyerünk, amelyet szárítunk és vékonya réteg-kromatográfiás vizsgálattal elemzőnk. A kívánt termék 2,0 g tömegű, olvadáspont­ja: 178—180°C. Elemzési eredmények: számított: C 37,77%, H 3,66%, N 23,72%; talált: C 37,83%, H 3,76%, N 23,51%. A fenti példákban leírt módon állíthatók elő az alábbi vegyülitek: 2-bróm-N- [ (6- (N-metoxi-N-metil) -ami­­no-4-metoxi-1,3,5-triazin-2-il) -amino-karbo­nil] -benzolszulfonamid, 2-nitro-N- [ (6- (N-metoxi-N-izopropil) -ami­­nő -4-etoxi-1,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil] - -benzolszulfonamid, 2-klór-N- [ (6- (N-metoxi-N-etil)-amino-4- -butoxi-1,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil] - -benzolszulfonamid, 2-bróm-N- [ (6- (N-metoxi-N-hexil) -amino­­-4-pentoxi-1,3,5-triazin-2-il) -amino-karbonil] - -benzolszulfonamid. A gyakorlatban történő alkalmazás cél­jára a hatóanyagokból közömbös hordozó­­anyagokkal herbicid készítményeket állítunk elő. Az ilyen készítmények lehetővé teszik, hogy a hatóanyagot megfelelő formában bár­milyen mennyiségben felvigyük a gyomok által megfertőzött területre. Ezek a készít­mények szilárdak, így porok, szemcsék vagy nedvesíthető porok vagy folyékonyak, így oldatok, aerosolok vagy emulgálható kon­­centrátumok lehetnek. A poralakú készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot és a szi­lárd, közömbös hordozóanyagot, így talku­­mot, agyagot, kovasavszárínazékot, pirofil­­litet vagy hasonlót megőröljük és összeke­verjük. Szemcsés készítményeket például úgy készíthetünk, hogy szemcsézett hordozóanya­got, így attapulgitot vagy vermikulitot, amely­nek a szemcsemérete általában 0,3—1,5 mm, a hatóanyag megfelelő oldószerrel készített oldatával impregnálunk. Vízben vagy olaj­ban bármilyen kívánt koncentrációban disz­­pergálható nedvesíthető porokat úgy állít­hatunk elő, hogy tömény, poralakú készít­ményekbe nedvesítőszereket viszünk be. Néhány esetben a hatóanyag kielégítően oldódik a szokásos szerves oldószerekben, így kerozénban vagy xilolban, ezeket közvet­lenül az ilyen oldószerekkel készített oldatok alakjában alkalmazhatjuk. A hatóanyagok oldatait gyakran nagy nyomáson diszper­­gálhatjuk és aerosolként használhatjuk. Az előnyös folyékony herbicid készítmények azon­ban az emulgálható koncentrátumok, ame­lyek egy hatóanyagból, és közömbös hordo­zóanyagként valamilyen oldószerből és emul­­gátorból állnak. Az ilyen emulgálható kon­centrátumok vízzel és/vagy olajjal bármilyen 2 193881 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom