193875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antifungális hatású piridazinon származékok előállítására
-csoportot tartalmazó (I) általános képlett! vegyületek előállítását hasonlítjuk össze a találmány szerinti és az ismert eljárással. 1. Találmány szerinti a) eljárás 2,59 g (0,01 mól) 4-(3,5-diklór-4-metil-fenil) -4-oxo-2-buténsavat nátrium-metántioláttal reagáltatva 3,03 g (98,7%) 4- (3,5-diklór-4-metil-fenil) -2- (metil-tio) -4-oxo-butánsavat kapunk (le. példa). 1,5 g fenti vegyületet hidrazin-monohidráttal reagáltatva 1,32 g (87,1%) 6-(3,5-diklór-4- -metil-fenil)-4-(metil-tio) - 4,5-dihidro-3(2H)-piridazinont kapunk (ld. példa). 6,06 g (0,02 mól) fenti vegyületet sósavval kezelve és melegítve 4,59 g (90%) kívánt 6-(3,5-diklór-4- metil-fenil) -3(2H) -piridazinont kapunk. Az összhozam tehát 98,7% x 87,1% x 90% = —77,4%. 2. Találmány szerinti b) eljárás A 8a. példában leírtak szerint eljárva (hozam 92,8%) és a 8b. példával analóg módon eljárva (hozam 91,5%) a kívánt terméket 84,9% összhozammal állítjuk elő. 3. Találmány szerinti c) eljárás A 4 a. példa szerint (hozam 73,1%) és az 5. példa szerint (hozam 86,2%) eljárva a kívánt terméket 63,0% összhozammal állítjuk elő. 4. Találmány szerinti d) eljárás A 6a. példa szerint eljárva a hozam 100%, a 6b. példa szerinti hozam 66,7%, a kívánt termék összhozama tehát 66,7%. 5. 428/81 számú japán szabadalmi leírás szerinti eljárás Lényegében a leírás 3. példája szerint járunk el. 1,295 g (0,005 mól) 4-(3,5-diklór-4- -metil-fenil)-4-oxo-2-buténsavat 15 ml metanolban oldunk és 0,76 g (0,0055 mól) kálium-karbonátot adunk az oldathoz. A szuszpenziót szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük, majd a fenti hőmérsékleten 16 órán át állni hagyjuk. A reakcióelegyet 1 ml tömény sósavoldattal megsavanyítjuk, majd 0,275 g (0,0055 mól) hidrazin-hidrátot adunk hozzá és az elegyet 3 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegy pH-ját tömény sósavoldattal 1-re állítjuk, majd 1 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyet egy éjszakán át szobahőmérséídeten állni hagyjuk, a kivált kristályokat leszűrjük és vízzel, majd dietil-éterrel mossuk. 0,54 g (42,2%) 5- (3,5-diklór-4-metil )-fenil) -3 (2H)-piridazinont kapunk, halványsárga kristályos formában, olvadáspontja 249—255°C. A vegyület nagynyomású folyadék-kromatogramjábart egyetlen csúcs látható. A kristályok kiválása után visszamaradt anyalúgból nem sikerült további kezeléssel további kívánt terméket kinyerni. Megállapíthatjuk tehát, hogy a találmány szerinti a), b), c) és d) eljárásokkal a kívánt 23 vegyület 63,0—84,9% összhozammal állítható elő, míg az ismert eljárás szerint a hozam csak 42,2%. Az új, (VII) általános képletű vegyületek az ismert (VI) általános képletű vegyületekhez hasonlóan — antifungális hatással rendelkeznek, ennek következtében mezőgazdasági fungicid készítmények hatóanyagaként hasznosíthatók, mivel a növényi gombás fertőzések megelőzésére és gyógyítására egyaránt alkalmasak anélkül, hogy a gazdanövényt károsítanák. Közelebbről, a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket tartalmazó készítmények különösen a levélrozsda ellen hatásosak, amely például a rizs esetén igen komoly betegség. Kezelésnél a készítményeket előnyösen a levélzetre, vagy a felszínre permetezik. A készítmények a Rhizoctonia osztályba tartozó gombák okozta, a levél fonnyadásában megnyilvánuló fertőzések ellen is hatásosak különféle növényeken, többek között cukorrépán, gyapoton, uborkán, dinnyén és a tökfélék közé tartozó növényeken. A készítmények ezenkívül a gyökérrothadás ellen is hatásosak, ezt a fertőzést a Corticum osztályba tartozó gombák okozzák padlizsánon és uborkán. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek antifungális hatású dózisban nem mutatnak fitotoxikus hatást rizsen, paradicsomon,burgonyán, gyapoton, padlizsánon, uborkán vagy vesebabon. A vegyületek fungicid készítmények hatóanyagaként gyümölcsösökben, nem gabonatermesztésre használt mezőgazdasági területeken és erdőkben is hasznosítható. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket a mezőgazdasági gyakorlatban általánosan használt fungicid készítményformákká alakíthatjuk, így finom és durva szemcsés porok, finom granulátumok, durva granulátumok, nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok, vizes cseppfolyós készítmények, vízoldható porok és olajos szuszpenziók egyaránt készíthetők belőlük úgy, hogy a hatóanyagot hordozóanyaggal és kívánt esetben egyéb segédanyagokkal összekeverjük. A hordozóanyagok természetes vagy mesterséges, szerves vagy szervetlen eredetűek lehetnek, segítségükkel visszük fel a hatóanyagot a kezelendő növényre, vagy megkönnyítik a hatóanyag tárolását, szállítását vagy kezelését. Alkalmas szilárd hordozóanyagként ásványi anyagokat — például agyagot (kaolinitet, montmorillonitot, vagy attapulgitot), talkumot, csillámot, pirofillitet, horzsakövet, vermikulitot, gipszet, kalcium-karbonátot, dolomitot, diatomaföldet, magnézium-karbonátot, apatitot, zeolitot, szilicium-dioxidot vagy szintetikus kalcium-szilikátot —, növényi eredetű szerves anyagokat — például szójalisztet, dohányport, dióport, búzalisztet, falisztet, keményítőt vagy kristályos cellulózt —, szin-24 13 193875 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65