193873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszilárdult hidraulikus kötőanyagkeverékek elválasztására a formázáshoz haszhnált zsaluzattól vagy sablontól

3 rásánál. A kiindulási anyagtól függően kü­lönböző összetételű típusai ismertek. Bevált az 1,1% gyantasavat tartalmazó (tallolaj­­ból nyert) tallolaj-zsírsav használata, inhi­bitorként pedig zsírsav-alkohol-amint, illetve ezek keverékét alkalmazzuk. A találmány sze­rinti eljárásban használt készítmény vízben jól oldható, korlátlan ideig stabil és +10°C- tól +30°C-ig jól tárolható. Megfagyás után ismételten folyadékállapotba hozva hatása nem változik. Ha a találmány szerinti eljárásban a ké­szítményt a fém- fa-, vagy műanyag zsalu­héjra vékony rétegben (0,03-0,1 kg/m1 2) fel­hordjuk és érintkeztetjük az építőiparban al­kalmazott hidraulikus kötőanyagokkal, így cementtel, mésszel vagy gipsszel, ill. vizes oldataival, illetve szuszpenzióival, akkor ion­cserés reakció játszódik le, és az érintkezési határfelületen egyenletes és oldhatatlan csa­padékfilm alakul ki. Ez a közel monomoleku­­láris csapadékfilm képezi az elválasztó ré­teget a zsaluzat, ill. sablon szerkezeti anyaga és a megszilárdult kötőanyagkeverék között. Megakadályozza a felületek közvetlen érint­kezését, ezáltal az adhéziós vagy másodla­gos kémiai kötőerők létrejöttét. Ez a filmréteg a hidraulikus kötőanyag megszilárdulási folyamata során változat­lan marad, miáltal lehetővé teszi a formázott beton vagy hidraulikus kötőanyag-keverék és a formázó szerkezet elválasztását. A találmány szerinti eljárásban használt készítmény előnyeit abban foglaljuk össze, hogy használata a beton felületi szilárdságát nem csökkenti, mivel az anyag a cement kö­tését nem befolyásolja. Nem szennyezi a le­választó anyag a beton felületét, mivel szá­radás után a vékony film porszerű anyag­ként a felületekről lepereg, így azok ragaszt­­hatóságát vagy átfesthetőségét károsan nem befolyásolja. Nem lép fel az ún. kivérzés jelensége sem, mivel a leválasztószer egyálta­lában nem hatol be a beton belsejébe. Előnyös a találmány szerinti eljárás használata azért is, mivel a készítmény gyakorlatban előforduló szállítási és tárolási körülmények között sta­bil is, vizes oldatként nem tűzveszélyes, nincs korróziós hatása. A találmány szerinti eljárás további rész­leteit kiviteli példákban ismertetjük: 1. példa 1000 kg leválasztószer készítéséhez keve­­rős készülékben 27 kg technikai kálium-hidr­­oxidot 270 kg vízben feloldunk. A kálium-hidr­­oxid oldódása után állandó keverés közben elő­ször 600 kg vizet, majd egyenletes adagolás mellett 20 perc leforgása alatt 103 kg tall­­olaj-zsírsavat és 20 kg zsíralkohol-amin tí­pusú (Polivihem, a Nitroil cég terméke) in­hibitor keverékét adjuk hozzá. Az alkalmazott tallolaj-zsírsav zsírsav-tartalma 95%, gyan­­tasav-tartalma 1,1 %, savszáma 195mg/KOH, jódszínszáma 6. 4 A tallolaj-zsírsavat a kálium-hidroxiddal 10 percig keverjük, majd a kapott készítményt keverés közben kiszereljük. A kapott készít­ményt 0,06 kg/m2 mennyiségben az előzőleg gondosan megtisztított öntöttvas-sablon fe­lületére ecsettel felhordtuk. Ezzel párhuzamo­san két azonosan előkészített öntöttvas-sab­lon felületére ásványolaj alapú, ill. szinte­tikus olajból készült leválasztó szert hord­­tunk fel előírt m2-kénti mennyiségben. A vizs­gálathoz 300 kg/m3 C 350 ppc-20 cementet tartalmazó, II. oszt. szemszerkezetű földned­ves betont és 20 cm élhosszúságú sablonokat használtunk. A betont vibrátorral tömörítet­tük, 24 órás normál hőmérsékletű (20±2°C) érlelés után 250 N-os dinamométerrel kértük a beton próbatest felszakításához szükséges erőt és számítottuk a lapadófeszültséget. A vizsgálatot tíz alkalommal ismételtük. Tapadófeszültség (Pa) első kizsalu- tizedik kizsa­­záskor luzáskor találmány szerinti készítmény 300 400 ásványolaj-alapú is­mert készítmény 600 650 szintetikus olaj ala­pú ismert készít­mény 578 691 A kizsaluzásokat követően megvizsgál­tuk a kizsaluzott sablon és betonfelületeket a találmány szerinti készítménnyel kezelt min­tánál. Ellentétben a másik két mintával, a beton felületeken foltosodás (elszíneződés) nem volt látható. A sablon felületén egy fe­hér bevonat képződött melynek vastagsága a mérhető értéket nem érte el, a felületről könnyen eltávolítható. A találmány szerinti készítmény az öntöttvas-sablon felületén nem okozott korróziót. 2. példa 1000 kg leválasztószer előállításához ke­­verős készülékben 61,4 kg kálium-hidroxid oldathoz állandó keverés közben 835,6 kg vizet, majd folyamatosan 103 kg 1. példa sze­rinti minőségű tallolaj-zsírsavat és 20 kg zsíralkohol-amin típusú inhibitor keverékét adagoljuk. A készítményt enyhe melegítéssel (46°C) 10 percig keverjük, majd a keverés fenntar­tása mellett kiszereljük. A kapott készítményt 0,03 kg/m2 meny­­nyiségben az előzőleg gondosan megtisztí­tott acéllemez-sablon felületére ecsettel fel­hordtuk. Ezzel párhuzamosan két azonosan előkészített acéllemez-sablon felületére ás­ványolaj alapú, ill. szintetikus olajból ké­szült leválasztószert hordtunk fel az előírt m2 kénti mennyiségben. A vizsgálathoz 300 kg/m3 C 350 ppc-20 cementet tartalmazó, II. osíú. szemszerkezetű földnedves beton és 20 cm élhosszúságú sab­lonokat használtunk. A betont vibrátorral tömörítettük, 24 órás normál hőmérsékletű (20±2°C) érlelés után 250 N-os dinamomé-3 193873 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom