193858. lajstromszámú szabadalom • Porlasztófúvóka
plasztikus olvadék porlasztás közbeni viszonylag gyors megszilárdulási folyamata hátráltatja, továbbá, hogy a két közeg keveredése viszonylag röviddel a fúvókarésből történő kilépés előtt játszódik le, ezért a keveredési hatás korlátozott, ami nagy viszkozitású folyadékok esetében már erősen káros hatású. A 2 106 422 számú brit szabadalmi leírásban ismertetett fúvókának csonkakúp-palástfelületen elrendezett spirálalakú vezetőcsatornái vannak, amelyek a porlasztáshoz szükséges gázalakú közeg szállítására szolgálnak. A folyadék, ebben az esetben üzemanyag, központosán kialakított furaton keresztül van vezetve. A két közeg keveredése a fűvókán kívül eső „gyújtópontban” játszódik le, amely gyújtópont helyét a csonkakúp meghosszabbításával adódó képzeletbeli kúp csúcspontja határozza meg. Maga a csonkakúp-palást centrikus kivezetőnyílással ellátott megfelelő sapkával van lezárva. Az ilyen fúvókakíalakítás hiányossága ugyancsak, hogy csak hígfolyós közegek, mint amilyen például a folyékony üzemanyag, porlasztására alkalmas, amelyeknél a keverés és a porlasztás a fúvóka házán kívül megvalósítható. Nagy viszkozitású közegek ilyen fúvókákkal nem porlaszthatók, mivel ezek viszkozitásuk következtében a levegővel gyakorlatilag alig keverednének. A 372 számú osztrák szabadalmi leírás olyan fúvókát ismertet, amely elektrosztatikusán feltöltött poralakú anyagok porlasztására szolgál. A fúvóka felépítését lényegében az határozza meg, hogy belsejében elrendezett hengeres testnek csigaalakzatban futó levegővezető csatornája van, amely keskeny gyűrűs résben végződik, amely a fúvóka kimenetének közvetlen közelében van elrendezve. A fúvóka központjában a poralakú anyag szállítására szolgáló csatorna van elrendezve, amely a poralakú anyag elektrosztatikus feltöltésére szolgáló elektródák tartományában végződik. Ez a fuvóka nagyviszkozítású közegek porlasztásánál a fenti megoldásokéhoz hasonló hiányosságokat mutat, ami mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy a csigavonal-alakban futó levegővezető csatornából kilépő levegőáram kinetikus energiája a nagyviszkozitású közeg kielégítő porlasztásához nem elegendő. Az ilyen fúvókák ezért nagyviszkozítású közegek porlasztására nem alkalmazhatók. Az 1 388 468 számú brit szabadalmi bejelentésben ismertetett injektoros jiorlasztófdvóka különösen gyenge minőségű és nagyviszközítású üzemanyagok, például nehézolaj porlasztására lett kialakítva. A fúvóka lényegében úgy van kiképezve, hogy egy lezárt csonkakúpfelületen több spirálalakban futó levegőcsatorna van kialakítva, amelyekhez — magukban a csatornákban, vagy áramlásirányból azok közelében —üzemanyag vezetésére szolgáló furatok vannak hozzárendezve. Az üzemanyag a csatornákban áramló légáram által 3 lesz felszívva és ily módon azzal együtt örvényeltetve. Az üzemanyag vezetésére szolgáló furatok azonban a fúvóka kimeneti nyílásához viszonylag közel vannak kialakítva, aminek következtében a két közeg — a levegő és az üzemanyag — intenzív keveredése csak a fúvókán kívül játszódhat le. Az áramló levegő kinetikus energiája ebben az esetben nem elegendő ahhoz, hogy az üzemanyagot olyan mértékben örvényeltesse, hogy az a levegőáramban kellő finomságú eloszlásban áramolhasson. Ilyen fuvókák nagy viszkozitású közegek, például az élelmiszeriparban és vegyiparban feldolgozandó anyagok porlasztására történő alkalmazása esetén a közegek megfelelő keveredése korántsem biztosított, és a kívánt szórási kúp sem alakul ki. A porlasztandó anyagban csupán viszonylag durva cseppképződés jön létre. A nagy viszkozitású közegeket ráadásul az áramló levegő kellő mértekben nem szívja magával. Megjegyezzük, hogy még á viszonylag nagy viszkozitású tüzelőanyagok (üzemanyagok) viszkozitása is lényegesen alacsonyabb az előbb említett, élelmiszeriparban, illetve vegyiparban feldolgozandó anyagok viszkozitásánál. A fenti fúvókák tehát ezeken a területeken nem alkalmazhatók. A922 039 számú NSzK-beli szabadalmi leírásban olyan, folyékony, pépes vagy poralakú anyagok permetesítésére alkalmas állítható fúvókát ismertetnek, amelynek ugyancsak a porlasztandó közeg bevezetésére és levegőbevezetésére szolgáló bemenetei vannak. A fúvóka házában koncentrikus elrendezésben tét építőelem van elhelyezve, amelyek mindegyikének csavarvonalalakú csatornája van. A csatornák közül az egyik a levegő, a másik pedig a porlasztandó közeg vezetésére szolgál. A porlasztandó közeget centrikus csatornából radiális irányú furatokon keresztül vezetik a csavarvonalalakú csatornához. A csavarvonalalakú csatornák ellentétes értelmű csavarodási iránnyal vannak kialakítva. Mivel a két közeg — a porlasztandó közeg és a levegő — a fúvókát egymástól elválasztott, koncentrikusan kiképzett fúvóxakimeneten keresztül hagyja el, keveredésük a fúvóka házán kívül játszódik le. A kilépéskor kúppalástszerö a’akzat képződik. Nagy viszkozitású közegek porlasztására ez a megoldás sem alkalmas, mivel az ilyen közegek a fúvóka házán kívül kielégítő mértékben nem keverednek és durva cseppképződés jön létre. A találmánnyal célunk olyan fúvóka kialakítása, amely nagy viszkozitású anyagok esetén is igen finom porlasztást tesz lehetővé, ezáltal a kezelendő diszperziók, emulziók, szuszpenziók, illetve feliszapolt anyagok kíméletes kezelését biztosítja. A megoldandó feladat különösen élelmiszeripari, illetőleg vegyipari alkalmazásra olyan porlasztófúvóka létrehozása, amellyel a nagy viszkozitású közegek fluidizációs per4 3 193858 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
