193855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy nedvességtartalmú anyagok, különösen hőkezelt szója és más aprított anyagok szárítására

5 193855 6 alá legyen bevezetve. Kívülről beállítható csappantyú a szalagokon belül gondoskodik légelosztásról a szárítóban. A megoldás egyen- és ellenáramú rendszer kombinációját képezi. Kedvezőtlen, hogy a légvezetés- és elosztás eszközei a szalagok közötti térben vannak elhelyezve, hasonlóan a hőcserélőkkel ellátott szalagos szárítóknál. Ismeretes továbbá - egy őtszintü 5 m x x 40 m-es szalagokkal ellátott száritó fejlesz­téséhez -előszáritott répaszeletek alacsony hőmérsékleten történő szárítására olyan eljá­rás (DE-OS 3 321 178 sz. szabadalmi leírás­ból), amelynél az előszáritott répaszeletek hat végtelenített szalagon szétterítve fokoza­tosan kerülnek szárításra oly módon, hogy a szárító levegőt alulról vezetik be. Alul a szá­rító levegőt felmelegitve folyamatosan vezetik az egyes szárítószalag szektorokon keresztül - az egyes szalagokra merőlegesen át felülről lefelé -, majd a szívó ventillátorokat (őt da­rab) elhagyva hócserélőhe (hat darab) vezeti és hőmérsékletét ismét u megkívánt hőmér­sékletre emelik, s végül - felül az utolsó hő­cserélőn keresztül részben kibocsájtják ill. friss levegővel keverve a száritótérbe recir­­kuláltatják. Ezen eljárás egy specifikus helyzetre alapozott, cukorgyári előszáritott répaszeletek vízelvonását valósítják meg, univerzitásának foka alacsonynak mutatkozik. Ismeretes továbbá az ún. Binder-féle szárítók indirekt fűtéssel, 150-1500 kg/h vizelpórologtató teljesítménnyel, pl. öt sza­laggal. Az előmelegített levegő füstgáz-levegő hőcserélőben melegszik fel, ahonnan csövön jut a száritó mellett szekrényszerüen kiala­kított légcsatornába. Ide vezetik a visszake­vert levegőt is. A bekeverés mértékével az első szinteken a száritóközeg hőmérséklete befolyásolható. A légszekrényből tolólemezek­kel szabályozott nyílásokon át jut be a szá­ritóközeg a szalagok alá. Mind a nyomó, mind a szívó oldalon szabályozható légszállitású ventillátorok vannak. Hátránya az indirekt fűtés és a levegő recirkuláció nem kellő ha­tásossága. Az előzőekben vázolt többszintű szala­gos szárítók közös kedvezőtlen üzemeltetési és konstrukciós ismérveik, hátrányos tulaj­donságaik lényegében abban rejlenek, hogy légtechnikailag bonyolult rendszerűek, a faj­lagos energiafelhasználásuk viszonylag ma­gas, a szalagok közé beépített léghevítók ill. utóhevitók szennyeződése üzemeltetési ne­hézségeket okoz, légtechnikai szabályozásuk bonyolult, költséges műszerezettséget igé­nyelnek, az egyenletes lég- és hőmérséklet elosztásuk állandó ellenőrzést, valamint gya­kori utánszabályozást igényei, a szalagok kö­zé beépített bármely léghevítő, légvezető stb. eszköz az aktiv szárító felület légáteresztő­­-képességére is kedvezőtlen hatást gyakorol­hat. Technológiai szempontból pedig üzemelé­si és felhasználási univerzitásuk foka általá­ban alacsony, a végtermék károsodasmentes­ségének elsődlegessége nem mindig érvénye­sülhet. A találmány célja az előzőekben említett szalagos szárítók és üzemelési ismérveik hát­rányainak kiküszöbölése ill. mérséklése és olyan eljárás és berendezés kialakítása, amely lehetővé teszi a végtermék minősége prioritásának biztosítását és egyidejűleg a fajlagos energiafelhasználás számottevő csök­kentését, valamint az üzemeltetési folyamat egyszerűsítését és jobb szabályozhatóságát. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy nagy nedvességtartalroú szóját és más előkezelt anyagokat jó minőségben és ener­giatakarékosán csak úgy száríthatjuk, ha a vízelvonás első fázisában alacsony hőmérsék­letű és magas páratartalmú szárítóközeget al­kalmazunk, majd a fokozatosan száradó szó­ját és más előkezelt anyagokat egyre maga­sabb hőmérsékletű és alacsonyabb nedves­ségtartalmú szárítóközeggel kezeljük oly mó­don, hogy a vízelvonás sebessége és a szárí­tandó anyag hőmérséklete optimálisan bizto­sított legyen. A kitűzött cél elérésére olyan kereszt­áramú, kényszertovábbitásos, konvekciós rendszerű, folyamatos üzemű recirkulációs vizelvonó eljárást dolgoztunk ki, amelynél legalább egy száritótérben többszintű, moz­gatott, légáteresztő végtelenített felületen terített termékréteget felülről lefelé továbbí­tunk, egyidejűleg höellátó egységből szállí­tott szári tóköze get alulról felfelé légáteresztő felületen hordozott termékrétegen keresztül légtechnikailag nyomott és/vagy szívott üzemben szabályozással átáramoltatunk. Lé­nyege az, hogy az egy-egy szint felületét képező szalagonkénti vízelvonás egyenlő mértékéhez a terméket a szárítótér szalagjain felülről lefelé egyenlőtlen értékű fokozatok­kal növekvő rétegvastagságban vezetjük, a szalag teljes hosszában való egyenlő tömeg­áramú levegő áramoltatásához a száritóköze­­get höellátó egységhez közvetve kapcsolódó száritótér alsó részébe - egyenelosztású - egyenletesen szűkülő keresztmetszetű légel­osztó csatornán keresztül beejtjük és a sza­lagokon lévő, alulról lefelé - magas, pl. 75- -80 °C induló hőmérsékletű és alacsony, pl. 2-3% induló páratartalmú száritóközeget - az egyre nedvesebb, de vékonyodó termékréte­gen átáramoltatjuk, majd a száritótér felső részében a lehűlt, pl. 32-45 °C hőmérsékletű és nagy nedvességtartalmú - pl. 50-70% pá­ratartalmú - szárítóközeget - ugyancsak egyenelosztású- egyenletesen bővülő ke­resztmetszetű légcsatornába gyűjtjük össze és ezen száritóközeget a beállított hőmérsék­lete ill. páratartalma függvényében - a fo­lyamatot részlegesen zárttá téve - recirku­­láltatjuk, kívánt hányadában a szabadba en­gedjük és végül a szárítmányt a szárítótér­­böl pl. az alsó részében kitároljuk, szója esetében legfeljebb 5 TIU/mg tripszin inhibi­tor aktivitás értékkel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom