193821. lajstromszámú szabadalom • Polipropilén vagy keménygumi edényű, ragasztott kivitelű akkumulátor és eljárás annak előállítására

1 A találmány tárgya polipropilén vagy ke­ménygumi edényű, ragasztott kivitelű akku­mulátor és eljárás annak előállítására, amely akkumulátor burkolata edényből és az edény­hez erősíthető fedélből áll, továbbá a fedélen cellaként egy-egy beöntőnyílás és a szélső cellákon egy-egy póluskivezető van elrendez­ve, míg a fedél felső szintje alatt szélső cella­ként egy-egy pólusösszekötő csap, közbenső cellánként pedig két (-két) pólusösszekötő csap van kialakítva. Ismeretes, hogy akkumulátor edények ki­alakítására már használatos keménygumi vagy polipropilén. Ez utóbbi előnyös tulajdon­ságai és könnyebb gyárthatósága következté­ben egyre inkább elterjed a gyakorlatban. Hát­rányt jelent azonban a polipropilénházas ak­kumulátorok gyártásánál, hogy az egyszer lezárt akkumulátorok csak roncsolással bont­hatók, és ennek következtében gyakorlatilag belső meghibásodás esetén az akkumulátor javíthatatlan. Ismeretes olyan akkumulátor, mint ami­lyent az 1 517 150 sz. angol szabadalmi leírás ismertet. Ennél az egyes cellák összekötése az akkumulátor felső szintje alatt, a cellákat elválasztó falon keresztül kiképzett nyíláson át történik a két cella pólusainak egymással való összekötésével. Lényegében hasonló el­rendezéssel, de más összekötéssel oldja meg a feladatot az 1 383 659 sz. angol szabadalmi leírásban ismertetett találmány. Itt a cella­­falakon keresztülvezetett híd köti össze a két cellát. Mindkét megoldásnál monofedelet al­kalmaznak, azaz egyetlen fedéllel zárják le az összes cellát. Ismeretes olyan akkumulátor is, mint amilyent az 1 455 496 sz. angol szaba­dalmi leírás ismertet, ahol ugyan minden cel­lát külön-külön fedél takar le, de ezeknél a cel­lák is külön edényben vannak elrendezve és utólag kerülnek ugyancsak az akkumulátor felső szintje alatt összekötésre. Az említett megoldások közös hiányossá­ga, hogy a javítás céljából történő megbon­tás a teljes akkumulátor felnyitásával és csak roncsolással történhet. A találmány célja olyan akkumulátor lezá­rására alkalmas konstrukció és eljárás kidol­gozása,, amely polipropilén edényű akkumulá­torok esetén is lehetővé teszi az eddig elért előnyök megtartása mellett az akkumulátor meghibásodott cellájának javítás céljából való roncsolásmentes felnyitását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha olyan íedélrendszert alkalmazunk, amelynél minden cellát külön fedéllel fedünk le, a cellák közötti összeköttetést a fedelek felső szintje alatt, de mégis a fedelek felett forrasztással vagy összeolvasztással hozzuk létre, s végül olyan hőre lágyuló ragasztó­­anyaggal töltjük ki az akkumulátor felső ré­szét, amely melegítéssel az akkumulátor edény roncsolása nélkül egyes részeiben is kíolvaszt­­ható, akkor az akkumulátor cellánkénti fel­bontása minden nehézség nélkül elvégezhető. Ez a megoldás a keménygumiházas megoldá-I 2 soknál is előnyös, mert jedentős ólommegtaka­rítás mutatkozik a cellák sorbakötésénél. A találmány szerinti akkumulátornak az a lényege, hogy cellánként egy-egy, az akkumu­látor aljával párhuzamos felső felületű, to­vábbá a cellafalakkal, valamint az akkumulá­tor edény falával szöget bezáró és azokkal vá­­lyatot képező zárófedele van, míg két szom­szédos cellán levő zárófedél pólusösszekötő nyílásai a zárófedelekben kiképzett bemélye­désekben vannak elrendezve. A találmány szerinti eljárásnak az a lé­nyege, hogy a cellákra külön-külön egy-egy zárófedelet helyezünk oly módon, hogy a záró­fedelek bemélyedéseiben levő nyílásokon át a pólusösszekötő csapok kiálljanak, majd a szomszédos cellákban egymással szemben levő pólusösszekötő csapokat pólusösszekötő híddá olvasztjuk össze, végül a zárófedelek közti, valamint a zárófedelek és az edény fala közt> vályatokat tömítő és ragasztó masszával töltjük ki oly módon, hogy az összeolvasztás­sal létrejött pólusösszekötő hidat teljesen kö­rülvegye és a zárófedelet az edényhez ragasz­­sza. A találmányt részletesebben az ábrákon szemléltetett kiviteli példák segítségével is­mertetjük, az 1. ábra perspektivikus ábrázolásban és részben metszetben, a 2. ábra az akkumulátort felülnézetben, részben takarófedéllel, részben takarófedél nélkül a zárófedéllel, a 3. ábra az akkumulátort a 2. ábra sze­rinti X—X metszetben, a 4. ábra az akkumulátor záró fedelét perspektivikus ábrázolásban, az 5. ábra a zárófedélen keresztüli pólus­­híd átvezetést a pólus összekötés előtti sze­relt állapotában szemlélteti. A.z 1. ábra szerinti akkumulátor 1 edényben van elhelyezve, amely 1 edény 2 takarófedél­lel van lefedve. Az akkumulátor belsejében 3 közfalakkal elválasztott 4 cellák vannak, amely 4 cellákban önmagában véve ismert mó­don 5 pozitív és negatív lemezkötegek, vala­mint 6 szeparátorok vannak elrendezve. A két szélső 4 cellán egy-egy 7 póluskivezető van el­rendezve és a 2 takarófedélen keresztül kive­zetve. Ezenkívül a 2 takarófedélen minden egyes 4 cella felett van egy 8 beöntőnyílás, amely 9 váródugóval van üzemközben lefedve. A 2 takarófedélen túlnyúló 7 póluskivezetők és 8 beöntőnyílások 10 rögzítőgyűrűk segít­ségével vannak rögzítve. Elz egyúttal a 2 ta­karófedélnek az 1 edényhez való rögzítésére is szolgák A találmány szerint az egyes 4 cellák kü­­lör-külön egy-egy 11 zárófedéllel is le vannak fedve. Ezeknek a 11 zárófedeleknek 12 felső felülete az akkumulátor aljával párhuzamos, míg a 3 közfalakkal, ill. az 1 edény falával szöget bezáró 13 összekötő felületei az akku­mulátor aljával ugyancsak párhuzamos 14 pe­remben végződnek. A szélső 4 cellák 11 záró-3 193821 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom