193810. lajstromszámú szabadalom • Bimetallkapcsoló, főleg gépjármű motorok túlterhelésvédelmére

A találmány tárgya bimetallkapcsoló villa­mos motorok, főleg gépjárművek ablaktörlő motorja túlterhelés következtében fellépő túl - melegedésének, illetve leégésének megakadá­lyozására. A gépjárművek ablaktörlő motorjának automatikus üzemében igen fontos, hogy ren­dellenesség esetén gondoskodjunk a motor káros túlmelegedésének, illetve leégésének megakadályozásáról. Ilyen rendellenesség lehet például az ablaktörlő motor tengelyé­nek, illetve a fordulatszámát csökkentő re­­duktornak vagy a lapátokat mozgató mecha­nikus szerkezetnek a szorulása. Az is előfor­dul, hogy az ablaktörlő lapátok a szélvédő üvegre fagynak. Előbbiek következtében a mo­tor túlterhelődik, szélső esetben forgórésze reteszelődik, így — túlterhelésvédő hiányá­ban — a motor károsan túlmelegszik, illetve leég. Ezért gondoskodni kell a motor automa­tikus ki- és visszakapcsolásáról mindaddig, amíg a rendellenesség nem szűnik meg. A túlterhelésvédő ki- és visszakapcsolási karak­terisztikáját úgy kell kialakítani, hogy ha a motor több órán keresztül túlterhelődik, illet­ve nem tud indulni, káros melegedése ne kö­vetkezzen be. Előbbi követelmények kielégítése miatt a túlterhelésvédő ki- és visszakapcsolási ka­rakterisztikájának a motor jellemzőihez jól szabályozhatónak, illetve jól illeszthetőnek kell lennie. Fontos követelmény, hogy a túl­terhelésvédő -40°C — +55°C környezeti hő­mérsékleten kifogástalanul működjön, illetve a motor üzemében előforduló rendellenesség esetén akadályozza meg annak káros mele­gedését. Fentieken kívül további követelmény, hogy a túlterhelésvédő kis méretű, nagy sorozat­ban gazdaságosan előállítható, a motor ka­pocstáblája alatt könnyen elhelyezhető legyen. Ezen kívül a dugaszolható csatlakozási le­hetőség biztosítva legyen. A felsorolt követelmények maradéktalan kielégítése műszaki-gazdasági szempontból elengedhetetlenül szükséges. Motorok túlterhelésvédelmére ismeretesek különféle bimetallkapcsolók, de ezek egy része már korszerűtlen, illetve előállításuk költsé­ges vagy nagy méretűek, így már nem elégítik ki a megnövekedett műszaki, gazdasági köve­telményeket. fgy például ismeretes a 183. 755 számú HU szabadalom, amely ikerfém kapcsolót ismertet, amelynél az áram bevezetésére szolgáló egyik kapocs rögzített helyzetű érintkezőcsúccsal, a másik kapocs az ikerfém érintkezőtartóra erősített mozgóérintkezőcsúccsal van össze­kötve. A kapcsoló műanyagházán található mélyedésbe előfeszített nyomórugó illeszkedik, amelynek másik vége az ikerfém érintkező­tartó szabad végére fekszik fel. A rögzített helyzetű érintkezőcsúcs árambevezető kapcsá­hoz további ikerfém érintkezőtartó kapcsoló­dik, amelynek végén a rögzített helyzetű érint­kezőcsúcs és a mozgóérintkezőcsúcs közé il- 2 1 leszkedő kettős érintkezőcsúcs található, amelynek elmozdulási lehetősége ütközővég­gel van behatárolva. Az ismertetett megol­dásnál ha a motor nincs túlterhelve, az érint­kezőcsúcsok zárva vannak, ezáltal a motor terhelő áramának nagyobbik része az árambe­vezető kapcson, míg a jelentéktelen része az ikerfém érintkezőtartón folyik (az árambeve­zető kapocs az ikerfém érintkezőtartót söntö-H). Az ismertetett megoldás hátránya, hogy a 4 db érintkezőcsúcs kialakításához jelentős mennyiségű ezüst szükséges. A viszonylag kis kontaktusnyomás miatt az érintkezőcsú­csok közötti átmeneti ellenállás, az érintkezők szennyezettsége, illetve az idő folyamán ki­alakult oxidhártya miatt jelentősen változik, ezáltal az ikerfém érintkezőtartó söntölésé­­nek mértéke is változik. Ebből következik, hogy a kikapcsolási karakterisztika a beállí­tott értékekhez képest az idő folyamán meg­változik. Az ismertetett 183.755 lajstromszámú HU szabadalom szerinti megoldásnál az érintke­zőcsúcsokkal felszerelt ikerfém hajlítását a kapcsokhoz történő rögzítésük után lehet elvé­gezni. Közismert, hogy a sajtoláskor, illetve hajlításkor az ikerfém kialakult feszültséget hőkezeléssel meg kell szüntetni, mert egyéb­ként a kikapcsolási és visszakapcsolási karak­terisztikákban a kapcsolási számok függvé­nyében nagy szórás mutatkozik. A megoldás hátránya, hogy az érintkezőtartó ikerfémeket a hajlítás után már nem célszerű hőkezelés­sel feszültségmentesíteni, mivel az árambe­vezető kapcsokat, valamint az ezüst érintke­zőcsúcsokat a hőkezelés károsan veszi igény­be. Hőkezelés nélkül pedig — mint isme­retes — az ikerfém sajtolásából, hajlításából adódó belső feszültségek csak hosszú működé­si idő után kompenzálódnak, addig viszont a kikapcsolási karakterisztika jelentősen válto­zik. Ez pedig a motor hatásos védelmét, a vé­dőkapcsoló megbízhatóságát kérdésessé teszi. További hátrányt jelent, hogy a szóban forgó találmány nem ad megoldást az omegarugó előfeszítésének szabályozására, pedig az a ki- és visszakapcsolási karakterisztika beállításá­hoz elengedhetetlenül szükséges annál is in­kább, mivel az érintkezőtartó ikerfém hajlí­­tásában elkerülhetetlen gyártási szórás az omegarugó előfeszítésében jelentős változást idéz elő. A találmányi leírásban ismertetett túlterhelésvédő további hátránya, hogy az ikerfém érintkezőtartó hajlításában előforduló viszonylag nagy szórás miatt az omegarugó átbillenési helyzete is változik és ennek kom­penzálására a leírás nem ad megoldást. Az átbillentési helyzet változása miatt korláto­zódik a ki- és visszakapcsolási karakteriszti­ka kívánság szerinti beszabályozása. A felsorolt hiányosságok miatt a fentiek­ben ismertetett túlterhelésvédelem ma már nem elégíti ki maradéktalanul a megnöveke­dett műszaki-gazdasági követelményeket. 2 193810 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom